Agroinform

A mikotoxinok kérdése ma már nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés egyik meghatározó szakmai témája is. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan kerülnek a toxinok a takarmányozási láncba, milyen formában jelentkeznek a telepi gyakorlatban, és miért okoznak sokszor nehezen felismerhető, mégis jelentős gazdasági károkat. A beszélgetésben szó esik a szántóföldi eredetű kockázatokról, a különböző toxinok együttes hatásáról, a gyakorlati telepi tünetekről, a laborvizsgálatok lehetőségeiről, valamint arról is, hogy miként lehet megelőzni vagy csökkenteni a problémát. Az adásban több nézőpont egyszerre jelenik meg: állatorvosi, laboratóriumi, takarmányozási és telepi gyakorlati oldalról is körbejárjuk a témát.   A műsor vendégei: Illés Róbert - IMPAVIDUS Trade Zrt., Vezérigazgató  Dr. Kiss Gerda - Khariszt Vet Kft., ügyvezető, Állatorvos Rónai Bence - Aranykocsi Zrt., Szarvasmarhaágazat-vezető Dr. Deák Konrád - IMPAVIDUS Trade Zrt. Takarmányozási divízió vezető   #Agroinform #podcast #mezőgazdaság #állattenyésztés #takarmányozás #mikotoxin #mikotoxinok #toxin #takarmánybiztonság #tejtermelés #szarvasmarha #sertéstenyésztés #telepiMenedzsment #állategészségügy #állatorvos #laborvizsgálat #takarmányvizsgálat #aflatoxin #toxinkockázat #termeléscsökkenés #mezőgazdaságiPodcast #agrárium #gazdálkodás #takarmánylánc #telepiGyakorlat #Impaviduszrt   Az adás az Impavidus Trade Zrt. támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz!

Legújabb adásunkban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés komplex kérdéskörét vizsgáljuk, különös tekintettel az ammónia-kibocsátásra és annak környezeti, valamint gazdasági hatásaira.  A beszélgetés fókuszában a mezőgazdasági tevékenység során felszabaduló gázok mérése és csökkentésének lehetőségei állnak. A témában fontos részlet, hogy az ammónia-veszteség nem csupán környezetterhelési mutató, hanem közvetlen tápanyagveszteséget is jelent a gazdálkodók számára, így a kibocsátás mérséklése a termelés hatékonyságának növelésével is összefügg. A műsor vendége Annus Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) szakértője, aki részletes betekintést nyújt a szektor előtt álló kihívásokba és a szabályozási környezetbe. #agroinform #agrárpodcast #mezőgazdaságipodcast #agroinformpodcast #AnnusNorbert #AgrárközgazdaságiIntézet #AKI #mezőgazdaság #légszennyezés #ammónia #fenntarthatóság #környezetvédelem #trágyakezelés #nitrogénveszteség #agrárium #GAZDA #klímavédelem Az adás Agrárközgazdasági Intézet támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz!

A fenntarthatóság, a klímaváltozás és a környezetvédelem ma már nem elméleti kérdések az agráriumban, hanem közvetlenül érintik a magyar mezőgazdaság jövőjét. Az új adásban Litkai Gergellyel, a Zöld Válasz Podcast házigazdájával beszélgetünk arról, hogyan változik a mezőgazdaság és a természet kapcsolata, és milyen válaszokat adhat az agrárium a környezeti kihívásokra. Kiemelt témák az adásban: a talajvédelem, a biodiverzitás csökkenése, a vízmegtartás jelentősége, a klímaváltozás mezőgazdasági hatásai, hogyan lehetne hatékonyabban támogatni a gazdálkodókat a fenntarthatóbb termelési rendszerek felé vezető úton. A környezetvédelem nem lehet külső kényszer, vagy puszta ideológiai vita: a természeti erőforrások állapota alapvetően meghatározza, hogy a magyar agrárium hosszú távon működőképes, versenyképes és élhető marad-e.

A hőstressz ma már nem egy nyári kellemetlenség, hanem az állattenyésztés egyik legkomolyabb kihívása. Ebben az adásban arról beszélgetünk, hogyan hat a meleg a tejelő állomány teljesítményére, egészségi állapotára, szaporodásbiológiai mutatóira és a borjúnevelés eredményességére. Vendégeinkkel végig vesszük, milyen korai jelei vannak a hőstressznek, mikor kezd romlani a termelés, miért nem szabad az ember saját hőérzetéből kiindulni, és hogyan befolyásolja a telepi technológia, a szellőzés, a takarmányozás és a menedzsment az állatok terhelhetőségét. Szó esik a THI jelentőségéről, a modern és hagyományos tartási rendszerek közötti különbségekről, a borjak fokozott sérülékenységéről, valamint arról is, hogy miért a megelőzés a legerősebb eszköz a nyári veszteségek ellen. A műsor vendégei: Dr. Kiss Gerda – Khariszt Vet Kft., ügyvezető, Állatorvos Rónai Bence – Aranykocsi Zrt., Szarvasmarhaágazat-vezető Illés Róbert – IMPAVIDUS Trade Zrt., Vezérigazgató Dr. Deák Konrád –IMPAVIDUS Trade Zrt. Takarmányozási divízió vezető #AgroinformPodcast #hőstressz #állattenyésztés #szarvasmarha #tejelőtehenészet #tejtermelés #szaporodásbiológia #borjúnevelés #THI #állategészségügy #takarmányozás #telepmenedzsment #ventilláció #istállótechnológia #állatjólét #tejágazat #hőhullám #állattartás #mezőgazdaság #agrárium #ImpavidusZrt   Az adás az Impavidus Trade Zrt. támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz!

A mezőgazdaság digitalizációja már nem új eszközök bevezetéséről szól, hanem arról, hogy a termelők, a gépek, a szoftverek és a szolgáltatók valóban össze tudjanak kapcsolódni, és ugyanazt az információt ugyanúgy értsék. Miért válik egyre fontosabbá az adatok egységesítése, a rendszerek közötti átjárhatóság? Egy jól működő agrár-ökoszisztémában az adat nem önmagáért érték: akkor válik hasznossá, ha megbízható, ha összevethető más forrásokkal, és ha a gyakorlatban is támogatja a döntéseket. Fontos megismerni a térképi és üzemi adatok kezelésének buktatóit, az adatkezeléssel kapcsolatos elvárásokat, valamint azokat a tipikus hibákat, amelyek később komoly működési és pénzügyi kockázatot jelentenek. Milyen irányba mozdulhat el az ágazat a következő években, amikor egyre több szolgáltatás épül adatokra, gyorsul az összekapcsoltság, és megjelennek az egyre önállóbban működő gépek és döntéstámogató megoldások? Az adás vendége Szabó Levente, a 4iG Informatikai Zrt. projekt szakmai vezetője. #agroinform #agrárpodcast #mezőgazdaságipodcast #agroinformpodcast #SzabóLevente #4IG #4IGInformatikaiZrt #agrárökoszisztéma #agrárdigitalizáció #adatgazdálkodás #adatminőség #adategységesítés #rendszerintegráció #térinformatika #adatvédelem #kiberbiztonság #döntéstámogatás #precíziósgazdálkodás #autonómgépek #jövőmezőgazdasága Az adás 4iG Informatikai Zrt. támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz!

A biostimulátorok szerepe kiemelt helyen van a korszerű növénytermesztésben. A gyakorlatban sokszor keverednek a különböző fogalmak, elvárások és technológiai megoldások. Hogyan érdemes gondolkodni a biostimulátorokról, és a lombtrágyákról készítményekről?  A témák között kiemelt helyet kap a növényi stressz kezelése, a szárazság, a hideghatás, a fagykár, a gyomirtási stressz és az egyenetlen fejlődés hatása. A gyakorlati példák jól érzékeltetik, hogy a megfelelő időzítés, a kijuttatás módja, a technológiai fegyelem és a helyes termékválasztás döntően befolyásolja az eredményességet. Fontos továbbá a tápanyaghasznosulás javítása, a keverhetőség kérdése és a szaktanácsadás szerepe is. A podcast hasznos szakmai kapaszkodót ad mindazoknak, akik tudatosabban szeretnék felépíteni növénytermesztési technológiájukat.   A műsor vendégei: Illés Róbert – Impavidus Trade Zrt., vezérigazgató Geishauer Dénes - Impavidus Trade Zrt., növénytáplálási divízió vezető Faragó Gábor – gazdálkodó  Kasza István – gazdálkodó

Hogyan működik a gyakorlatban egy autonóm traktor, és mit jelent mindez egy valódi magyar gazdaság mindennapjaiban? Kalfbeek Harm-mal, az Europe Farming Kft. ügyvezető tulajdonosával beszélgetünk az AgXeed autonóm traktor hazai tapasztalatairól, a bevezetés tanulságairól és a robotizáció jövőjéről. Milyen szakmai és üzleti megfontolások álltak egy autonóm traktor használata mögött? Hogyan zajlott a betanulás és a gyakorlati bevezetés, valamint mennyi előkészítést és felügyeletet igényel egy ilyen gép? Részletesen körbejárjuk a táblafelmérés, az üzemeltetés, a hatékonyság, a megtérülés és az adatkezelés kérdéseit is. Az autonóm mezőgazdasági gépek már nem csupán jövőbeli fejlesztési irányt jelentenek, hanem egyre inkább a jelen technológiáját. 

Hogyan működik a gyakorlatban egy közel 10 ezer hektáron gazdálkodó, több ágazatot összefogó agrárvállalat? Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója volt vendégünk, akivel arról beszélgetünk, hogyan épül fel a mezőhegyesi gazdaság működése, milyen technológiákat használnak a szántóföldi növénytermesztésben, és miként lehet több évnyi adatból olyan döntéseket hozni, amelyek valódi versenyelőnyt jelentenek. Az adásból kiderül, hogyan dolgoznak együtt az agronómusok és a precíziós szakemberek, milyen kihívásokat jelent az adatkezelés és az adatok hitelessége, miért kulcskérdés a költséghatékonyság, és hogyan változtatja meg a tervezést az egyre bizonytalanabb piaci és időjárási környezet. A beszélgetés azoknak szól, akik szeretnék jobban megérteni, hogyan találkozik a nagyléptékű gyakorlati gazdálkodásban a modern technológia, az adatvezérelt szemlélet és a hosszú távú agrárstratégia.

Az agráriumban rendszerszintű probléma áll a háttérben: egy olyan termelési modell, amely már nem képes kezelni sem a klímaváltozás szélsőségeit, sem az elszabaduló költségeket, sem a gazdák növekvő bizonytalanságát. A beszélgetés középpontjában a Prolansys-módszertan áll, amely nem termékekre, hanem rendszerszemléletű gazdálkodásra épül. A fókusz a talajélet regenerálásán, a természeti erőforrások aktiválásán és a genetikai potenciál kiaknázásán van. A műsor vendége Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosa. A beszélgetés során konkrét példákon keresztül derül ki, hogyan lehet aszályos években is stabil terméseredményeket elérni, miközben csökken a műtrágya- és vegyszerhasználat. Ez az epizód nem csak szakmai iránymutatás, hanem szemléletformáló beszélgetés a jövő gazdálkodásáról.

Az adásban az agrárgazdaság fordulópontját vizsgáljuk pénzügyi és stratégiai nézőpontból. A korábbi, kiszámítható időszak lezárult: az ágazatot ma egyszerre formálja a klímaváltozás, a globális piaci bizonytalanság, a geopolitikai kockázat és az erőforrások szűkülése. Az üzleti szemléletváltás elkerülhetetlen. Az adatalapú döntéshozatal, a pénzügyi tervezés és a kockázatok tudatos kezelése már nem választható opció, hanem a működés alapfeltétele. A beszélgetés kitér a Mercosur-megállapodás következményeire, valamint arra, miért nem tartható fenn hosszú távon az alacsony hozzáadott értékű tömegtermelés. Az adás második felében bemutatásra kerül az MBH Agrárpartner Platform, amely a banki szerepet ökoszisztéma-szintű tudásmegosztássá és digitális támogatássá bővíti. A jövő agrárvállalkozásai az alkalmazkodóképesség, a pénzügyi tudatosság és a technológia értelmezett használata mentén válnak versenyképessé. A műsor vendége Hollósi Dávid az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Az epizódban az agrárium környezeti hatásait vizsgáljuk, számszerűsíthető és gazdaságilag értelmezhető szempontok szerint. A fenntarthatóság az agráriumban nem ideológiai kérdés, hanem hatékonysági, adatkezelési és piaci alkalmazkodási feladat. A klímahatás, a légszennyezés, valamint az ESG- és riportszintű elvárások gyakorlati következményei a gazdálkodók számára elkerülhetetlen. Kulcskérdés az adatgyűjtés minősége, hogyan alakulnak ki az iparági sztenderdek, és miért nem mindegy, hogy egy kibocsátást mire vetítve értelmezünk. A környezeti teljesítmény a következő években piaci belépési feltétellé válik: a finanszírozásban, a kereskedelemben és a fogyasztói döntésekben egyaránt. A mérés → értelmezés → döntés logikája nélkül nincs hosszú távon életképes agrármodell.   A műsor vendégei: Tikász ildikó Edit, Agrárközgazdasági Intézet, igazgató Csavajda Zsolt, DSM-Firmenich, ügyvezető

A klímaváltozás alapjaiban formálja át a magyar és a nemzetközi mezőgazdaságot. A műsorban több szempont alapján vizsgáljuk, hogyan hat a klímaváltozás a hozamokra, a terménypiacokra, az állattenyésztésre és az élelmiszer-ellátási láncra. A beszélgetésből kiderül, miért nő a volatilitás, milyen hozamcsökkenések várhatók a Kárpát-medencében, hogyan alakul át a búza és kukorica piaca, és miért válik kulcskérdéssé az alkalmazkodás és az integráció a jövő agráriumában. A műsor vendégei: Potori Norbert, Agrárközgazdasági Intézet, igazgató Antal Gábor, Hód-Mezőgazda Zrt., vezérigazgató 00:00:00–00:02:18 Bevezetés 00:02:19–00:07:44 Klímaváltozás és agrárium, várható hozamcsökkenések 00:07:45–00:11:57 Termelői tapasztalatok: aszály, hőstressz, vízhiány 00:11:58–00:19:02 Alkalmazkodási lehetőségek a növénytermesztésben 00:19:03–00:24:58 Klímaváltozás hatása a terménypiacokra és az árakra 00:24:59–00:36:30 Feldolgozóipar és alapanyag-ellátási kockázatok 00:36:31–00:49:24 Takarmányhiány, alternatív növények és állattenyésztés 00:49:25–00:52:14 Integráció és koordinált értéklánc mint jövőbeli megoldás 00:52:15-01:15:36 Klímaadaptáció további kérdései     #klímaváltozás #mezőgazdaság #agrárium #klímaadaptáció #aszály #hozamcsökkenés #terménypiacok #árvolatilitás #búza #kukorica #állattenyésztés #takarmányozás #öntözés #agrárgazdaság #Agroinform #AgroinformPodcast #AgrárközgazdaságiIntézet #HódMezőgazda #agrárpodcast 

Az agrárszakképzés aktuális állapotát és jövőbeni szerepét vizsgáljuk három eltérő nézőpontból: kutatói, szakképzői és tanulói tapasztalatok. Arra keressük a választ, hogyan válik az agrárium egyre inkább technológia-alapú, tudásintenzív pályává, ahol a képzési struktúrák és a munkaerőpiaci elvárások egyre szorosabban kapcsolódnak össze. Szó esik a szakképzés rendszerszintű működéséről, a duális képzés és az Ágazati Képzőközpontok jelentőségéről, valamint arról, milyen szerepet játszik a pályaorientáció a szakember-utánpótlás biztosításában.    A műsor vendégei: Szerdai Zsuzsanna, Déli ASzC, főigazgató Hamza Eszter, Agrárközgazdasági Intézet, osztályvezetője Dági Attila, Déli ASzC, tanuló   00:00:00–00:03:47 – Bevezetés 00:03:48–00:08:51 – Agrárszakképzés Magyarországon 00:08:52–00:12:09 – A Déli ASzC bemutatkozása 00:12:10–00:20:44 – Tanulói út: szakmai irányok és továbbtanulás 00:20:45–00:34:02 – Pályaorientáció a gyakorlatban: motivációk, élményalapú megszólítás 00:34:03–00:36:39 – Modern oktatás: VR, precíziós szemlélet, csúcstechnika az iskolában 00:36:40–00:52:44 – Duális képzés és ágazati képzőközpont 00:52:45–01:09:36 – Technológiai gyorsulás, hiányzó kompetenciák, generációs elvárások   #agrárszakképzés, #agrárképzés, #mezőgazdaság, #agrárium, #szakképzés, #duálisképzés, #agrárszakképzésicentrum, #mezőgazdaságigépész, #mezőgazdaságitechnikus, #élelmiszeripariképzés, #állategészségügy, #élelmiszerbiztonság, #pályaorientáció, #utánpótlásnevelés, #munkaerőhiány, #agrármunkaerő, #precíziósgazdálkodás, #agrárdigitalizáció, #agrártechnológia, #agrárkarrier, #fiatalokazagráriumban, #szakmaválasztás, #technikum, #duálispartnerek, #agrárinnováció, #agrárközgazdaságiintézez,  #AKI, #agroinformpodcast, #agrárpodcast

Az adás középpontjában a magyar mezőgazdaság válsága, a jövedelmezőség eltűnése és az alkalmazkodás szükségessége áll. A hazai agrárium egy modellváltás küszöbén áll: a jelenlegi, 40–50 éves gyakorlatra épülő, intenzív modell nem tud reagálni a klímaváltozásra, az inputköltségek elszabadulására és a piaci bizonytalanságokra. A gazdák számára ma a legfontosabb feladat a jövedelmezőség újra definiálása és a biológiai szemlélet visszavezetése a növénytermesztésbe. A műsor vendége Rezsek Attila, „Amikor túlélés a tét” konferencia szervezője.     00:00:00 – 00:02:09 Válság és valóság 00:02:09 – 00:06:03 Eltűnt jövedelmezőség 00:06:03 – 00:09:00 Számok és tudatosság 00:09:00 – 00:14:22 Túltermelés és biológia 00:14:22 – 00:19:41 Nyitottság és változás 00:19:41 – 00:27:44 A jövő gazdája 00:27:44 – 00:34:01 Támogatások ára 00:34:01 – 00:45:31 Új agrárvalóság   Amikor túlélés a tét konferencia linkje: https://amikoratulelesatet.hu/ Az adás Amikor túlélés a tét konferencia támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz!

Mire képes az elektronikus gazdálkodási napló a napi gyakorlatban? Az adás vendége, Várszegi Gábor (NÉBIH) segít eligazodni az e-GN működésében, céljaiban és jövőbeli fejlesztéseiben. Szó esik az EU-s előírásokról, a naprakészség kérdéséről, a piaci szoftverekkel való integrációról, valamint arról, hogyan válhat a rendszer adminisztrációs kötelezettségből valódi döntéstámogató eszközzé. Bemutatjuk hogyan épültek be a felhasználói visszajelzések a rendszerfejlesztésbe, milyen egyszerűsítések történtek az elmúlt időszakban, és hogyan alakul át az e-GN a gazdák igényeihez igazodva. Szóba kerül a táblák átvétele, a hibák kezelése, a visszajelzésekből indított módosítások, és az is, milyen szerepet játszik az adatbázis a támogatási rendszer megalapozásában. Kitértünk a jövő fontos újításaira is: automatizált adatszinkron, állattartási adatok átvétele, valamint egy tervezett mobilalkalmazás, amely a napi adatrögzítést egyszerűsítené. A digitális átállás nemcsak technikai kérdés: generációs különbségek, felhasználói edukáció és a rendszerrel való személyes viszony is meghatározza, mennyire tud beépülni a gazdálkodók napi rutinjába. 00:00:00 – 00:04:44 – Bevezetés és az EGN létrejöttének háttere 00:04:45 – 00:09:20 – A rendszer fogadtatása és fejlesztési visszacsatolások 00:09:21 – 00:16:33 – Változtatások a felhasználói visszajelzések alapján 00:16:34 – 00:24:52 – Naprakészség és adatrögzítési szokások 00:24:53 – 00:29:35 – Tipikus hibák és technikai kihíváso 00:29:36 – 00:36:15 – Új funkciók és automatizált szinkronizáció 00:36:16– 00:43:20 – Közelgő fejlesztések és hosszabb távú tervek 00:43:21– 00:48:18 – Generációs különbségek és mobilos jövőkép   #EGN, #elektronikus_gazdálkodási_napló, #adminisztráció_egyszerűsítés, #naprakészség, #EU_előírások, #növényvédelmi_napló, #támogatási_feltételek, #adatvisszaszolgáltatás, #üzemirányítás, #felhasználói_visszajelzések, #piaci_szoftverek, #adatkapcsolat, #mobilalkalmazás, #adatduplikáció, #tápanyag_gazdálkodás, #állattartási_adatok, #generációs_különbség, #digitális_átállás, #fejlesztési_tervek, #mesterséges_intelligencia, #Nébih, #Agroinform_podcast, #agroinform, #menőgazdász, #mezőgazdaság, #agrárpodcast, #techmag   Felvétel készítésének időpontja: 2025.05.27

Mi kell egy sikeres agrárpályázathoz ma Magyarországon? Ebben a részben Lipták Zsolt, a Gordius Solutions Kft. tapasztalt tanácsadója segít megérteni, milyen támogatások vannak jelenleg nyitva, valamint mi várható a közeljövőben. Szó esik a kisüzemek fejlesztéséről, az állategészségügyi beruházásokról, és kiemelt fókuszt kap a fiatal gazda pályázat, amely egy olyan konstrukció, amely jelenleg a legkedvezőbb feltételeket kínálja a fiatal termelőknek. Részletesen átbeszéljük a kritériumokat, pontozási szempontokat, és azt is, hogy mire lehet elkölteni akár 90 millió forintnyi támogatást. Kiderül, hogy nem elég fiatalnak lenni, a sikeres pályázathoz számít az ügyviteli háttér, az üzemméret, és még az is, hogy ki mit vállal be az elkövetkező 5 évre. A műsorban következő pályázattal foglalkoztunk részletesen: Fiatal Gazda Pályázat (KAP-RD05-RD01b-1-25)   https://palyaz.hu/ Az adás támogatója a Gordius Solutions Tender Kft.   00:00:00 – 00:08:54 – Bevezetés a pályázati aktualitásokba 00:08:54 – 00:19:05 – Társadalmasítás alatt lévő és várható pályázatok 00:19:05 – 00:27:11 – A fiatal gazda pályázat alapjai 00:27:11 – 00:36:18 – Kritériumok és jogosultsági feltételek 00:36:18 – 00:47:27 – Két célterület – összegek és felhasználási lehetőségek 00:47:27 – 00:55:46 – Pontozás, vállalások és kockázatok 00:55:46 – 01:00:00 – Üzemméret és jövedelem – növekedési vállalások   #fiatalgazda #agrárpályázat #mezőgazdaság #pályázat2025 #kisüzem #gazdaságátadás #generációváltás #GordiusSolutions #mezőgazdaságitámogatás #őstermelő #precíziósgazdálkodás #állattartás #kertészet #vidékfejlesztés #pályázatitanácsadás #pályázatírás #visszanemtérítendőtámogatás #agrárium #mezőgazdaságifejlesztés #pályázatikeret #LiptákZsolt #agrárpodcast, #techmag, #agroinformpodcast, #magyarmezőgazdaság, #stratégia, #mezőgazdaságiinnováció, #agrárium, #agárkutatás, #fenntarthatómezőgazdaság, #vidékiélet, #hazaitermelő, #magyartermék, #élelmiszeripar, #agáripar, #digitálisagrárium, #nagyüzem, #állategészség, #kisüzem, #agroinform, #menőgazdász, #mezőgazdaság

Arass kampánnyal! - Agrármarketing a gyakorlatban   00:00:00 - Hova tart a digitális marketing? - Krankovics Béla, innovációs és digitális marketing tanácsadó 00:15:47 - Hogyan használjuk a statisztikákat - Bolyki Bence, portálvezető, Agroinform.hu 00:31:18 - Érdeklődők elérése egyszerűen, gyorsan, költséghatékonyan? - Vancsik Zoltán, az Agroinform.hu médiatanácsadója 00:46:48 - Arcosok klubja (Tedd oda Magad!) - Umenhoffer Péter, cégvezető, BIO-NAT Kft. 01:05:56 - Kerekasztal beszélgetés Résztvevők:  Polgár Ákos, Agria elnökségi tag, gazdálkodó  Kovács Máté, kereskedelmi és marketing igazgató, Derby-Túr Kft. Mátyás-Horváth Janka, social media manager, Agroinform.hu

A járvány árnyékában Mi történik, amikor egy egész élet munkája néhány nap alatt semmivé lesz? Ez nem egy katasztrófa története, hanem egy emberi történet. Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetője őszintén és fájdalmas hitelességgel beszél arról, hogyan kellett döntenie tejelő teheneik és hízóik leöléséről a ragadós száj- és körömfájás miatt. Ez a beszélgetés az Agroinform több részes sorozatának első epizódja: egy vezetőről, aki megpróbálja újra összerakni azt, amit a vírus lerombolt. Ez az első fejezet! A történet most kezdődik. A Rábapordányi stratégia nem egy múltbéli esemény – ez egy élő újrakezdés, amelynek minden lépését végigkísérjük. Az Agroinform Techmag-ban is foglalkoztunk már a témával, amit itt olvashatsz: https://online.flippingbook.com/view/302944206/ [00:00:00 – 00:03:04] A gyanú árnyéka [00:03:04 – 00:07:48] Egy felívelő év vége – A gazdaság bemutatása és a tragédia előtti helyzetkép [00:07:48 – 00:12:08] Fejlesztési tervek, klímaválaszok – A sertés- és szarvasmarha-ágazat jövője [00:12:08 – 00:21:01] Karbonprogram, fehérje-önellátás és takarmányozási innovációk [00:21:01 – 00:24:05] Válságkezelési gyakorlat – Szervezet, struktúra és járványvédelem a telepen [00:24:05 – 00:43:34] Elkényelmesedtünk – Mit tanultunk a ragadós száj- és körömfájásból? [00:43:34 – 00:49:49] A törés pillanata – A bejelentéstől a leölésig vezető első 48 óra [00:49:49 – 00:54:01] A végrehajtás logikája – Hogyan zajlik egy teljes állomány leölése [00:54:01 – 00:57:12] Összefogás és tanulságok – Operatív törzs, telepi rutin, logisztika [00:57:12 – 01:02:22] Remény a romokon – A vírusmentes újrakezdés feltételei és lehetősége #agrárpodcast, #techmag, #takarmányozás, #RSZKF, #ragadosszajeskoromfajas, #sertes, #tehén, #agroinformpodcast, #magyarmezőgazdaság, #stratégia, #újrakezdés, #mezőgazdaságiinnováció, #agrárium, #agárkutatás, #fenntarthatómezőgazdaság, #vidékiélet, #hazaitermelő, #magyartermék, #élelmiszeripar, #agáripar, #digitálisagrárium, #leölés, #rábapordány, #BónaSzabolcs, #nagyüzem, #állategészség, #járvány, #állattartás, #kisüzem, #műhús, #tejipar, #agroinform, #menőgazdász, #mezőgazdaság Felvétel készítésének időpontja: 2025.05.27 https://www.agroinform.hu/ https://www.facebook.com/agroinform/ https://www.instagram.com/agroinform.hu/ Tetszett a videó? - Iratkozz fel TE is!

Ezt az epizódot a Fekete Technológia Podcasttel közösen készítettük, hogy népszerűsítsük a magyar agrár podcasteket, és megmutassuk, hogyan találkozik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az innováció.  A beszélgetés középpontjában a sörkészítés mellett a komló áll – egy növény, amely hosszú idő után újra megjelent a hazai mezőgazdaságban. Átbeszéljük a termesztés lehetőségeit, a technológiai hátteret, a feldolgozás gyakorlatát.  Beszélgetünk a söripar elvárásairól, a fajtaválasztásról, a minőségi szempontokról, és arról is, mit keres a komló egy uborkás IPA-ban.    Vendégek:  Hankó Gergely, az Agrobusiness Club elnöke, Szent András Sörfőzde Károly-Kátai László, Fekete Technológia Podcast házigazdája Koczor Ádám, Fekete Technológia Podcast házigazdája   0:00:00 – 00:11:42 Agrárpodcastok együtt  00:11:42 – 00:23:24 Komlós hagyományból sörös jövő 00:23:24 – 00:35:06 A komló újraértelmezése  00:35:06 – 00:46:48 Mi van a palackban? Komlófajták, minőség és hatásuk a sörre 00:46:48 – 00:58:30 Sörforradalom – hogyan formálták át a kisüzemi főzdék a piacot 00:58:30 – 01:10:13 Uborkás IPA és baráti körök – merre tovább, magyar sörkultúra?   #komlótermesztés, #söripar, #kisüzemisör, #agrárpodcast, #feketetechnológia, #agroinformpodcast, #magyarmezőgazdaság, #uborkásipa, #hopfarm, #sörfőzés, #hazaisörkultúra, #mezőgazdaságiinnováció, #komlófeldolgozás, #agrobusinessclub, #tamásikomló, #agrárium, #komló, #agárkutatás, #söralapanyag, #komlópellet, #fenntarthatómezőgazdaság, #sörforradalom, #vidékiélet, #hazaitermelő, #magyartermék, #élelmiszeripar, #agáripar, #digitálisagrárium

A digitális gazdálkodás nem tegnap kezdődött. Ebben az adásban visszatekerjük az időt, és megnézzük, hogyan lett a GPS-es kütyükből és a „minek ez ide, mi egyenesen tudunk menni” mentalitásból adatalapú döntéstámogatás. Az adás vendége Nagy Bence, aki 25 éve foglalkozik digitális eszközökkel és végignézte, hogyan lesz a sorvezetőből működő rendszer, és mikor vált világossá, hogy a technológia önmagában semmit nem old meg. Kiderül, mi volt a fordulópont, mi az, amit még ma sem értünk jól, és miért az alapstruktúra a legjobb befektetés – nem a gép, nem a szoftver, hanem az, hogy minden adat a helyén legyen. Ez beszélgetés arról, hol tart ma a digitális mezőgazdaság – és hol akadt el sok helyen.   00:00:00 – 00:11:42 A kezdetek: Amikor a GPS még sci-fi volt 00:11:42 – 00:23:24 Precíziós vagy helyspecifikus? A technológia mögötti szemlélet 00:23:24 – 00:35:06 Adatgyűjtés vs. valóság – mihez kezdünk a rengeteg információval? 00:35:06 – 00:46:48 Gépek harca: egységes rendszerek hiánya a mindennapokban 00:46:48 – 00:58:30 Döntéshozatal: kié a felelősség, ha ott az adat? 00:58:30 – 01:10:13 A jövő vetése: technológia, fenntarthatóság és új irányok   #precíziósgazdálkodás, #helyspecifikusgazdálkodás, #mezőgazdaságidigitalizáció, #agritech, #adatvezéreltgazdálkodás, #mezőgazdaságitechnológia, #GPSalapúgazdálkodás, #RTKtechnológia, #robotpilóta, #agroinformatika, #hozamoptimalizálás, #profitveszteségtérkép, #fenntarthatómezőgazdaság, #mezőgazdaságiinnováció, #mezőgazdaságiautomatizálás, #digitáliseszközök, #monitoringrendszerek, #mezőgazdaságiadatok, #döntéstámogatás, #okosgazdálkodás, #egységesplatform, #szántóföldiadatgyűjtés, #modernmezőgazdaság, #gazdálkodásifejlesztés, #agrárdigitalizáció #agroinfrom #agroinformpodcast

A modern kukoricanemesítés a folyamatos kihívásokhoz alkalmazkodva fejlődik, a legújabb technológiák és kutatási eredmények felhasználásával. A nemesítők munkáját már nemcsak hagyományos módszerek, hanem drónok, mesterséges intelligencia és modern statisztikai modellek is segítik. A hibridkukorica fejlesztése egy hosszú, akár tíz évig tartó folyamat, amely során a legjobb genetikai vonalakat szelektálják a magasabb terméshozam és jobb stressztűrés érdekében. A heterózis hatás a modern kukoricanemesítés egyik alapköve. A különböző nemesítési stratégiák célja, hogy olyan hibridek kerüljenek a gazdák kezébe, amelyek nemcsak nagy terméshozamot biztosítanak, hanem jobban ellenállnak az aszálynak és egyéb környezeti szélsőségeknek is. A precíziós technológiák és a genetikai térképezés jelentős mértékben gyorsítják és hatékonyabbá teszik az új fajták előállítását. A jövő nemesítési trendjei a fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásaira adott reakciók köré épülnek. Az új hibridek kialakítása során egyre nagyobb szerepet kap a környezethez való alkalmazkodás és a racionalizált vetőmag-előállítás. A beszélgetés betekintést nyújt a nemesítők mindennapi munkájába, valamint abba, hogy a tudomány és a gyakorlat hogyan fonódik össze a mezőgazdaság jövőjének alakításában.   Az adás vendége Matusek Norbert a KWS nemesítője.   00:00 – 06:25 Heterózis hatás: A kukoricanemesítés alapja vagy túlértékelt módszer? 06:25 – 16:16 Hogyan születik egy új kukoricahibrid? 16:16 – 32:45 Drónok, statisztikai modellek és mesterséges intelligencia a nemesítésben 32:45 – 51:06 A kukoricahibridek túlélése aszály és szélsőséges időjárás mellett 51:06 – 53:00 A jövő nemesítési trendjei és technológiai áttörések   #kukoricanemesítés #heterózis #hibridkukorica #aszálytűrés #stressztolerancia #mezőgazdaság #precíziósnemesítés #dróntechnológia #mesterségesintelligencia #genetika #terméshozam #klímaváltozás #fenntarthatóság #vetőmag #agroinformpodcast #KWS #agrárium

A mezőgazdaságban egyre fontosabb kérdéssé válik a generációváltás, amely nemcsak az idősebb gazdálkodók felelőssége, hanem a fiatalok lehetősége is. A legújabb epizód bemutatja, milyen motivációk vezérlik a fiatalokat az agrárpályán, milyen kihívásokkal néznek szembe a gazdaságok átvétele során, és hogyan látják a karrierlehetőségeiket az agráriumban. A beszélgetésben szó esik a diákszervezetek szerepéről, a felsőoktatási képzések gyakorlati jelentőségéről, valamint arról, hogy a modern technológiák és innovációk milyen hatással vannak az agrárszakmára. Kiderül, hogy az agrárium már nem csupán a hagyományos gazdálkodók számára nyitott, hanem azok számára is, akik teljesen más területekről érkeznek. Ez az epizód átfogó képet ad arról, milyen lehetőségeket és kihívásokat rejt magában a fiatalok agrárkarrierje, és milyen jövő vár a mezőgazdaságra az új generáció kezében. Vendégek:  Gombos Henrietta – Agribusiness Club Hankó Gergely – Agribusiness Club 00:00 – 05:30 Fiatalok az agráriumban – milyen lehetőségek várnak rájuk? 05:31 – 12:15 Az agrárkarrier vonzereje és a mezőgazdasági életpálya 12:16 – 18:40 Generációváltás: hogyan adják át a gazdaságokat? 18:41 – 25:00 Idősebb és fiatalabb generációk együttműködése 25:01 – 32:20 Technológiai újítások és az agrárium modernizációja 32:21 – 44:44 Az agrármunkaerő jövője és a mezőgazdaság átalakulása #generációváltás #fiatal_gazdálkodók #agrárkarrier #mezőgazdaság_jövője #diákszervezetek #technológiai_innovációk #agrárpálya #családi_gazdaságok #agrármunkaerő #mezőgazdasági_életpálya #modern_gazdálkodás #agrártechnológia #fenntartható_mezőgazdaság #idősebb_vs_fiatalabb_generáció #agrárium_digitalizációja #agrárszakma_vonzereje #karrierlehetőségek #mezőgazdasági_trendek #precíziós_gazdálkodás #munkaerőpiaci_kihívások #Agribusiness_Club #agroinformpodcast

A mezőgazdaság egyre inkább az adatokra és az automatizációra épül, a digitális átállás pedig elkerülhetetlen. A mesterséges intelligencia sokban segíti a gazdálkodók munkáját, nagy előnyökkel jár az AI-alapú döntéstámogatás, és hatékonyan lehet integrálni a modern technológiát a mindennapi agrárfolyamatokba. A beszélgetésben szóba kerülnek az e-napló automatikus adatkezelése, az AI-alapú hozambecslés, valamint a vetésforgó-tervezés új módszerei. Kiderül, hogyan képes a mesterséges intelligencia elemezni a hatalmas adatmennyiséget, és milyen módon támogatja a gazdálkodói döntéseket az előrejelzésektől kezdve a napi operatív feladatokig. A podcast kitér arra is, hogy más iparágakban milyen formában alkalmazzák az AI-t, és milyen tanulságokat lehet ebből a mezőgazdaságba átültetni. Felmerülnek a technológia korlátai és az adatbiztonság kérdései is, valamint az, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni az AI-alapú rendszerek bevezetése során. A műsor vendége Császár Martin az AgroVIR Kft. AI-projektvezetője. Ez az epizód átfogó képet ad arról, milyen jövőt formál az adatvezérelt mezőgazdaság, és hogyan használhatók ki a technológiai innovációk a hatékonyabb, fenntarthatóbb termelés érdekében, illetve milyen AI fejlesztések várhatóak az AgroVIR rendszerében. Podcast fejezetek és idősávok 00:00 – 04:46 Az Agrovir szerepe a digitális gazdálkodásban 04:47 – 10:50 Az e-napló és az adatszinkronizáció jelentősége 10:51 – 18:04 Mesterséges intelligencia a hozambecslésben 18:05 – 24:18 Vetésforgó-tervezés AI segítségével 24:19 – 30:26 Közösségi adatok és az agrárdigitalizáció jövője 30:27 – 38:34 Az AI szerepe a gazdálkodásban és a jövő kilátásai #mezőgazdaság #mesterséges_intelligencia #AI #adatvezérelt_gazdálkodás #automatizáció #döntéstámogatás #e-napló #hozambecslés #vetésforgó_tervezés #adatfeldolgozás #precíziós_gazdálkodás #mezőgazdasági_digitalizáció #AI_alapú_döntéshozatal #technológiai_innováció #fenntartható_termelés #agrár_adatok #automatizált_rendszerek #adatbiztonság #AI_korlátai #mezőgazdasági_trendek #AgroVIR #vállalatirányítás #agroinformpodcast

A világ egyre gyorsabban változik, és a mezőgazdaság sem maradhat ki a digitális átalakulásból. A beszélgetés középpontjában a mesterséges intelligencia, a technológiai fejlődés, valamint a gazdasági és társadalmi változások állnak. Az adás vendége Kánai András jövőkutató, aki szerint az elkövetkező 5-10 év kritikus lesz az agrárium számára, hiszen az adatvezérelt gazdálkodás és az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap. A mesterséges intelligencia ma már nem csak egy eszköz, hanem egyre inkább olyan digitális segítő, amely képes munkafolyamatokat optimalizálni, adatokat feldolgozni és döntéshozatalt támogatni. A technológia fejlődésével egyre olcsóbbá és elérhetőbbé válik, így a mezőgazdasági vállalkozások számára is új lehetőségek nyílnak meg. A műsor vendége Kánai András, jövőkutató, kommunikációs szakember. A beszélgetésben szó esik a népességcsökkenés és az élelmiszertermelés jövőjéről, az agráriumot érintő technológiai versenyről, valamint arról, hogyan befolyásolják a fogyasztói szokások a mezőgazdaság működését. A digitális átállás elkerülhetetlen, de azok a gazdák, akik időben alkalmazkodnak, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. A jövő nem csak a termelésről, hanem az adatokról és a hatékonyságról szól majd. 00:00 – 04:25 Felgyorsult változások az agráriumban 04:26 – 07:50 Mesterséges intelligencia: a mindennapi döntések támogatása 07:51 – 11:55 Termelési trendek: mennyiségi vagy minőségi mezőgazdaság? 11:56 – 16:30 Túlfogyasztás és népességcsökkenés hatása az élelmiszertermelésre 16:31 – 20:50 Alternatív fehérjék és a laborhús jövője 20:51 – 24:12 A mezőgazdaság helye a jövő társadalmában #technológiai_fejlődés #klímaváltozás #alkalmazkodás #mezőgazdaság #AI #automatizáció #gépi_tanulás #hatékonyság #adatvezérelt_döntéshozatal #digitalizáció #precíziós_gazdálkodás #minőség_vs_mennyiség #élelmiszerárak #fogyasztói_szokások #növényi_alternatívák #fenntarthatóság #laborhús #élelmiszertermelés #technológiai_kihívások #agrárium_jövője #Kánai_András #agroinformpodcast

A következő években a precíziós mezőgazdaság várhatóan exponenciálisan fejlődik. A műsor vendégei Mészáros Gábor (KITE) és Szabó Péter Bence (Axiál), akik a PREGA konferencián készült felvételen osztják meg tapasztalataikat. A beszélgetés fókuszában az adatvezérelt gazdálkodás áll. A modern gépek, drónok és szenzorok hatalmas mennyiségű adatot termelnek, melyek optimalizálják a szántóföldi munkákat. Ugyanakkor kihívást jelent az adatfeldolgozás és a tudatos felhasználás. Kiemelt téma jelenlegi fejlesztéseknél az adatbiztonság, és a mesterséges intelligencia (AI) szerepe. Mit hozhat a jövő? - autonóm traktorok, fejlett szenzortechnológia, és a helyspecifikus gazdálkodás finomítása. Ez az epizód betekintést nyújt abba, hogyan alakítja át a technológia a mezőgazdaságot, és milyen lehetőségek várnak a gazdákra a közeljövőben.   Tematika: 0:00:00 – 0:05:40 Bevezetés – A Precíziós Mezőgazdaság Alapjai A precíziós mezőgazdaság aktuális helyzete Magyarországon A precíziós gazdálkodás definíciójának vitái és a különböző megközelítések   0:05:41 – 0:13:45 Precíziós Eszközök és Digitális Átállás Milyen eszközöket használnak a magyar gazdák? Robotkormányok, hozamtérképek és automata gépvezérlés A digitális átállás támogatása és hatása a gazdálkodókra   0:13:46 – 0:24:00 Adatgyűjtés és Feldolgozás – A Mezőgazdaság Adatforradalma Milyen adatokat gyűjtenek a modern mezőgazdasági gépek? Munkagépek, drónok és szenzorok adatgyűjtése valós időben Felhőalapú rendszerek, automatizált adatküldés és adatbiztonság Tudatos adatkezelés és a gazdák felkészültsége   0:24:01 – 0:33:30 Adatbiztonság Kihívásai és Megoldások Adatvédelem fontossága a mezőgazdaságban Adatok elvesztése vs. adatok megmásítása – melyik a nagyobb veszély? Felhőszolgáltatások és saját szerverek előnyei/hátrányai Etikus hackelések és adatvédelmi protokollok   0:33:31 – 0:45:00 Mesterséges Intelligencia és Jövőbeni Lehetőségek A mesterséges intelligencia (AI) szerepe a mezőgazdaságban Figyelmeztető rendszerek, döntéstámogatás és prediktív elemzések Automatizálás és a szaktanácsadók jövője – kiválthatja-e őket az AI? AI alkalmazási példák: növényvédelem, zónázás és talajelemzés   0:45:01 – 0:52:00 Záró Gondolatok és Jövőképek Milyen irányba tart a precíziós gazdálkodás? Tippek és tanácsok gazdálkodóknak a digitális átálláshoz

A sertéstartásban a takarmányfelvétel és a környezeti feltételek figyelemmel kísérése kiemelt fontosságú a termelékenység és az állatjólét javítása érdekében. A hatékony adatvezérelt rendszerek bevezetése fontos a takarmányfogyasztás, a súlygyarapodás és más kritikus mutatók követésére.  A megfelelő beruházások kivitelezése elengedhetetlen az állattartó telepek, takarmánytárolók és szállító rendszerek fejlesztésére a hatékony monitoring és adatgyűjtés érdekében. A jövő a mezőgazdaságban a digitális megoldások és az automatizálás irányába történő elmozdulás, beleértve a mesterséges intelligencia és okos technológiák alkalmazását a döntéshozatalban.  A podcast epizód a precíziós állattartás és a digitalizáció szerepét vizsgálja a mezőgazdaságban, különös figyelmet fordítva a sertéstartásra. A beszélgetés során a résztvevők megosztják tapasztalataikat a technológiai fejlődésről, az adatvezérelt döntéshozatal fontosságáról, valamint a fenntarthatóság és a jövedelmezőség közötti egyensúly megteremtéséről.   A műsor vendégei: Dr. Tikász Ildikó Edit - Agrárközgazdasági Intézet (AKI) – tudományos munkatárs Bessenyei István – EVIP Farmig Kft. ügyvezető 00.00-15:57 Bevezetés a precíziós állattartásba  15:58-25:36 Piaci trendek 25:37-32:46 Gyakorlati előnyök 32:47- Főbb kihívások, előnyök és irányelvek egy beruházásnál   Az adás KAP hálózati finanszírozásból valósult meg, melynek innovációs és digitalizációs tevékenységeiért az AKI felelős.

A magyar agrárium jövőjét formáló legfontosabb kihívások és lehetőségek kerültek terítékre a legújabb epizódban. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója, Dr. Goda Pál osztotta meg gondolatait a változó gazdálkodási környezetről és a termelők előtt álló feladatokról. A beszélgetés egyik témája a klímaváltozás hatása. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása megmutatta, hogy a termelőknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például a vetésszerkezet és a termesztési technológiák átalakításával. Dr. Goda Pál kiemelte, hogy a digitalizáció kulcsszerepet játszik a versenyképesség fenntartásában, de komoly akadályok is vannak. A technológiai eszközök gyors elavulása és a beruházások tervezhetetlensége nehéz feladat elé állítja gazdákat. Ugyanakkor a megfelelő innovációk és digitális megoldások alkalmazásával jelentős költséghatékonyság érhető el. A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott a fenntarthatóság és az AKI új adatgyűjtési rendszere, amely nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi hatásokat is vizsgál. Ezek az adatok a jövőben kulcsfontosságúak lehetnek az exportpiacokon, ahol egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható gazdálkodás és a nyomonkövethetőség. A műsor vendége: Dr. Goda Pál - Agrárközgazdasági Intézet (AKI) - ügyvezető igazgató 00:00:00 - 00:01:06 Bevezetés 00:01:06 - 00:04:27 Klímaváltozás és szélsőséges időjárás hatásai 00:04:27 - 00:10:57 Versenyképesség és digitalizáció 00:10:57 - 00:19:28 Fenntarthatóság és rövid ellátási láncok jövője 00:19:28 - 00:48:15 AKI szerepe és jövőbeli irányai   Az adás KAP-hálózati finanszírozásból valósult meg, melynek innovációs és digitalizációs tevékenységeiért az AKI felelős. Az ITE az [email protected] e-mail címen érhető el.

Fenntarthatóság, klímaváltozás, átláthatóság, csökkentett vegyszerhasználat, speciális fogyasztói igények, fair trade, innováció és piaci verseny. Ezek a főbb kérdések, melyekre a következő években választ kell találnia az agrárium szereplőinek. A kávépiacon egy évtizeddel korábban találkoztak ezekkel a kihívásokkal, mint a szántóföldi növénytermesztők. A kávé egy tradicionális niche piaci termék volt, évszázados hagyományokkal a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás terén. A speciality kávé berobbanásával az elmúlt években jelentősen átalakultak a korábbi szokások és egy új intenzív időszak kezdődött a kávézás világában, amely választ ad a fentebb említett próbatételekre is.      Az adás vendége Tóth Sándor (Bányai Kávé), aki együtt fejlődött az elmúlt években a kávé világával. A saját costa ricai farmjáról származó kávébabból főzött feketét szolgálja fel a szekszárdi kávézójában.  A folyamatos változással kikövezett úton mindig az innováció vitte előre a vállalkozását.   Izgalmas és tanulságos Tóth Sándor története a kávé világából. Az adásban szó volt termékfejlesztésről, vállalatvezetésről, generációváltásról, fenntarthatóságról, növénytermesztési újításokról, alkalmazkodásról, azaz mindenről, amivel egy magyar termelő találkozik a következő években.    00:00-06:23 Bemutatkozás,  06:24-22:40 Főbb kihívások a kávé világában 22:41-36:20 Speciliaty kávézás  36:21-48:55 Kávétermesztés és az innováció 48:56-01:04:30 Átláthatóság a feldolgozás során 01:04:31-01:10:58 Ne legyél a „Gringo” a farmon 01:10:59- Menedzsment, termékfejlesztés, generációváltás

A tudásátadás és innováció kiemelten fontos az agráriumban, mert számos kihívással néz szembe az ágazat, melyek a szereplőket alkalmazkodásra késztetik. Az újdonságok fejlesztése és adaptálása a változó szabályozói környezetnek való megfelelés mellett, növeli a termelékenységet és a fenntarthatóságot.  A fejlesztések számos módon megvalósíthatók, de az összetettebb problémákra a gyakorlati tapasztalatokat és a kutatási eredményeket egyesítő, több szereplős együttműködések adhatják a legmegfelelőbb válaszokat. Az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretében elérhető támogatások segíthetnek az együttműködő partnereknek a fejlesztési ötleteik megvalósításában. Az Innovációs és Digitalizációs Támogató Egység (ITE), amely a KAP-hálózat egyik támogató egysége segíti az összefogó szereplők munkáját. Az adásban az innovációk megvalósításáról, és a kapcsolódó támogatási formákról beszélgettünk.  A műsor vendégei: Kránitz Lívia - Agrárközgazdasági Intézet (AKI) - ITE vezetője Novák Lászlóval – Gazda Kontroll Kft ügyvezetője, innovációs szaktanácsadó    00:00-09:07 Bevezetés, kihívások a következő években 09:08-21:07 Innovációk kialakulása és formái 21:08-32:34 Innovációs konzorciumok kialakulása, és szereplői 32:35-40:52 ITE támogató feladatai  40:53-59:08 EIP projektek és megvalósításuk   Az adás KAP-hálózati finanszírozásból valósult meg, melynek innovációs és digitalizációs tevékenységeiért az AKI felelős. Az ITE az [email protected] e-mail címen érhető el.

A gazdasági és a termelési körülmények folyamatosan új kihívások elé állítják az agrárium szereplőit.  Az amerikai elnökválasztás, az aflatoxin, a változó éghajlat, a stabilizálódó kamatkörnyezet, az átalakuló piaci struktúrák, az ESG-irányelvek, és a megjelenő új termelési követelmények… Ezekre a termelőknek reagálnia kell a következő időszakban. Az alkalmazkodás átmenetileg csökkentheti a gazdaságok eredményét, ez pedig hatással lehet a vállalkozások banki megítélésére, vagy mégsem… A KAP stratégiai terv keretében elérhető pályázatok és más termékek segítségével elindulhat a fejlesztés a mezőgazdaságban. A sikeres projektekhez elengedhetetlen a jól felépített finanszírozási struktúra. A magyar agrárium helyzetét a banki szakemberek látják a legobjektívebben, ezért hozzáértésük nagy segítség lehet döntések meghozatalánál. A vállalkozások működését a pénzügyi szektor elvárásai, és az elérhető banki termékek is meghatározzák, ezért azok ismerete elengedhetetlen. Egy új sláger termék lehet a pályázatokhoz kapcsolódó hitelek kamattámogatása. Az adás vendége Szabó István az OTP Bank Nyrt. Agrárágazati igazgatója volt, aki segít eligazodni a fenti témákban.     00:00-08:20 Makrogazdasági várakozások a 2025. évre   08:20-11:28 Aflatoxin és a finanszírozás 11:29-17:10 Magyar agrárium kitörési lehetőségei a következő években 17:11-28:56 Ügyfélminősítés a változó körülmények között  28:57-35:22 Rövid ellátási lánc és más stratégiák 35:23-47:11 Pénzügyi tudatosság a magyar agráriumban 47:12- Pályázati kitekintés és a kapcsolódó hitelek kamattámogatása

A magyar agrárium nagy változások előtt áll, melyekhez alkalmazkodni kell. A különböző programokban elérhető támogatások a fejlesztésekhez nyújthatnak segítséget. Sűrű a menetrend és sok pályázat fut egyszerre. Nehéz követni, melyik kiírás, milyen fázisban van. A legtöbb megnyitott pályázatot az első beadási időszak után lezárták a nagy érdeklődés miatt, ezért csak a jól előkészített pályázatok nyerhetnek.   Az adás vendége Jakab Emese a Gordius Solutions Tender Kft. szakmai koordinátora volt, akivel az idei pályázati tapasztalatairól, és a 2025. évben várható kiírásokról beszélgettünk.  Kiemelten a KAP-RD09a-1-24 Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásról beszéltünk a műsorban.   https://palyaz.hu/   00:00-13:37 Mik a tapasztalatok a beadott projektnél? 13:41-24:23 Mennyire tartható a pályázati ütemterv? 24:24-29:06 Milyen a pályázat beadási felület és a hiánypótlás? 29:07-36:00 Mikor/miért érdemes pályázatírót felkeresni? 36:01-47:06 Minden a kisüzemek beruházási támogatásáról 47:07-51:22 Milyen elszámolható pályázatírási költségek vannak? 51:23-55:46 Melyek a leggyakoribb hibák felkészült pályázatíró nélkül?   Az adás támogatója a Gordius Solutions Tender Kft.

Az elmúlt évtizedben a szántóföldi növénytermesztésben egyre nagyobb kihívás a toxinok elleni küzdelem. A kukorica esetében a 2024. év egy nehéz év lesz, mert a felvásárlás esetében még soha nem okozott ekkora problémát az aflatoxin. Sok termelőnek okoz fejtörést, hogy milyen értékesítési stratégiát válasszon, és a felvásárlók is hasonló nehézségekkel küzdenek!  A piaci szereplők különböző nézőpontokból látják a kialakult helyzetet.  Az adás vendégei az értéklánc különböző részeiről érkeztek, hogy minél objektívebben megismerhető legyen az Aflatoxinnal kapcsolatos probléma, és lehetséges megoldásokat találjunk!   Vendégek: Dr. Körösi Katalin, MATE Integrált Növényvédelmi Tanszék, Kukorica Kör Egyesület- operatív igazgató Kupai Ildikó, Noack Group - diagnosztikai szaktanácsadó Dr. Tenke János, Bonafarm - Sertéságazati takarmányozási vezető   00:00 - 05:30 Általános tapasztalatok a 2024. évi aflatoxin helyzetről 05:31 - 13:00 Miben más az idei aflatoxin helyzet, mint korábban? 13:01 – 21:30 Aflatoxin elméleti háttere (tulajdonságok, különbségek, határértékek) 21:31 – 27:40 Tárolás hatása az aflatoxinra 27:41 – 44:05 Diagnosztikai módszerek, mintavételi gyakorlatok 44:06 – 47:00 A legnagyobb hibák a diagnosztikában 47:01 – 55:07 Aflatoxin a takarmányozásban 55:08 – 59:24 Toxinkötés lehetőségei a takarmányozásban 59:25 – 01:07:46 Megelőzési lehetőségek a szántóföldi növénytermesztés, és a terménytárolás során 01:07:47- Megoldási irányok a jövőben

Carbon Farming, karbonkredit, szénmegkötés… a fogalmak, melyek a következő években felforgatják az agrárium világát. A szabályozás, és a keretrendszer most van kialakulóban, de az látszik, hogy a magyar mezőgazdaság szereplői is részesei lesznek ennek az új irányzatnak. A gazdálkodók már több karbonprogram közül választhatnak, melyekből bizonyos gyakorlatokért cserébe pénzt is kapnak. Sok információ terjeng erről az „új világról”, ezért az adás vendégeivel a jelenlegi, és a várható helyzetet tisztáztuk. A műsor vendégei: Óvári Csilla – Agrárközgazdasági Intézet (AKI), Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóság Dr. Láng Vince - AgriDron Kft., Discovery Center nKft.   00:00-11:00 Carbon Farming szabályozási háttere 11:01-20:13 Karbonkredit rendszerek alapjai 20:14-25:51 Modellek és az átállás motiválása 25:52-31:45 Menetrend, és az érintett piaci szereplők 31:46-49:19 Carbon Farming gyakorlati oldala Az adás KAP hálózati finanszírozásból valósult meg, melynek innovációs és digitalizációs tevékenységeiért az AKI felelős. 

A humusz növénytermesztés szempontjából a talaj egyik legfontosabb alkotó eleme, amely meghatározza többek között a víz mozgását a szerkezeti elemek között, a tápelemek felvehetőségét, és a kultúrnövényeink terméspotenciálját. Az elmúlt évszázadok gazdálkodási gyakorlata jelentősen csökkentette a humusz mennyiségét a termőrétegekben. A romboló folyamatok nehezen visszafordíthatók, de egyre több eszköz van már a kezünkben…  A XXI. század innovációi a mezőgazdasági termelést alapjaiban alakítják át. Ezen újítások közül az élő algák alkalmazása sok lehetőséggel kecsegtet a kialakuló szimbiózisok miatt. A jövő növényvédelmi és táplálási gyakorlatát teljesen átalakíthatja ez az apró szervezet… Az adás vendége Rezsek Attila, a Prolansys Kft. ügyvezetője volt, akivel a fenti témákat, és a kapcsolódó technológiai megoldásait beszéltük át. Attila a Prohumin és a Bioalga termékek fejlesztése során sok tapasztalatot szerzett ezen különleges készítmények hatásmechanizmusáról, valamint felhasználásáról.    00:00-04:51 Bevezetés, és az előző adás összefoglalása 04:52-14:20 Fejlesztési irányok a biológiai rendszerek szintjén 14:21-24:40 A humusz technológiák alapjai  24:41-40:30 Humusz technológiák használata és a Prohumin tulajdonságai 40:31-54:47 Az elő alga technológia alapjai  54:48-01:01:12 Miben különböznek a piacon elérhető algák? A Bioalga előnyei 01:01:13-01:10:30 Az algák felhasználása és kijuttatása a növénytermesztésben 01:10:31- A technológiák összefoglalása Az adás a Prolansys Kft. támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz! A műsorban elhangzott termékekről (Prohumin, Bioalga) további információk olvashatók a https://www.prolansys.hu/ weboldalon! 

Az elmúlt évtized egyik nagy fejlesztése a kalászosok termesztésében az őszi gyomirtás megjelenése. A klímaváltozás, az új technológiai gyakorlatok terjedése és a gyomflóra összetételének átalakulása új kihívások elé állítják a gazdákat. A drágább tavaszi gyomirtás sokszor csak késve végezhető el, és kevésbé hatékony módszer a korán virágzó gyomokkal szemben.  Az adás vendégei Csereklyei Katalin és Németh Nóra, a Nufarm Hungária Kft. munkatársai voltak. A műsorban átbeszéltük a kalászosok őszi gyomirtásával kapcsolatos kérdéseket, és a Nufarm megoldási javaslatait.   00:00-02:59 Milyen kihívások előtt áll a búzatermesztés 2024/25. évben? 03:00-04:50 Milyen növényvédelmi feladatok vannak ősszel? 04:51-05:31 Miért terjed a kalászosok őszi gyomirtása? 05:32-08:00 Gyomok elterjedésének változása 08:01-18:40 Őszi gyomirtás gyakorlati előnyei 18:41-25:47 Nufarm megoldásai az őszi gyomirtásra   Az adás termékmegjelenítést tartalmaz, és a Nufarm Hungária Kft. támogatásával készült!

Biointenzív zöldségtermesztés, és a szántóföldi növénytermesztésben hasznosítható rutinok A hatékony és eredményes kertészkedés egy jól szervezett rendszert feltételez, melynek egyik formája a 3 órás kert koncepciója. A bevált módszerek sokat segíthetnek a sikeres zöldségtermesztésben, és néhányukat alkalmazhatjuk a szántóföldi növénytermesztésben is.   Az adás vendége Őry Barnabás A 3 órás kert írója, akivel a kiskerti termelésről, és az új könyve kapcsán a biointenzív zöldségtermesztésről beszélgettünk.  A biointenzív kertészetek sok újítást alkalmaznak az agrotechnológia, a munkaszervezés, a menedzsment és az értékesítési csatornák kapcsán. Ezzel a gazdálkodási formával elérhetővé válik négyzetméterenként a 10 ezer forintos árbevétel. A műsorban elhangzottak hasznosak lehetnek akár egy konyhakert kialakításánál, akár egy biogazdaság elindításánál, vagy akár egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság megreformálása kapcsán!   00:00-10:30 A 3 órás kert ötlete 10:31-17:00 Leggyakoribb kérdések a kiskertek kapcsán 17:01-27:12 A biointenzív gazdálkodás alapjai 27:13-40:35 Biointenzív gazdaságok Magyarországon 40:36-48:20 Talajművelés, vagy nem művelés 48:21-59:25 Értékesítési csatornák 59:26-01:12:09 Menedzsment praktikák 01:12:10-01:15:10 Közösségépítési ötletek 01:15:11-01:19:24 Biointenzív gazdálkodás jövője 

A szántóföldi növénytermesztés újragondolása vált elkerülhetetlenné az elmúlt években. A növekvő önköltségek, a szélsőséges időjárási és árupiaci viszonyok együtt hozzák el a korábban stabilan működő rendszerek megreformálását. Az „input túlsúlyos” mezőgazdaságot alapjaitól kell újjáépíteni a következő években, hogy gazdaságosan üzemelhessenek a termelők. A stratégiaváltás első lépése a problémák okainak megismerése, melyeket teljes őszinteséggel kell feltárni! Sok irányból lehet a gondok okait megközelíteni, és kisebb módosításokat elvégezni, de jelenleg rendszerszintű hibák vannak. Egy-egy változtatás például a talajművelésben, a vetésszerkezetben, vagy a szerhasználatban tud segíteni, de a siker átmeneti.  Rezsek Attilával, a Prolansys Kft. ügyvezető tulajdonosával két podcast részben beszéltük át az elmúlt évtizedek szántóföldi gazdálkodási gyakorlatának tévútjait, és a lehetséges megoldási irányokat.  00:00-13:30 A mezőgazdaság globális kihívásai 13:31-24:00 Tényezők, melyeket kevésbé használnak ki a termelők - „a kultúrnövényünk egy nagy egész kicsiny része” 24:01-30:50 Önköltség és termelésbiztonság összefüggései 30:51-37:03 Inputok hasznosulása és a biológia kapcsolata 37:04-45:00 Stresszkezelés a biológia irányából  45:01-57:48 A változatlan termelési rendszerek problémája, hogy „minden élő” Az adás Prolansys Kft. támogatásával készült, és termékmegjelenítést tartalmaz!

A pályázati menetrend szerint folyamatosan jelennek meg a pályázatok felhívásai társadalmasításra. Kisebb változtatások még lehetnek a kiírásokban, de már körvonalazódik, hogy milyen irányba indulnak el a legújabb Vidékfejlesztési pályázatok. Könnyítések és nehezítések is vannak az előző ciklushoz képest. Az biztos, hogy jobban fel kell készülni, mint a korábbi időszakokban. A pályázatírók sokat segíthetnek az eredményes pályázásban, mert a nulladik lépésétől objektivitásukkal, és tapasztalatukkal formálhatják a projekteket.  Az adás vendége Miklovicz Péter a Gordius Solutions Tender Kft. tulajdonos ügyvezetője. 00:00 Mi minősül „Zöld beruházásnak”? 04:05 Mikor kezdhető el a pályázat megvalósítása? 08:01 Miért fontos reális célokat vállalni az indikátoroknál? 09:46 Kicsi vs. nagy pályázók 11:11 Állattartó telepek korszerűsítése, fejlesztésének támogatása 16:43 Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása 21:23 Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása 23:02- Kertészetek korszerűsítése, üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és postharvest fejlesztések támogatása

A pályázati menetrend szerint folyamatosan jelennek meg a pályázatok felhívásai társadalmasításra. Kisebb változtatások még lehetnek a kiírásokban, de már körvonalazódik, hogy milyen irányba indulnak el a legújabb Vidékfejlesztési pályázatok. Könnyítések és nehezítések is vannak az előző ciklushoz képest. Az biztos, hogy jobban fel kell készülni, mint a korábbi időszakokban. A pályázatírók sokat segíthetnek az eredményes pályázásban, mert a nulladik lépésétől objektivitásukkal, és tapasztalatukkal formálhatják a projekteket.  Az adás vendége Miklovicz Péter a Gordius Solutions Tender Kft. tulajdonos ügyvezetője.   00:00  Bevezetés - Melyik pályázatok vannak „társadalmasításon”? 04:41  Miben tudnak segíteni a Gordius Solution szakemberei? 06:26  Ágazati kitekintések, első vélemények az új felhívásokról 12:09 Miért jó egy komplex pályázat? 18:41 Mennyire még időben a pályázatíráshoz? Mi hiánypótolható? 22:01 Milyen eséllyel lehet pályázni egy új tevékenység bevezetésére? 28:51 Újdonságok  STÉ-számítás és az előlegek kapcsán 33:09 Új kamattámogatási konstrukciók a pályázatok finanszírozásához

A terménypiacokon márciusban megjelent egy-egy reménysugár, de egyelőre még egyik sem tudta jelentősen megtörni a korábbi hónapok tendenciáit.  A gabonák esetében sajnos hónapok óta leszálló ágban vannak az elérhető értékesítési árak (mind a fizikai, mind a határidős piacokon). A technikai indikátorok is a „bikák” eltűnését jelzik. A mérleg oldaláról nem mutatkozik sok lehetőség a drágulásra, mert a túlkínálat jellemző a globális terménypiacokon, és a makroökonómiai tényezők sem kedvezőek. A feldolgozás és az export is sok helyen akadozik. A termelők nagy eladatlan készleten ülnek még globálisan, és ezek értékesítési kényszere is lefelé húzza az árakat. A podcastben Pájtli Péter mutatja be a terménypiacok jelenlegi helyzetét a következő kérdések mentén: Milyen kereslet-kínálati viszonyok vannak a globális terménypiacokon? Mennyire hathat a „makrozaj” az árakra? Milyen sztorik fordíthatják meg a csökkenő trendeket? Hogyan alakulhat a globális időjárás a következő hónapokban? Terménypiacok tematikában készült korábbi Agroinform Podcast: Potori Norbert: A terménypiacok alapjai – elemzői szemmel Csontos Attila: Hogyan tovább a búza piacán? Kovács Szilárd: Terménypiaci kihívások, fedezeti ügyletek - Hogyan használható az árutőzsde a gyakorlatban?

  A következő évek nagy változást hoznak a globális mezőgazdaságban. Magyarországon is érezzük már ezeket a fordulatok, de még mindig nehéz stratégiai szinten dönteni az új irányokról.  A precíziós gazdálkodás vélhetően az alapköve lesz minden rendszernek, ezért a kisebb gazdaságoknál is érdemes ebbe az irányba fejleszteni. A mai adás vendége Dr. Katona László, aki Ausztriából költözött haza Pécs mellé és a fizikus kutatói pályát hagyta ott a családi gazdaságuk folytatása miatt. A látásmódja nagyon más, mint amit „megszoktunk”, de éppen ezért volt izgalmas vele beszélgetni az elképzeléseiről! Miért jó a precíziós gazdálkodás egy kis gazdaságban? Milyen előnye van a kisebb gazdaságoknak a nagyokkal szemben? Mit lehet tanulni a nyugati gazdáktól? Hogyan érdemes fejleszteni a gépparkot? Hol találkozik a kutató és a gazda a farmjuk működtetésében?    

A megszokások a gépi munkáknál sem maradhatnak a jövőben, mert megváltozott a szolgáltatások önköltsége, és sok új tényezővel kell számolni a technológia fejlődésen túl. A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport a saját 3000 hektáron felül 5000 ezer hektáron szolgáltat a környékbeli gazdáknál.  A cégcsoport vezetőjével, Csepregi Attilával a következő kérdésekre kerestük a választ: Hogyan lehet hatékonyan szolgáltatni? Milyen tényezők számítanak a megtérülésnél? Milyen adminisztrációs rendszert kell felépíteni? Hogyan lehet a precíziós technológiákat használni? Mire épül a szolgálatások árazása? Mitől lesznek elégedettek az ügyfelek? Melyik a jobb döntés az új, vagy a használt gép vásárlása?

Íme a talajszelvény, amely építési törmeléken alakult ki és kiváló termőrétegével elnyerte az Év Talaja címet! Kovács-Igric Dominika beszélgetett Dr. Hupuczi Júliával és Kurusa Tamással, akik többek között a díjnyertes talajszelvény tolmácsolható üzenetét adták át a gazdálkodók számára. A beszélgetés résztvevői megosztották egymással a fenntartható gazdálkodásról és a precíziós technológiákról alkotott véleményüket is.

Ha te olyan nyertes pályázatot szeretnél, amit el is tudsz majd számolni, akkor most az a legsürgetőbb, hogy eldöntsd, milyen beruházást tartasz a legfontosabbnak, és készülj! A pályázati menetrendnek köszönhetően könnyebb a tervezés, mint korábban.  A 2024-es pályázati lehetőségekről és arról, hogy miért nem érdemes egyedül belevágni a támogatás lehívásába, Magyar Tibor, a Gordius Solutions Tender Kft. társtulajdonosa osztott meg praktikus információkat.  A podcast támogatója a Gordius Solutions Tender Kft. 

Termelőként nagyon kiszolgáltatott szereplői vagyunk a termékpályáknak, mert sokáig kell viselnünk a termelés kockázatait. A hektikus ármozgások, és a fizikai terménypiacokon tapasztalható változó körülmények a megszokott gyakorlatunkat jelentősen átírja. A döntéseinket segítheti, és a kockázatunkat csökkentheti, ha fedezeti ügyletet kötünk a várható termésünkkel kapcsolatban. Az árutőzsdei termékek használata nem egyszerű, és alapos felkészülést feltételeznek, mert a rosszul megválasztott kötések is sok problémát okozhatnak! Hogyan lehet kereskedni egy külföldi tőzsdén? Milyen információkat kell tudni egy-egy kontraktusról? Hogyan tudják a gazdák a fizikai értékesítéseiket fedezni a határidős piacok segítségével? Mi a short és a long ügyletek közötti különbség? Mi az opciós ügyletek lényege? Miben tudnak segíteni a gazdáknak? Az adás vendége Kovács Szilárd, a Palomar Származtatott Befektetési Alap portfoliókezelője, aki munkája során naponta kereskedik a világ nagy árutőzsdéin. Beszélgetésünk a termény fedezeti ügyletekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek köré épül.

A mezei pocok gradációja sok problémát okoz idén ősszel Magyarország több régiójában. A 2014. évben átélt gradáció 80 milliárd forintos kárt okozott a magyar agráriumnak. Nem szeretnénk farkast kiáltani, de idén ősszel egyre több jel utal arra, hogy egy esetleges enyhe telet követően ismét nagy túlszaporodás alakulhat ki a 2024. év tavaszán.  A felkészültség és az összehangoltság nagyon fontos, hogy hatékonyan felvehessük a küzdelmet, ezzel a különleges rágcsálóval! A pocok problémával foglalkozó adás vendégei Szűcs Csaba és Lung Dávid voltak. Szűcs Csaba a NÉBIH Növényvédelmi és Borászati igazgatójaként folyamatosan követi az országos „pocok helyzet” alakulását, és nagyon sok információval rendelkezik a védekezési módokról. Lung Dávid növényorvosként az ország egyik legveszélyeztetettebb régiójában, Battonya környékén (Békés megye) küzd a pockok ellen.

Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetője arra világított rá, hogy miért tartja méltatlannak az állattartás és az állattenyésztés megítélését, milyen objektív megközelítéssel lehet meggyőződni arról, hogy megfelelnek-e a tartási körülmények egy haszonállatnak. A beszélgetésben szóba kerül az is, hogy miért tartja fontosnak az AÖP előírások betartását és a talajbolygatás csökkentését. 

Juhász Anna és Goldmann Dávid szerint az is kevés lenne, ha a termőföldet úgy adnánk át unokáinknak, ahogyan kaptuk. Ennél sokkal többre van szükség. Tudj meg többet a regeneratív mezőgazdaságról!

Egyre gyakrabban találkozhatunk a regeneratív mezőgazdaság kifejezéssel, amelynek rugalmas keretrendszere számtalan gyakorlatot ötvöz a fenntarthatóságot célozva. A jelenlegi piaci helyzet lehetőséget arra, hogy gondoljuk át a megszokott agrotechnikai gyakorlatokat és az üzleti modelleket. Ezen gondolatok mentén beszélgetünk Szabó Lászlóval a Hold Alapkezelő Zrt társalapítójával (az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb magyar befektetési alapkezelőjével), akinek szenvedélye a mezőgazdaság. Elemzői képességét saját bivaly farmján is kamatoztatja, ahol regeneratív módon gazdálkodik. A mezőgazdasággal kapcsolatos véleményét a befektetői múltjából hozott objektivitásra, és a gazdálkodási tapasztalataira alapozza, melyekkel egy görbe tükröt tud tartani az agrárium szereplői számára.  Az adás elején röviden beszélgetünk makrogazdasági és tőkepiaci témákról, de a műsor gerincét a regeneratív mezőgazdaság piaci kérdései adják. 

Az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott a búza piaci helyzete, mert a kereslet-kínálat, és a gazdasági környezet hatására csökkent az érdeklődés a kalászos iránt. A terménypiacokkal foglalkozó podcast vendége Csontos Attila, a Júlia Malom tulajdonosa, akivel több nézőpontból vizsgáltuk a magyar búza jelenét és jövőjét! Milyen helyzetben van a malomipar? Hogyan alakul a liszt piaca? Hova megy az export? Milyen tényezők mozgatják a terménypiacokat? Miért van jelentős különbség a magyar, és a nyugat-európai búza ára között?  Javulhat-e a jelenlegi helyzet? Megéri-e hosszú távon a minőségi termelés irányába elindulni? Szeretnénk jelezni felétek, hogy a műsorban elhangzó információk azok a riporter és a vendégei magánvéleménye, nem minősülnek semmilyen tanácsadásnak, tehát befektetési vagy menedzsment tanácsadásnak sem.