Grecsó Krisztián és Bellovics Gábor SJ – Páternoszter E07

0.13 „Én mindig lépcsőn megyek” A Páternoszterbe húsvéthétfőn Grecsó Krisztián író, költő, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa és Bellovics Gábor jezsuita szerzetes, a Jézus Szíve-templom lelkésze ragadt be képletesen. Bár egyikük sem szereti a kényszeredett csevegéseket a felvonókban, mostani beszélgetésük különlegesen mélyre sikeredett. 2.41 Az író munkája kívülről nézve naplopás Grecsó Krisztián szerin a koronavírus-járvány kezdete óta minden értelmiségi hivatásnak bizonygatnia kell létjogosultságát, mintha a lélek semmilyen módon nem szorulna gondozásra. Csak a bajban fordulunk lelkivezetőhöz, pszichológushoz, az irodalomhoz. Pedig a lélekápolás alapvető szükséglet. 8.07 A lelkésznek is fel kell töltődnie Egy hétvégén 2000-2500-an fordulnak meg a pesti Jézus Szíve-templom alkalmain, de a szentmisék mellett személyes lelkigondozás is folyik. Bellovics Gábor arra figyelmeztet: nem gáttalanul lehet adni, a szolgálóknak is töltekezniük kell időnként, másképp nem is merne ennyi ember előtt ilyen gyakran megszólalni. 14.12 Kulisszatitkok a sekrestyéből Hogy készül a prédikációra Bellovics Gábor? Való-e az imádságos környezet az internetre? Lehet, hogy az emberek nincsenek is egyedül a csak a gyóntatófülkében kimondott gondjaikkal, kérdéseikkel, kihívásaikkal? 21.45 Honnan veszi az író a bátorságot, hogy megmutassa, amit leír? Grecsó Krisztiánnak az segített, hogy mire megijedt attól, hogy „amit a nyelvvel meg lehetett csinálni, az már elkészült”, addigra már szenvedélye lett az írás. Ráadásul az irodalom dialógus: ha nincs olvasója, nem valósul meg. Ez az egyetlen olyan narratív jellegű befogadási forma, ahol egyenrangú vagyunk az alkotóval: előítéleteinket, vágyainkat, hitünket olvassuk bele. 26.01 Az író és a prédikátor közös dilemmája... ...hogy úgy fogalmazzák meg, amit átéltek, amit a világról gondnak, hogy az hatást váltson ki a befogadóban, kezdjen el gondolkodni magáról, figyeljen befelé, induljon el az önismeret útján, ismerje fel szerethetőségét, letegye álarcát, kapcsolatba kerüljön a valósággal, azzal az Istennel, akinek a szabályai szerint alakítani szeretné az életét. 34.03 A gyónás és a dedikálás Grecsó Krisztián sokat utazik, szeret találkozni az olvasókkal. Dedikáláskor sem csak összefirkálja a könyvek elejét, hanem több tucat néhány perces vallomást hallgat végig, hogyan nyitott meg az embereket egy-egy szöveg. A figyelmét adja, feloldozást és tanácsot viszont nem tud adni, hisz író, nem pap és nem lelkigondozó. 37.42 A feltámadásba vetett hit gyógyít A közösséginek nevezett oldalak a magány színterei, ahol egyrészt a tökéletesség demonstrációja zajlik, másrészt kommentháborúkkal vezetjük le a be nem gyógyult lelki sebeink okozta fájdalmat. Azért néha nem szükséges mást tenni, csak meghallgatni a másikat, teret adni neki, jelen lenni számára. Legyen szó egy idős keletnémet hölgy gyászáról a vonaton, vagy a nappalinkban lakó, egykor Magyarországot megszálló, ma az orosz háború elől menekülő ukrán katonáról. 45.32 Grecsó-Hrutka: Utazó PÁTERNOSZTER – JEZSUITA PODCAST Részletek: jezsuita.hu/paternoszter Médiapartnereink: Szent István Rádió, Válasz Online, Kultúrpart