Kommentár Klub

A hosszútávú feladatok a legsürgősebbek, de melyek ezek?Vendégek:— Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője— Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese— Megadja Gábor eszmetörténész— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző

Folytatjuk történelmünk sorsfordító eseményeivel, ezúttal az 1526 utániakat nézzük meg. Vendégek: — Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese— Galló Béla politikaszociológus— Illik Péter tudományos munkatárs, Magyarságkutató Intézet— Heil Kristóf Mihály jogász, jogtörténész

Hazánknak ezredéves történelme alatt számos kihívással kellett szembenéznie. De milyen sorsfordulók alakították hazánkat 1526 előtt? A honfoglalástól Mohácsig.Vendégek: — Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet— Heil Kristóf jogász, jogtörténész— Gulyás László egyetemi tanár, alapító főigazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására

Fogd be a szádat! Ki velük! Ne méltóztassék hazudni! Sólovagok és ügynökök! Részletek az 1918. október 17-ei ülésnap jegyzőkönyvéből. A közbeszéd eldurvulása, a botránypolitizálás és az erőszak kultúrája minden kampány idején aggodalmat vált ki. Az influenszer-politika és a reményárusok azonban új színfoltjai a közéletnek. De hogyan változott a politikai kultúra az elmúlt 16 évben?Vendégek: — Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, az MCC Európai Politikai Filozófia Centrumának vezetője— Stumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja— Hegedűs Zoltán történész— Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója

Közösségi házak, adománygyűjtés vagy akár a másik felé fordulás. A keresztény gondolat nemcsak az egyház falain belül él. Ott van azokban a közösségekben is, amelyeknek tagjai nemcsak szavaikban hirdetik az igét, de tetteikben is. Mi a keresztény közösség feladata és felelőssége a társadalomban? Vendégek: Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István IntézetTurgonyi Zoltán filozófusCzopf Áron eszmetörténészHeil Kristóf Mihály jogász, jogtörténész

Fenntartható fejlődés, zöldpolitika, megújuló energia – ezekkel a jelszavakkal vágott neki az Európai Unió az energetikai reformnak, azonban a jelenlegi világpolitikai események egyre inkább azt mutatják, hogy mindez egy elhibázott stratégia volt. De hogyan csalta magát Nyugat-Európa egy energetikai csapdába? Vendégek: Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktatóKitta Gergely intézetekért felelős igazgató, Mathias Corvinus CollegiumVargha Bálint Tamás jogász, elemzőKoskovics Zoltán geopolitikai elemző, Alapjogokért Központ

Az elmúlt 16 év nemzeti kormányzása jelentős politikai, jogi, és közizgatási változásokat hozott Magyarországon. De hogyan támogathatják a szellem emberei a cselekvés embereit? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztőjeStumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagjaHegedűs Zoltán történészGalló Béla politikaszociológus

Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak! – nemzeti ünnepeinken gyakran idézzük Márai Sándor sorait. De hogyan viszonyul a 21. századi korszellem a hősökhöz és a hősiességhez?Vendégek: Gulyás László igazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanárHeil Kristóf jogász, jogtörténészBalogh Gábor vezető történész, Terror Háza Múzeum

Jogállamiság, veszélyben lévő demokrácia, menekültjogok – az Európai Unió rendszerint jogi és demokratikus kifogásokra hivatkozva ítéli el és bünteti Magyarországot. De mennyire valódi okok ezek, és mikor kezdődtek az Uniós támadások Magyarország ellen?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője- Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, az MCC Európai Politikai Filozófia Centrumának vezetője- Hegedűs Zoltán történész- Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége az amerikai nemzetbiztonsági hálózat részeként jött létre, feladata a fedett és nyílt nyomásgyakorlás világszerte. De miként válik a külföldi forráselosztás politikai, intézményi és kommunikációs befolyássá?Vendégek: — László András, az USAID-ügyekkel megbízott kormánybiztos— Stumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja— Giró-Szász András politikai tanácsadó— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet

A győztes hidegháború és a Szovjetunió felbomlása után kialakult az egypólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok évtizedekig birtokolta a globális hegemón pozícióját. Mára azonban az egyeduralom a végéhez közeledik, új erőközpontok jelentek meg a nemzetközi térben. De hogyan kérdőjeleződött meg az Egyesült Államok globális elsősége?Vendégek: — Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője— Horváth Levente igazgató, Eurázsia Központ, az MCC Ázsiai-Magyar Kapcsolatok irodavezetője— Byrappa Ramachandra történész, vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet— Hortay Olivér igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág

A novemberben bejelentett Európai demokráciapajzs és Európai uniós civil társadalmi stratégia intézményesíti a politikai nyomásgyakorló hálózat működését. A bizottság készít egy válság-protokolleljárást is, amely választási kampányidőszakokban és egyéb „információs válsághelyzetekben” lépne életbe. A központ átvenné a közösségi platformok tartalommoderálását, azaz korlátozhatná egész kampányok láthatóságát, tiltólistára tehetne híroldalakat, elrejthetne a közfigyelem elől politikai szereplőket arra hivatkozva, hogy „dezinformációt” közvetítenek. De a mi cél és hol lehet ennek főpróbája? Vendégek: - Horváth József igazgató, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet- Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet- Szikra Levente vezető elemző, Alapjogokért Központ

Magyarország az Európai Unió „fekete báránya” – halljuk gyakran a nemzetközi, progresszív hangoktól. Az idő azonban igazolta, hogy Magyarország nem a sorból kilógó lázadó, hanem úttörő, hiszen egyre több ország választja az önállóságot a globalista betagozódás helyett. De honnan indult mindez?Vendégek: — Stumpf István alkotmányjogász professzor, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja— Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese— Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető kutatója— Pogrányi Lovas Miklós filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatója

Demokratikus-szocialista: így hivatkozik magára New York új polgármestere, Zohran Mamdani, aki republikánus ellenfelét és New York állam korábbi kormányzóját legyőzve lett New York első muzulmán városvezetője. De hogyan tudott győzni egy progresszív baloldali politikus a pénz és a kereskedelem városában? És milyen új baloldal körvonalai rajzolódnak ki az Egyesült Államokban?Vendégek: — Csejtei Dezső filozófiatörténész, professor emeritus, a Professzorok Batthyány Köre tagja— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző— Czopf Áron eszmetörténész— Koskovics Zoltán geopolitikai elemző, Alapjogokért Központ

A Kommentár Klub heti adásában a 20. századi magyar geopolitikáról volt szó.Vendégek:— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet— Heil Kristóf Mihály jogtörténész— Gulyás László egyetemi tanár, alapító főigazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására— Máthé Áron történész, elnökhelyettes, NEB

Mindenkivel szemmagasságban tárgyalni, miközben a szuverenitásunk érintetlen marad – a magyar külügyi stratégia évek óta ezen elvek szerint halad. De hogyan lehet mindezeket a gyakorlatban megvalósítani, és milyen új együttműködések segíthetik hazánk fejlődését?Vendégek:— Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője— Hegedűs Zoltán történész— Hortay Olivér kutatóintézeti igazgató, Századvég— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző

Mai adásunkban a multipoláris világ külpolitikai stratégiáiról lesz szó.Vendégek:— Benkő Levente - nemzetközi igazgató, Digitális Szuverenitás Központ — Koskovics Zoltán - geopolitikai elemző, Alapjogokért Központ— Galló Béla - politikaszociológus— Byrappa Ramachandra - vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet

Vagy nyersz vagy veszítesz. A nyugati gondolkodásmód alapvetően, erre a zéró összegű játszmára épül. De vajon a világban még mindig az amerikai pókert játsszák, ahol a mindent vagy semmit elv a meghatározó? Vagy Kína nemcsak a szabályokat, hanem a játékot is lecserélte?Vendégek: — Bernek Ágnes a BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet— Hortay Olivér igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág— Koskovics Zoltán geopolitikai elemző, Alapjogokért Központ

2023. december 20-án a frissen kinevezett Tusk-kormány átvette az irányítást a lengyel közmédia felett, elérhetetlenné vált a közszolgálati hírtévé. Milyen folyamatok indultak el ekkor?  Lengyelország nem más, mint egy kísérleti terep Nyugat-Európa számára? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHorváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójaStumpf István alkotmányjogász, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagjaKötter Tamás jogász, író

Első „alkotmányunkat” vérrel írták meg. Ez volt a vérszerződés, az etelközi államalapítási aktus, amikor a törzsek közös néppé váltak. De mikortól beszélhetünk a magyar államról geopolitikai szempontból? Ezúttal a Kárpát-medence geopolitikáját tekintjük át.Vendégek: — Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese— Giró-Szász András politikai tanácsadó— Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja— Hortay Olivér igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág

A szólásszabadság a demokratikus országok működésének egyik alappillére, viszont állandó kérdés: meddig tart. A gyűlöletbeszéd címkéjével bárkit el lehet hallgattatni?Vendégek: — Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet— Máthé Zsuzsa igazgató, Szent István Intézet— Kulifai Máté főszerkesztő-helyettes, Hetek— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet

Részvények, fogyasztás, növekedés – a kapitalista gazdasági rendszer mára egyeduralkodóvá vált a nyugati világban. De köthető-e politikai oldalakhoz a kapitalista vagy épp az antikapitalista szemlélet?Vendégek: — Hortay Olivér igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág.— Galló Béla politikaszociológus.— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet.— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző.

A „legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter”. Klebelsberg Kuno kultúrpolitikai eredményeit még címszavakban felsorolni is hosszú lenne. Két fő célja a népoktatás fejlesztése és a társadalmat vezető elit megteremtése. Eredményei pedig nemcsak saját korában, de évtizedekkel később is megtérültek.Vendégek: — Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja— Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár— Kántor Zoltán igazgató, Nemzetpolitikai Kutatóintézet — Szabó László kommunikációs szakember, producer

„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené”. A vallás nemcsak társadalmi normáinkat határozhatja meg, de ezen keresztül a gazdasághoz való viszonyunkat is. Erkölcsi, etikai kérdései nemcsak az egyén vagy a nemzet szempontjából lehetnek meghatározóak, de a piacon is. De megteremthetnek-e a keresztény értékek egy emberközpontú gazdaságot?Vendégek: — Szakáli István Loránd stratégiai igazgató, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány— Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző— Turgonyi Zoltán filozófus

Egy óceán választja el őket mégis megbonthatatlan a kapcsolat a két kontinens között. Legalábbis ezidáig annak látszott. De milyen új viszonyrendszer rajzolódik ki az Egyesült Államok és Európa között? Szétszakadhat-e a transzatlanti kapocs?Vendégek: — Békés Márton történész, a Kommentár szerkesztője— Tóth Máté ügyvéd, egyetemi oktató— Byrappa Ramachandra vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet— Kötter Tamás ügyvéd, író

Le a vörös csillaggal! Magyarországon összefonódott a szabadság fogalma a nemzeti öntudattal és függetlenséggel. 1956 hősei életüket adták a magyar szabadságért. De mit jelent ez a forradalom és a kommunizmus évei alatt tanúsított bátorság? Hogyan fogalmazódott át újra és újra a szabadság vagy épp annak hiánya a politikai korokon keresztül.  Vendégek: — Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet— Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese— Szalai Zoltán főigazgató, MCC— Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja

A kétpártiság évszázadok óta jelen van a magyar történelemben. Már a 15. században a Hunyadiak és a Cilleik konfliktusa mentén megjelentek ezek a politikai pólusok. De miért tört ki viszály a két család közt, és milyen tanulságai vannak ennek a konfliktusnak a 21. századból nézve.Az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány teljes kisfilmje itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=xa5-uvjdnqAHorváth Szilárd vendégei:— Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője— Tóth Máté ügyvéd, egyetemi oktató— Galló Béla politikaszociológus— Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese

Az Európai Unió több programot is indított 2025-ben, melyek célja, hogy a kontinens képes legyen megvédeni önmagát egy esetleges támadás esetén. De vajon megtérülnek-e ezek a katonai célú beruházások? Valóban háborús veszély fenyegeti a kontinenst?Vendégek: — Horváth József igazgató, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet — Biró András kutató, XXI. Század Intézet— Vargha Bálint Tamás jogász, elemző— Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet

Korszakváltás, rendszerváltás, összefogás. A rendszerváltoztatás óta számos próbálkozás tanúi lehettünk a baloldalon a pártok újjáépítésére és megreformálására. De miért nem vezetett sikerre egyik sem? Létezik-e még baloldali szavazó és baloldali párt?Vendégek: – Csejtei Dezső filozófiatörténész, professor emeritus, a PBK tagja– Galló Béla politikaszociológus– Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője– Czopf Áron eszmetörténész

Intézményi, eszmei és politikai folytonosság. A magyar történelemben maradandó mintázatok érvényesülnek, amelyek közt létezik pozitív és negatív kontinuitás is.Vendégek: – Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja– Anka László történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa– Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogász– Gali Máté történész, az MCC Történettudományi Műhelyének vezetője

Facebook-posztok, online közösségek, lájkok – a politika jelentős része ma már az online térben zajlik, ez pedig a politikusokat is új kihívások elé állította. De hogyan alkalmazkodtak a magyar közélet szereplői a megváltozott kommunikációs térhez?Vendégek: – Szalai Zoltán főigazgató, Mathias Corvinus Collegium– Kacsoh Dániel főszerkesztő-helyettes, Mandiner– Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja– Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet

Oszd meg és uralkodj! Különösen igaz ez a nyugati birodalmak testtartására a közép-európai régióval szemben. A korszakokon átívelő közös kérdések és problémák a történelem során azonban mindig egy platformra terelték a térség országait. Kik alkotják Közép-Európát és mikor tudtuk a legmarkánsabban képviselni közös érdekeinket? Vendégek: – Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője – Gulyás László egyetemi tanár, alapító főigazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására – Szakáli István Lóránd stratégiai igazgató, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány – Vargha Bálint Tamás jogász, elemző, a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottságának tagja

A blokkosodás egyre kiélezettebben jelenik meg a világpolitikai színtéren. Egy új, többpólusú világrend alakul a szemünk előtt. De melyek a szükséges és elégséges feltételek ennek sikeréhez, jó időben vagyunk, jó helyen?Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHorváth Levente igazgató, Eurázsia KözpontHalkó Petra vezető elemző, XXI. Század IntézetByrappa Ramachandra történész, vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet

A több, mint ezer éves magyar államiság története során számos különböző népcsoport, etnikum telepedett meg a Kárpát-medencében. Közülük sokan a mai napig őrzik nemzetiségi identitásukat, ám magyarságukat is ugyanennyire vállalják. De mit jelent pontosan az etnopluralizmus fogalma, és hogyan élhetnek békében együtt a kultúrák?Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeSzabados György igazgató, MKI László Gyula Kutatóközpont és ArchívumSayfo Omar kutatási igazgató, Migrációkutató Intézet Vargha Bálint Tamás jogász, elemző

Szabadság, önrendelkezés, tolerencia – a liberalizmus évtizedekig volt a nyugati gondolkodás meghatározó ideológiája, azonban az elmúlt években egyre inkább elveszti korábban meglevő vonzerejét. De miként van jelen a liberalizmus napjainkban? És hogyan haladhatjuk meg?Vendégek: Hortay Olivér üzletág-igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika ÜzletágPetri Bernadett kutató, XXI. Század IntézetVargha Bálint Tamás jogász, elemzőLomnici Zoltán alkotmányjogász

Szabadság, önrendelkezés, tolerancia – a liberalizmus évtizedekig volt a nyugati gondolkodás meghatározó ideológiája, azonban az elmúlt években egyre inkább elveszti korábban meglevő vonzerejét. De miként van jelen a liberalizmus napjainkban? És hogyan haladhatjuk meg?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Csejtei Dezső filozófiatörténész- Lánczi András filozófus, vezető, MCC Politikai Filozófia Európai Centrum- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet

A külföldi befolyásszerzési kísérletek évek óta vissza-visszatérő témái a hazai és a nemzetközi közéletnek egyaránt. Donald Trump megválasztása után az amerikai szoftpower egyik legnagyobb forrását vágta vissza. De hogyan lehet átláthatóvá tenni a közéletet a külföldi támogatások feltárásával?Vendégek: - Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja- Kacsoh Dániel főszerkesztő-helyettes, Mandiner- Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet- Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogász

Klímaszorongás – a jelenség egyre gyakoribbá válik a társadalomban, főként a fiatal generáció körében. De milyen hatása van annak, hogy a morális alapok helyett érzéseink határozzák meg mindennapi döntéseinket?Vendégek: - Kepe Nóra társadalomkutató- Turgonyi Zoltán filozófus- Kitta Gergely intézetekért felelős igazgató, MCC- Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyettese

Régen minden út Rómába vezetett, ma pedig Peking a cél. A Keletet a Nyugattal összekötő Selyemúton nemcsak az áruk áramlottak, hanem a technológiák és az eszmék is. Az új Selyemút programot 2013-ban hirdette meg a kínai kormány, de hogyan jelenik meg például a sportban és a kultúrában?Vendégek: - Li Mengyi üzletasszony, digitális tartalomkészítő- Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet- Szabó László kommunikációs szakember, producer

Jogállamiság, demokrácia, népszuverenitás – a 21. századi politikai életben úton útfélen találkozhatunk ezekkel a kifejezéssel. De honnan ered a népszuverenitás és milyen állapotban vannak ma az európai demokráciák?Vendégek: Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogászSzűcs Gábor elemző, XXI. Század Intézet, a Megafon tagjaBiró András kutató, XXI. Század IntézetDornfeld László vezető elemző, Alapjogokért Központ

Nyugatosodás vagy elzárkózás? Oroszoroszág identitását jelentősen formálta ez a vita. De milyen eredményeket hoztak a gorbacsovi peresztrojka és posztszovjet térség nyugatosodási kísérletei? Milyen a világrendszerváltás szláv nézőpontból? Mai adásunkban ezt a perspektívát vizsgáljuk meg.Vendégek: - Kosztur András vezető kutató, XXI. Század Intézet - Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója- Horváth József vezető, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet - Máthé Áron történész, elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága

15 év, 4 parlamenti ciklus, 1 miniszterelnök – a rendszerváltoztatás utáni, modern Magyarország történetében példátlan politikai teljesítmény, hogy egy politikai erőt korszakalkotónak tekintsenek. Hogyan vált a nemzeti gondolat a 2010 óta tartó korszak legfontosabb jellemzőjévé?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Giró-Szász András politikai tanácsadó- Czopf Áron eszmetörténész- Galló Béla politikaszociológus

„Európa egyszerre régió és eszme” – földrajzi és szellemi képződmény. Csakhogy mostanság számos kihívás fenyegeti geopolitikai és kulturális szempontból is. Talajvesztettsége vajon csak a politikában és gazdaságban mutatkozik meg vagy az európai kultúra területén is? Ezúttal azzal foglalkozunk, hogy tudja magát Európa ismét felhelyezni a világtérképre. Vendégek: - Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója- Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet- Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja- Czopf Áron eszmetörténész

Kompország – Ady Endre elhíresült jellemzése a mai napig jelen van a közbeszédben. De hogy találkozik a keleti és nyugati identitás a magyarságban?Vendégek: Kosztur András vezető kutató, a XXI. Század Intézet Szűcs Gábor elemző, XXI. Század Intézet, a Megafon tagjaKoskovics Zoltán geopolitikai elemző, Alapjogokért KözpontTurgonyi Zoltán filozófus

Magasba törő tornyok, mindenható technika és emberszerű robotok. A jövőábrázolások sokszor hordozzák ezeket a toposzokat. Költőink azonban nemegyszer látnoki pontossággal írják le a jövőt. Honnan érzik, tudják? És hogyan maradhatunk meg a jövő viharaiban?Vendégek: - Aczél Petra egyetemi tanár, elnök, Montágh Testület- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet - Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet - Szabó László kommunikációs szakember, producer

A történelmi gondolkodásmód kapcsán értelemszerűnek tűnik a múlt felé tekinteni. Azonban a jövő tervezésekor, egy nagystratégia megalkotásakor nem épp a történelem horizontjára kell-e figyelnünk? Rendelkezett-e Magyarország a rendszerváltoztatás után hosszú távú tervekkel, amelyek nem csak egy-egy parlamenti ciklusra szóltak?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Hortay Olivér üzletágvezető, kutatóintézeti igazgató, Századvég- Tóth Máté jogász, egyetemi oktató- Horváth Levente igazgató, Eurázsia Központ

„Kinél nagyobb magyart nemzetem évkönyveiben nem ismerek” – így fogalmazott Kossuth Lajos a reformkor vezéralakjáról, gróf Széchenyi Istvánról, aki tevékenységével előre mozdította a 19. századi Magyarországot. De hogyan jutott Magyarország „gyarmati állásbúl nemzeti létre”, és lehet-e hazát építeni hazaszeretet nélkül?Vendégek:- Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Liktor Zoltán Attila egyetemi oktató, jogász, jogtörténész- Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár- Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese

Bürokráciacsökkentés, harc a woke elmevírus ellen, a Mars kolonizálása. Csupán néhány Elon Musk világmegváltó ötletei közül. Azonban nem ő az egyetlen techmilliárdos, aki felsorakozott az új Trump-adminisztráció mögött. A jövő megváltói vagy egy új hatalmi, gazdasági elit épül? Beköszönthet a technofeudalizmus kora? Vendégek: Kosztur András vezető kutató, XXI. Század IntézetVargha Bálint Tamás jogász, elemzőHorváth József vezető, Szuverenitásvédelmi KutatóintézetKacsoh Dániel a Mandiner online főszerkesztő-helyettese

Díszes templomok, lenyűgöző múzeumok és műemlékek – az európai kultúra a Világ minden részéről vonzza a turistákat. Azonban hiába a gazdag történelem és kultúra, az egykor domináns kontinens nem képes meghatározó szereplőként fellépni a 21. században. De hogyan lehet sikeres Európa és benne Magyarország a következő évtizedekben? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHortay Olivér üzletágvezető, kutatóintézeti igazgató, SzázadvégTóth Máté jogász, egyetemi oktatóHorváth Levente igazgató, Eurázsia Központ

32 év a politikában, 21 év a Bundestagban és 16 év kancellárként – Angela Merkel az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb európai politikusa, akinek döntései komoly hatással voltak Németország és Európa jövőjére. De milyen nyomot hagyott maga után Angela Merkel a politikában?Vendégek: - Hortay Olivér üzletágvezető/kutatóintézeti igazgató, Századvég- Biró András kutató, XXI. Század Intézet- Bernek Ágnes geopolitikai oktató, BME Közgazdaságtan Tanszék- Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet