ELTE TTK Podcast

Mi lenne, ha ugyanakkora akkumulátorból dupla teljesítményt lehetne kihozni?Ebben az epizódban egy olyan magyar fejlesztésről beszélgetünk, amely az akkumulátoripar egyik legnagyobb kihívására ad választ. Vendégünk dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F vezetője, valamint az Edortech Kft. ügyvezetője, aki az Only technológián keresztül mutatja meg, hogyan válhat az akkumulátor‑teljesítmény duplázása valósággá.Miért jelentős az Only technológia?Az Only egy új típusú anódmegoldás, amely nem poralapú, nem ragasztott technológiára épül, hanem elektrokémiai eljárással, közvetlenül a rézfóliára készül. Ennek köszönhetően lényegesen vékonyabb anódréteg is elegendő, miközben az anyag lényegesen több töltést képes tárolni, mint a jelenleg széles körben használt grafit. Ez teszi lehetővé, hogy azonos méretű akkumulátorban nagyobb teljesítmény és hosszabb hatótáv érhető el. Ráadásul a gyártás kevesebb energiát és vizet igényel, iparilag skálázható, és meglévő akkumulátorgyártási folyamatokba is drop‑in módon illeszthető – vagyis nem igényel teljes gyárátalakítást.A beszélgetésből kiderül:- hogyan működik egy lítiumion‑akkumulátor érthetően,- miért kulcsszereplő az anód, és miben más az Only megoldása,- mit jelent a gyakorlatban a dupla teljesítmény (elektromos autók, energiatárolás),- miért zöldebb, energia‑ és víztakarékosabb ez a technológia,- hogyan lesz egy több mint 15 éves kutatásból ipari szintű innováció,- és mikor találkozhatunk először olyan akkumulátorral, amelyben már ez a megoldás dolgozik.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövet

A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat?A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogyan reagáltak ezek az érzékeny rendszerek a klímaváltozásra és az emberi beavatkozásokra.🔍 A beszélgetés során szó esik többek között:– arról, mit jelent a tavak „referenciaállapota”,– miért gyorsult fel az ökológiai átalakulás a 20. század közepétől,– hogyan lépnek át tavak a „biztonságos működési tartományukból”,– miért stabilak egyes magashegységi tavak, miközben mások gyorsan átalakulnak,– és hogyan értelmezhető a 2025‑ös balatoni árvaszúnyog‑rajzás a tó hosszú távú ökológiai történetének fényében.A klímaváltozás hatásai nem elszigetelt jelenségek – gyakran régi folyamatok felgyorsulásai, amelyeket a tavak már jóval korábban „jeleztek”.🎙 Résztvevők:• Dr. Magyari Enikő – paleoökológus (igazgató, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet)• Tombor Eszter – doktorandusz, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi IntézetMűsorvezető: Dr. Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövetRészletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/bo-10-evvel-ezelott-volt-utoljara-megfelelo-allapotban-a-patkai-viztarozo

Ebben az epizódban betekintünk egy olyan kutatás világába, ahol a hétköznapinak tűnő hálózatok mögött lenyűgöző, végtelen struktúrák rejtőznek. Vidnyánszky Zoltán mesél arról, hogyan lett egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, fiatal matematikusból olyan kutató, aki Európa legnagyobb presztízsű tudományos támogatását nyerte el.A beszélgetésben kiderül:🔹 Miért izgalmasak a végtelen gráfok, és mit árulnak el a valós hálózatokról?🔹 Hogyan születik meg egy világklasszis kutatócsoport Budapest szívében?🔹 Mi kell ahhoz, hogy valaki ERC‑nyertes legyen – tehetség, bátorság vagy szerencse?🔹 Miért jelent óriási teret az alkotásra, ha a kutató újra „hazatalál”? Szó esik a külföldi éveiről Torontótól Caltech-ig, a hazatérés motivációiról, a kutatócsoport építésének kulisszatitkairól, és arról is, hogyan születnek azok a döntések, amelyek később egész tudományterületeket formálnak át.Szereplők: Vidnyánszky Zoltán matematikus, az MTA–ELTE Lendület Borel Kombinatorika és Komplexitás Kutatócsoport vezetőjeBursics Balázs matematikus doktorandusz, ELTE TTKMűsorvezető: Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetHa szereted a nagy gondolatokat, a váratlan összefüggéseket és azokat az embereket, akik a lehetetlenből is feladatot csinálnak, ez az epizód neked készült.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/uj-erc-gyoztes-a-...

Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt?💻 Miért számít a laptop is „labor”-nak?🌍 Milyen hatással lehet mindez a biológiára és az orvostudományra?Erről és sok másról beszélgetünk Papp Eszter műsorvezetésével a Science Podcast legújabb epizódjában!Részletek: https://ttk.elte.hu/content/l-oreal-unesco-dijat-nyert-pipek-orsolya.t.8727🎧 Hallgass bele, ha érdekel a tudomány jövője és a kutatás kulisszatitkai!A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek. Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-ingadozás hatásai – és hogy mindez mit üzen a fenntartható gyakorlatokról. Részletek: https://ttk.elte.hu/content/gyogyszermaradvanyok-a-talajban-lathatatlan-veszely-a-gyokerek-melyen.t.8779

Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olyan új áramlási citometriai készülék létrehozása, amely kis méretű, költséghatékony, egyszerűen gyártható és a változó igényeknek megfelelően könnyen módosítható, ezért versenyképesebb, mint a piacon létező mérőrendszerek. Az áramlási citometria a biotechnológiában alkalmazott diagnosztikai eljárás, amelyet leginkább az onkológia, az immunológia és a hematológia területén használnak. A fejlesztések eredményeként technológiai előrelépés várható, amely mind a kutatási, mind az egyéb részecskevizsgáló ipari fejlesztések területén is hasznosítható lesz.Vendégeink: Dr. Csanád Máté, fizikusDr. Marx Anita, biológusNémedi József, fejlesztési igazgató - Norma Instrument Zrt.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikusA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.A kutatást a 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00040 számú pályázat támogatta.

🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez?A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban!🌍 Alkalmazási területek:Szén-dioxid megkötése az éghajlatváltozás elleni küzdelembenVíz kinyerése a sivatagi levegőbőlHidrogén és más gázok biztonságos tárolásaKatalízis és gyógyszeradagolásMérgező gázok semlegesítéseEz a felfedezés nemcsak a kémia határait tágította ki, hanem kulcsfontosságú szerepet játszhat a fenntartható jövő technológiáiban.Vendég: Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyetteseMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus.A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben.Vendégeinkkel ezt fejtjük ki bővebben.Vendégeink:Dr. Cserti József és Dr. Széchenyi Gábor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársai.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.Tartalom:00:00 Bevezető00:36 Lehet köze a díjazottaknak ahhoz, hogy az idei év a kvantum technológia és tudományok éve?03:14 Gyorstalpaló kvantummechanikából.06:06 Mit nevezünk alagút effektusnak? 09:43 Mit takar az energia kvantáltsága? 13:55 Josephson-átmenet22:24 Mi az újdonság ebben a felfedezésben, amiért díjat érdemel?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett.Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet középiskolásokat integrálni egy kutatócsoportba, milyen témákon dolgoznak, és miért fontos a tehetséggondozás már fiatal korban.A beszélgetés során szó lesz:a glioblasztóma tumorőssejtek és peptidek kutatásáról,a versenyek szakmai és emberi tanulságairól,a Talentum Program lehetőségeiről,és arról, hogyan lehet egyensúlyozni a középiskolai tanulmányok és a kutatói munka között.🎧 Vendégek:Szokolai Lili – az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia 1. helyezettje, a nemzetközi döntő 3. helyezettjeDr. Mező Gábor – ELTE TTK, kutatócsoport-vezető🎙️ Műsorvezető:Papp Eszter, fizikusTARTALOM00:00 Bevezető00:36 Mi motivált a Talentum programban való részvételhez? 01:25 Hogyan lehet egy középiskolást fogadni, integrálni egy ilyen kutatócsoportba? 02:53 Miért ehhez a kutatócsoporthoz kerültél?03:29 Mi tetszett meg a kutatásban?04:25 Mit tanulhat meg egy ilyen versenyen egy középiskolás?06:40 Mik azok a glioblastoma tumorőssejtek?09:06 Mik azok a peptidek? 11:30 Hogyan lehet még foglalkozni ezzel a kutatással?13:40 Mesélj nekünk az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáról!15:10 Mi érdekeset láttál a többi versenyzőnél?16:30 Ezen a döntőn első helyet értél el, ezzel továbbjutottál a nemzetközi versenyre!20:02 A nemzetközi döntőben 3. helyezett lettél. Mesélj erről is.20:29 Mik a terveid a jövőre?21:40 A csoport milyen más témákkal foglalkozik?22:27 Csak a Talentum Programon keresztül lehet hozzátok jelentkezni?24:47 Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik hozzád hasonlóan szeretnének csatlakozni egy ilyen csoporthoz?25:38 Mennyire nehéz a középiskolás feladatok mellett ez a program, a csoporttal való közös munka?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért.Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában.Vendégünk: Dr. Kacskovics Imre immunológus, dékán (ELTE TTK)Műsorvezető: Papp Eszter fizikusTartalom:00:00 Bevezető00:25 Milyen T-sejt típusokat különböztetünk meg?02:47 Hogyan ismerik fel ezek a sejtek a kórokozókat?10:18 Mi volt a kísérlet, ami a felfedezésig vezetett?13:33 Hogy egészítette ki a két további díjazott a japán kutató eredményeit?17:14 Mennyire volt bonyolult a beteg egér genomjának a feltérképezése?19:51 Mai technológiával ez mennyi idő lett volna?22:24 Ennek a génnek megtalálták az emberi megfelelőjét is?25:54 Mit takar a perifériás immuntolerancia?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát, aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk!A beszélgetésből kiderül:🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel,👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését,🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban,🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés.🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

2025. június 25-én Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol többek közt az ELTE kutatói által megtervezett kísérleteket is végrehajt. Ebben a beszélgetésben a HUNOR – Magyar Űrhajós Program hátterébe pillantunk be.💡 Miről lesz szó?– Milyen kísérleteket végeznek az űrben, és miért épp ott?– Mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen?– Milyen kiképzésen mennek keresztül a kiválasztottak?– Miért fontos a ruházat a felbocsátás során?– Hogyan kerülhet be egy kísérlet a programba?– És elvégezhetünk-e hasonló kísérleteket otthon is?Vendégeink:🎙️ Dr. Vincze Miklós – tudománykommunikátor, fizikus, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézetének kutatója🎙️ Nagy Felícián – űrkutatási szakértő👩‍🔬 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikusA beszélgetésben megemlített közvetítés visszanézhető a HUNOR - Magyar Űrhajós Program Youtube csatornán:https://www.youtube.com/live/lK2bhjRZdd0?si=8w5pbyV6N518SInrA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

🌀 A klímaváltozás korában különösen fontos, hogy értsük az időjárást – de vajon mi számít igazán „szokatlannak”? Ebben az adásban a SZIA nevű új fejlesztésről beszélgetünk: ez az ELTE Meteorológiai Tanszékén született adatvizualizációs webapp lehetővé teszi, hogy bárki felfedezze és értelmezze a múltbeli időjárási eseményeket szakmailag hiteles módon.💬 Vendégeink:– Dr. Dezső Zsuzsanna – meteorológus, az ELTE oktatója– Mikes Márk – a SZIA egyik fejlesztője🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus🔎 A beszélgetés során szó lesz arról, hogy:– hogyan lehet felismerni és kategorizálni a szokatlan időjárási periódusokat,– milyen célcsoportnak készült a webes alkalmazás,– milyen eszközök és kutatások segítették a fejlesztést,– mit csinál még a Meteorológiai Tanszék, és hogyan lehet meteorológussá válni.🌐 Próbáld ki a SZIA appot: https://meteor11.elte.hu/szia/👀 Nézd meg, mi számít szokatlannak – most már adatok alapján!

Mi történik, ha egy krokodil nagyobb, mint amit valaha elképzeltünk?🦖 A Deinosuchus, a történelem egyik legnagyobb ragadozó krokodilja nemcsak a mocsarak, de a dinoszauruszok rémálma is lehetett.🎙️ Vendégünk: Dr. Rabi Márton, paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezető kutatója. Nemzetközi kutatócsoportjával új fényt vetett a Deinosuchus titokzatos világára.💬 A beszélgetésből megtudhatod:– mit árulnak el a fosszíliák egy letűnt világ ragadozóiról,– hogyan derül ki, hogy egy őslény mit evett,– és azt is, hogyan lesz valakiből nemzetközileg is elismert őslénykutató.🎧 Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudománykommunikátor📍 További infó a kutatásról:https://ttk.elte.hu/content/meg-a-19-szazadban-is-elhettek-oriaskrokodilok.t.8355🔗 Rabi Márton bemutatkozása:https://magyardinoszaurusz.hu/rabi-marton

🧬 snoRNS: A molekulák, amik beleszólnak a sorsodba 🔍Tudtad, hogy léteznek olyan apró RNS-molekulák, amelyek csendben, de határozottan irányítják a génjeid működését? 😮A snoRNS-ek kulcsszerepet játszanak a fehérjeszintézis szabályozásában, és egyre több kutatás mutatja ki, hogy kapcsolatban állhatnak komoly betegségekkel, mint például az IBD 🧻 vagy a vastagbélrák 🎯.🎙️ A legújabb ELTE Science Podcast epizódban🔬 Dr. Varga Máté és🧪 Hamar Renáta mesélnek a zebrahal 🐟 genomjában végzett kutatásaikról,és arról, hogyan jött létre a snoDanio interaktív adatbázis 💻,ami forradalmasíthatja a génszabályozás kutatását.🎤 Műsorvezető: Papp Eszter (fizikus)📺 Nézd meg a podcastet: 👉 https://youtu.be/ZQqaqvLygiA📰 Olvasd el a kutatásról szóló cikket is: 👉 https://ttk.elte.hu/content/kis-molekulak-nagy-szerep-snorns-ek-a-genszabalyozasban.t.8242📊 Tudomány, amit érteni fogsz – és ami hatással lehet a jövőnkre is! 🚀

💡 Tudtad, hogy van egy anyag, ami képes molekulákat „becsomagolni” és magában tartani?És hogy ezzel gyógyszereket lehet hatékonyabbá tenni, sőt élelmiszerek ízét is szabályozni? 😮🍬💊💥🔬 Molekulák börtöne, gyógyszerek titkos fegyvere a ciklodextrin – kicsi, de elképesztően sokoldalú! 🎙 Ebben az epizódban kiderül:🍬Hogyan segítik a ciklodextrinek a gyógyszerek hatékonyságát?🍬Miért használják őket az élelmiszeriparban?🍬Mitől ilyen sokoldalúak, és hogyan kapcsolódik hozzájuk a biotechnológia?🍬És hogyan lehetsz te is részese ennek az izgalmas kutatási világnak?Most elmesélik nekünk azok, akik nap mint nap vele dolgoznak. 👇🎧 Vendégeink:👨‍🔬 Dr. Béni Szabolcs (ELTE TTK)👨‍🔬 Dr. Sohajda Tamás (CycloLab)🎤 Műsorvezető: Papp EszterNe hagyd ki – egy molekulányi világ tárul eléd!

🧬 Ázsiából jöttek… és tényleg itt nyugszanak.Egy magyar férfi DNS-e közvetlen kapcsolatot mutat egy mongóliai herceggel, aki egy hatalmas, teraszos sírban aludta örök álmát a 2. században.És nem ő az egyetlen…💥 A legújabb genetikai kutatások végre választ adnak a kérdésre: Kik voltak a hunok?Tényleg Ázsiából jöttek? És ha igen, miért olyan kevesen mutatnak kelet-ázsiai géneket a Kárpát-medencében?🎙️ A Science Podcast legfrissebb adásában megdöbbentő kapcsolatok, torzított koponyák, sírmellékletek és a népvándorlás valódi arca kerülnek terítékre.Rácz Zsófia és Szeniczey Tamás kutatók mesélnek a HistoGenes projekt döbbenetes eredményeiről – és arról, hogyan derült ki, hogy Attila hunjainak öröksége nem is olyan egyértelmű, mint hittük.🔍 DNS-nyomozás a múltban. Európa új arca a sztyeppékről.Most már nemcsak sejthetjük. Bizonyíték is van.📖 Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/content/evszazados-vita-vegere-kerulhet-pont-a-hunok-eredeterol.t.8167

Március 14-e a matematika világnapja, de többen úgy ismerik, mint nemzetközi Pí (π) napot. Ebből az alkalomból világszerte sokféle matematikával kapcsolatos program várja az érdeklődőket. Az ELTE TTK Podcast legújabb epizódjában a π-ről és a matematikáról fogunk beszélgetni!Vendégeink:Simon Péter professzor és Paulovics ZoltánAz Érintő weboldala a következő linken elérhető:https://ematlap.hu/Az Érintő Facebook oldala a következő linken elérhető:https://www.facebook.com/ematlapA Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A team of researchers from Department of Physics of Complex Systems at Eötvös Loránd University, Harvard Medical School, the Danish Cancer Institute, and Semmelweis University has developed an innovative approach to predict how patients with High-Grade Serous Ovarian Cancer (HGSOC) respond to chemotherapy. Their findings, to be published in NPJ Precision Oncology, a journal of the Nature group, with Oz Kilim, an ELTE PhD student, as the lead author, demonstrate that combining two key sources of information— images of tissue samples (histopathology) and detailed protein measurements (proteomics)— leads to improved accuracy in identifying which patients are likely to benefit from platinum-based chemotherapy, a common first-line treatment for ovarian cancer.Guests:Oz Kilim, PhD studentIstván Csabai, physicist

Milyen kihívások és lehetőségek várnak Magyarország legnagyobb egyetemére a következő években? Hogyan lehet modernizálni az oktatást, erősíteni a kutatási finanszírozást? Katz Sándor elméleti fizikus, intézetigazgató és rektorjelölt osztja meg gondolatait az ELTE jövőjéről, vezetői tapasztalatairól és tudományos pályájáról.Tarts velünk, és ismerd meg az ELTE egyik rektorjelöltjének terveit és vízióját!Vendég: Dr. Katz Sándor, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézet igazgatója.

A tíz főnél nagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépek, valamint majdnem az összes teherszállító repülőgép gázturbinás hajtóművel repül. Ugyanígy gázturbina hajtja a légcsavaros gépeket és a helikoptereket, és gyakran a nagyobb hajókat is. Az áramtermelés jelentős része is gázturbinákból származik. A BME és az ELTE kutatóinak együttműködése olyan eredményekhez vezetett, amelyek segíthetnek a fotokémiai szmogot és savas esőt okozó nitrogén-oxidok kibocsátásának jelentős csökkentésében a gázturbinákat használó iparágak, például a repülés terén. Vendégeink: Dr. Turányi Tamás kémikus (ELTE) és Dr. Józsa Viktor gépészmérnök (BME) Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

A Budai-termálkarszt rendszerben zajló felszín alatti vízáramlás és hőtranszport folyamatok kapcsolatának vizsgálata mindig is aktuális kérdés volt, ami manapság a geotermikus energia felhasználásának szempontjából került előtérbe. Az ELTE kutatói egy valós adatokon alapuló kétdimenziós földtani szelvényen vizsgálták meg a felszín alatti vízáramlás és a hőtranszport folyamatok összetett kapcsolatát. Szijártó Márk ezzel elnyerte a Szádeczky-Kardoss Elemér Díjat. Ezekről és még sok másról fogunk beszélgetni legújabb adásunkban! Vendégeink: Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia Dr. Szijártó Márk Műsorvezető: Papp Eszter

A hormonok a teljes testünkre ható hírvivők. Mindenki tisztában van létezésükkel, de azt talán nem is tudod, mennyire széleskörűen befolyásolják életünket, hangulatunkat, táplálkozásunkat. A Typotex Kiadó gondozásában megjelent Hormonok - Az életünkre ható hírvivők című könyv szolgál a legfrisebb podcast beszélgetés alapjaként. Az epizód elkészítése a Typotex Kiadó és az ELTE TTK együttműködésében valósult meg.

Az ATL-1 műhold fedélzetén sikeresen teszteltek három, az ELTE Kémiai Intézetében kifejlesztett szigetelőanyagot. A legjobban teljesítő Al2O3 szálak szintézisével előállított szigetelés kiváló alternatívát nyújthat az eddig használt anyagokkal szemben. Vendégeink: Dr. Sinkó Katalin , az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék oktatója és az MTA doktora. Horváth Márius, a Hevesy György Kémia Doktori Iskola doktorandusza Műsorvezető: Papp Eszter A témáról itt is olvashatsz: https://ttk.elte.hu/content/a-kemiai-intezetben-fejlesztett-szigeteloanyagot-tesztelt-az-atl-1-muhold.t.7738

Ismerd meg Endrődi Gergelyt, a fiatal magyar tudóst, aki Németországból hazatérve az Univerzum keletkezésének titkait kutatja az ELTE Természettudományi Karán! Hogyan segíti a Research Grant Hungary támogatása a világűr legnagyobb rejtélyeinek feltárását? A versenyképes magyar támogatásnak köszönhetően Alma Materében, az ELTE Természettudományi Karán folytatja kutatásait a kiváló magyar tudós, Endrődi Gergely. Vendégeink: Dr. Katz Sándor, az ELTE TTK Fizikai- és Csillagászati Intézetének igazgatója, Dr. Endrődi Gergely, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének legújabb egyetemi tanára

Dűne, Frank Herbert nagysikerű sci-fi sorozata több, mint fél évszázada nyűgözi le olvasóit világával, melyet alaposan átszőnek politikai, szociológiai és ökológiai szálak. Ma már egyre többször fektetnek hangsúlyt arra, hogy a tudományos-fantasztikus történetek rendelkezzenek némi realitás alappal. Mi a helyzet a Dűne világával, amely olyan varázslatos technológiákat mutat be, mint a cirkoruha, a naprendszerek közötti utazás és még sok más. A Typotex Kiadónak hála ezekről és még sok másról fogunk beszélni a Tudomány a Dűne univerzumában című könyv írójával, Lente Gáborral! Vendégünk Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kémikusa. Műsorvezető: Papp Eszter

A lengyelországi Katowicében mérték össze tudásukat 37 ország legtehetségesebb fiataljai a 35. EU Fiatal Tudósok Versenyén. Hegedűs Márton, a Kecskeméti Református Gimnázium korábbi diákja, az ELTE kémia szakos hallgatója a rangos megmérettetésen harmadik helyen végzett, és elnyerte a verseny különdíját is. Kutatása során UV-fény hatására deformálódó, fotoreszponzív szupramolekuláris egység kialakításán dolgozott. Szereplők: Hegedűs Márton, az ELTE kémia szakos hallgatója Magyarfalvi Gábor, az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszék munkatársa

2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM: 00:58 Milyen feladatokat látnak el a fehérjék a szervezetünkben? 02:00 Hogyan és milyen gyorsan veszik fel a fehérjék a végső szerkezetüket? 02:42 Bemutatnátok a magatokkal hozott fehérje modelleket? 08:37 Mióta kutatják az emberek a fehérjéket? 14:13 Miért ilyen nehéz megmondani, milyen 3D szerkezetet alkotnak ezek az aminosav láncok? 20:16 Az AlphaFold1-et követte az elődjénél sokkal jobban teljesítő AlphaFold2. Mi okozta ezt az áttörést? 21:42 Fazekas Zsolt bemutatja az AlphaFold weblap mindenki számára elérhető használatát. 24:49 A Rosetta éppen ennek fordítottját csinálja, de hogyan? 26:23 Mutassátok be a magatokkal hozott fehérjeszerkezeteket. 29:31 Hamarosan megjelenik angol nyelven az Ezerarcú Fehérjék című könyv.

John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:28 Pontosan mikor kezdődött a neurális hálózat kutatás? 04:14 Miben hasonlítanak a mesterséges neurális hálók az emberi agyhoz? 08:26 A fizikának melyik részéből inspirálódott a hálózat megalkotása? 13:47 Miben más Hinton-hálója? 17:19 Hogyan foglalhatnánk össze ezen hálók tanulási folyamatát? 22:18 Egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia a kutatásban is, mikre használhatjuk? 33:21 A terület aktív kutatójaként milyen érzés látni ezt a robbanásszerű fejlődést? Csabai István által említett korábbi podcast adás ezen a linken elérhető: https://youtu.be/rTw0m_pXQR4?si=aKiqkGOtZRhZj6Ea

2024-ben két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője beszél az eredmények jelentőségéről, aki maga munkakapcsolatban állt a Nobel-díjasokkal. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:32 Hogyan jutunk el a DNS-től a fehérjééig? 04:16 A mikro-RNS felfedezése hogyan változtatta meg ezt a területet? 08:51 Milyen kísérletek vezettek a felfedezéshez? 15:55 Mi a fejlődési rendellenességek és más megbetegedések kapcsolata a génszabályozással? 16:51 Milyen más RNS-ek vannak? 19:19 Vellai Tibor ismertsége a két kutatóval

Az előrejelzések alapján, aki 2024. augusztus 12-én este felpillant az égre, esélye van látni a Perseidákat. A legújabb adásban többek között szó lesz arról, hogy a Csillagok Alatt programsorozat mivel vár titeket augusztusban! Vendégeink: Ordasi András szabadúszó csillagász, tudománykommunikátor, a Csillagok Alatt programsorozat szervezője, és a Csillagász brand kreatív igazgatója. Szabó Norton fizikus, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora, leendő csillagász mesterszakos hallgató.

Milyen összefüggés van a szülő és a gyermek kütyüzése között és vajon hogyan lehet okosan használni az okoseszközöket, ha már elszigetelni nem lehet tőlük a kicsiket? Noha a televízió, számítógépek, az internet évtizedek óta részesei a mi életünknek is, felnőni látunk egy új generációt, akik a digitális tartalomfogyasztás robbanásszerű fejlődésbe születtek bele és gyermek koruk óta természetesnek veszik az okos eszközök jelenlétét. Az Alfa Generáció Labor ennek a generációnak a fejlődésében bekövetkező változások megértését tűzte ki céljául. Vendégeink: Dr. Konok Veronika pszichológus, az ELTE Etológiai Tanszék munkatársa, az Alfa Generáció Labor vezetője. Dr. Pogány Ákos viselkedésökológus, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusa, az Alfa Generáció Labor munkatársa. Műsorvezető: Papp Eszter

Hallottál már a Bolyai szakkollégiumról? Érdekel a természettudomány, vagy az informatika? A Bolyai szakkollégiuma küldetése a legkiválóbb hallgatók összegyűjtése az ELTE TTK-ról és az Informatikai Karról. A különböző érdeklődési körű hallgatók nagyszerű közösséget alkotnak, és itt lehetősége nyílik mindenkinek bepillantást nyernie más szakok tanulmányaiba, kutatásaiba. Vendégeink: Dr. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője, Dr. Kun Ádám, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék oktatója.

A klímaváltozás fajok elterjedésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára dolgozott ki új módszert munkatársaival Oborny Beáta egyetemi docens az ELTE Biológiai Intézetben és az ÖK Evolúciótudományi Intézetében. Zimmermann Dániellel közösen jegyzett tanulmánya az Ecography folyóiratban elnyerte „A hónap cikke” címet. Ezzel kapcsolatban hívtuk most el őket beszélgetni legújabb Podcast adásunkba. Vendégeink: Dr. Oborny Beáta, az ELTE Biológiai Intézet docense és Zimmermann Dániel, az ELTE Biológiai Intézet kutatója. Témáról bővebben: https://ttk.elte.hu/content/elorenyomulo-es-visszavonulo-fajok-a-valtozo-klimaban.t.7045

A 12P/Pons-Brooks lehet az idei év eddigi leglátványosabb üstököse, akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet márciusban! Erről és a csillagászat szépségeiről, érdekességeiről fogunk beszélgetni vendégeinkkel a legújabb podcast adásban! Vendégeink: Világos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutató asszisztense és az ELTE TTK Csillagászat Mesterszak végzős hallgatója és Szabó Norton, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora és az ELTE TTK leendő PhD hallgatója.

A Christopher Nolan rendezésében készült Oppenheimer, mely a címszereplő életrajzát bemutató film, a 2024-es Oscar gálán 7 díjat is elnyert. Ennek kapcsán beszélgetünk a filmről, az atom- és hidrogénbombákról és a tudósok szerepvállalásáról. Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense

Az ember társas lény. Sokan észrevehettétek már másokon, vagy akár magatokon, hogy társaságokban megváltozhat a viselkedésünk, ezt hívjuk társas viselkedésnek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a válaszokat. Az agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból legkevésbé feltérképezett területe. A Science Podcast legújabb epizódjában vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogyan segíthet önmagunk megértésében, ha állatok viselkedését tanulmányozzuk, valamint szó lesz az Agykutatás Hete rendezvényről, amivel minden év márciusában országszerte nyerhetünk betekintést az emberi agy működésébe, roppant változatos programok keretében. Részletek: https://ttk.elte.hu/agykutatashete2024

A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. Beszélgetésünk során kitérünk arra, hogy még mennyi új fajt és érdekességet rejthetnek a sokszor magángyűjteményekben lévő borostyánkövek. Vendégek: Dr. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék oktatója, az MTA doktora. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár preparátora. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Hallottál már az amiloidokról? Esetleg csak betegségek kapcsán? Tudtad, hogy a biológia számunkra előnyös folyamatokban is használja? Tarts velünk és mindent megtudhatsz a hormonok jelentőségéről! Milyen összefüggés van amiloidok és az Alzheimer-kór között? Vendégek: Dr. Perczel András, az ELTE Szerves Kémia Tanszék Professzora és Dr. Horváth Dániel, a HUN-REN ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport munkatársa Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz Bővebben is olvashatsz erről a témáról itt: https://ttk.elte.hu/content/a-hatekony-hormontarolas-eddig-ismeretlen-folyamata.t.6901

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Erről fogunk beszélni vendégeinkkel a Podcast legújabb adásában. Vendégek: Dr. Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője és Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatója Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a tuberkulózis (TBC) fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált. Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatócsoport közös kötetben foglalta össze a világszinten egyedülálló ismeretanyagot. Vendégeinkkel kutatásukról fogunk beszélgetni a Podcast legújabb adásában! Vendégek: Gémes Anett, az ELTE TTK Embertani Tanszék PhD-hallgatója és Kiss Krisztián az ELTE TTK Embertani Tanszék doktorjelöltje Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

A Science Podcast karácsonyi különkiadásában a matematikáé a rivaldafény! Szó lesz arról, miért ódzkodnak tőle olyan sokan annak ellenére, hogy a mindennapjaink során igenis használjuk lépten nyomon. Kalandozzunk együtt a matematika csodálatos világában, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni számos gyakorlati kérdésre! Vendégek: Csapodi Csaba, matematikatanár, az ELTE TTK Matematikai Intézet oktatója és az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója, valamint Mosóczi András, a Mateking alapítója és oktatási vezetője, A gondolkodás forradalma című könyv szerzője. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz hallgató

Egy csillagászati szakkörön Dr. Bécsy Bence már középiskolás korában saját távcsövet épített. Annyira beleszeretett az asztrofizikába, hogy már az egyetemi évei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatójaként gravitációs hullámok tanulmányozásával foglalkozik. Ha érdekel, hogy jut el valaki egy csillagászati szakkörtől egészen Amerikáig, nézd meg a Science Podcast legújabb részét! Vendégünk Dr. Bécsy Bence, az ELTE TTK egykori fizikus hallgatója Műsorvezető: Papp Eszter

A talajok sótartalmának növekedése globális probléma, amihez hozzájárul például télen az utak jégtelenítése miatt használt kősó, a magas ásványi anyag tartalmú talajvízzel, vagy kútvízzel történő öntözés, a tengerparti területeken pedig a tengervíz beszivárgása által a talajba kerülő ionok. A termőterületek szikesedése világszerte egyre nagyobb földterületet és több mint másfél milliárd embert érint. Az ELTE Plastisz Biológia Kutatócsoport vizsgálatai rávilágítottak, hogy a magas sókoncentráció hogyan befolyásolja többek között a talajban csírázó búza csíranövények fejlődését és hogy mit tehetünk a károk csökkentéséért. Vendégeink: Dr. Solymosi Katalin, az ELTE Plastisz Biológia csoport vezetője és Sóti Adél, doktorandusz Műsorvezető: Papp Eszter, Fizikus doktorandusz

Idén szeptemberben elfogadták a Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja által kifejlesztett gyógyszermolekula amerikai szabadalmi kérelmét. A gyógyszerjelölt az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül. Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egészséges önkéntesek kaptak a gyógyszerből, hogy ezzel vizsgálják a lehetséges mellékhatásokat. Ha az első fázis sikerrel jár, a jövő tavasszal várható második fázisban már nagyobb számú, krónikus izomgörcsökkel élő emberen mérik a molekula hatásosságát, végül a harmadik fázisban még több betegből álló csoporton is kipróbálják a készítményt. Aktuális adásunkban Papp Eszter fizikus doktorandusz hallgató beszélget Dr. Málnási-Csizmadia Andrással és Dr. Gyimesi Mátéval a gyógyszer hatásairól és arról, hogyan jutott el ötletük az amerikai finanszírozásig. Részletek a kutatásól: https://www.elte.hu/content/elindultak-az-mph-220-human-klinikai-vizsgalatai.t.29487

Csanád Máté és kutatótársai a világ mindhárom nagyenergiájú részecskegyorsítójában (két svájci és egy amerikai gyorsító) vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő „őslevest”. Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tőzsdei folyamatokéhoz hasonlatos. A világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítóiban a fizikusok az atommagot alkotó anyagot vizsgálják. Kutatásuk célja a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő anyag tulajdonságainak és viselkedésének megértése. Ha tudni szeretnéd mi az az ősleves és még ennél is többet, tarts velünk! Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Kincses Dániel, az ELTE Atomfizikai Tanszék posztdoktori kutatója Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz

Az ELTE növénybiológusainak kutatásából kiderült, hogy a színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fényen a fotoszintézis által támogatott folyamatára. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek. Vendégeink: Dr. Solti Ádám, a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatója és Sági-Kazár Máté, az ELTE Biológia Doktori Iskola doktorandusza Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz Részletek: https://ttk.elte.hu/content/kulonleges-vasfelvetel-a-kaposztafej-melyen.t.6879

Mi a sarki fény? A jelenséget legtöbbször a napszél okozza, méghozzá úgy, hogy a napból induló töltött részecskék behatolnak a magnetoszférába. Ez a Föld mágneses mezeje, ami általában megállítja a kozmikus sugárzást, azonban a két sark fölött gyengébb, mint máshol, így a napszél részecskéi ott be tudnak hatolni a légkörbe, bár általában nem jutnak messzire. A mai beszélgetésben a sarki fény jelenségéről beszélünk, valamint arról hogy a 2023 novemberében tapasztalt sarki fény országunk fölött minek tudható be és számíthatunk-e még hasonlóra. Vendégünk: Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője. Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz

Az ELTE TTK Podcast legújabb adásában Cziráki Kamilla geofizikus hallgatónk beszél új megközelítéséről, melyben a Hold felszínén használható tájékozódási rendszereket vizsgálta, amivel a jövőbeli utazás tervezéséhez járulhat hozzá. Témavezetőjével, Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjével a földi GPS-rendszerben használt adatokat határozták meg a Holdra és ehhez a 800 éve élt matematikus, Fibonacci módszerét használták. Vendégeink: Cziráki Kamilla és Timár Gábor Műsorvezető: Papp Eszter fizikus doktorandusz A témával kapcsolatban bővebben itt olvashatsz.

A gátizmok fejlesztése már fiatal korban is nagyon fontos, hiszen kihatással vannak többek között a menstruációra, székletürítése, petefészkek egészségére, vagy akár a vizelet tartásra és a prosztatára is. Az ülő életmód azonban negatív hatással van a gátizomzatra, így a felvilágosítás nagyban segítené a problémák orvoslását, vagy megelőzését amellett, hogy ledönteni a témával kapcsolatos tabukat. Vendégeinkkel annak fontosságáról beszélgetünk, hogy kortól és nemtől függetlenül kell odafigyelnünk gátizmainkra, valamint hogy mennyi, sokak által tabunak megélt, sokszor szégyellt probléma vezethető vissza egyébként fejleszthető izmaink elhanyagolására és hogy modern életmódunk hogyan befolyásolja ezeket. Vendégeink: Dr. Skultéti Judit intimorvos és Dr. Zsákai Annamária, az ELTE TTK Embertani Tanszékéről Műsorvezetőnk: Papp Eszter fizikus doktorandusz