Élsportoló a suliban

Hogy is mondta el dalban Sting? "Oh, I’m an alien, I’m a legal alien I’m an English man in New York" Feláldoztam a gyerekkoromat. Tegye fel a kezét az a tehetséges ember, aki ne érezte volna magát aliennek – főleg – fiatal korában, akinek az iskolás éveit ne nehezítette volna meg az a mindennapos szembesülés, hogy más mint a kortársai, hogy valami furcsa nem értés veszi körbe azt a fegyelmezett, ámde az átlagostól eltérő életvitelt, amibe egy a tehetségét komolyan vevő és azért mindent megtevő és alárendelő fiatal éli a mindennapjait. Hogyan éli a mindennapjait egy élsportoló, aki napi két edzés között, visszacsöppenve a civil életbe szembesül azzal nap mint nap, hogy miről mond le egy távolabbi cél érdekében? Milyen kemény elhatározás kimaradni - szinte minden - kortárs programról és csak beszámolókból ismerni a délutáni felhőtlen szórakozás jelenségét vagy az osztálykirándulásokról is csak annyit tudni, hogy egy azon programok közül, amin nem vett részt? Megéri mindezen áldozat úgy, hogy gyerekként leginkább csak a furcsálló pillantások jutnak részesül, míg az elismerő szavakkal csak felnőttként szembesül az ember?