KULTÚRA, ÖKOLÓGIA, BOTANIKA - KERT A KÖBÖN

A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járta körül 2023. május 13-án. Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors megváltoztatására is képesek lehetnek. A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát, kezelési lehetőségeit járja körül, bemutatva azok széles tárházát többek között a gerinctelen, a vadászható madár- és emlős-, valamint a különböző növényfajok példáin keresztül.A kerekasztal-beszélgetéshez a Nemzeti Botanikus Kert lenyűgöző miliője nyújtotta az autentikus hangulatot. A beszélgetés résztvevői: Katona Krisztián, PhD – habilitált egyetemi docens,Samu Ferenc – az MTA doktora,Molnár Zsolt – az MTA doktora,Moderátor: Élő Anita – újságíró

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három szakavatott akadémikus professzor segítségével vitattuk meg, egy kötetlen beszélgetés során. A felvétel 2023. június 24-én készült a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.

Honnan ismeri fel a jó tudós és a jó művész, hogy a saját területén egy új és jelentős érték jött létre? Vajon miért nem lehet ezt minden esetben azonnal felismerni a tudományban és a művészetben? A posztmodern művészet paradigmaváltása után a tudományban még mindig működik egy objektív algoritmus mint minőségellenőr: hiszünk-e még abban, hogy ami emögött a módszer mögött van, az nem lehet relatív? Vannak-e paradigmaváltások a modern tudományban? Miért volt más ez a tudásmag Galilei korában? Illetve: Milyen általános algoritmus mentén működik a tudomány? Mik az áltudomány jellegzetes ismérvei? Társaság a köbön beszélgetés résztvevői: Muladi Brigitta - művészettörténész, László Ferenc – irodalomkritikus, Tayler Patrick - képzőművész, dr. Földvári Gábor - kutató biológus

A mentális jóllét fenntartásának elengedhetetlen része a természettel való találkozás és a kapcsolat erősítése.A természettel való kapcsolat erősítése elősegíti a természeti értékek védelmét. Ha erősebben kötődünk a természethez, akkor a természet- és környezetvédelem iránti elköteleződésünk is megnő. A természethez való kötődésünk erősödésével a természetrombolásra mentálisan is érzékenyebben reagálunk, nagyobb szorongást élünk át. A természetvédelem frontvonalában dolgozók különösen érintettek ebből a szempontból, ezért mentális egészségük megőrzésére fokozottan kell figyelniük.

Mit ad nekünk a természet?„A talaj és a növények tapintása, a velük való foglalatoskodás, a föld szaga, a növények illata és megnyugtató színeik enyhítik a feszültséget, lelket öntenek az emberbe", - mondja Jane Goodall.Az ökoszisztéma-szolgáltatások közismertebb formái mellett, mint a beporzás, víz és levegőtisztítás, lebontás, stb., a természet lelki egészségünkre gyakorolt hatása is felmérhetetlen. A természettel való kapcsolat pedig gyógyítóan hat a mentális betegségekre, pozitív hatással van az emberi pszichére és a mentális funkciókra: gyorsítja a stressz utáni regenerációt, javítja a hangulati állapotot, hozzájárul az idegrendszeri regenerációhoz, javítja a figyelmi és kognitív funkciókat. A természetvédelemnek tehát közvetett, ám roppant jelentős hatása lehet a mentális egészségünk megőrzésére.Társaság a köbön beszélgetés résztvevői: Báldi András - biológus, Kelemen Eszter - közgazdász, Végh Attila - költőVácrátót, Nemzeti Botanikus Kert, 2022. szeptember 11.

Legyen nagyon más és legyen már hasonló is! Lehet-e szép és jó ami egyhangú? A változatosság gyönyörködtet. Fenntartható-e az egyformaság? Hol van és kell-e az egyensúly az egyén és a közösség által művelt művészetben? Van az egyediségnek szerepe a biológiában? Szép-e a természet, ha egyhangú, és legfőképpen tud-e jól működni? A művészeti sokféleség esztétikai értékéről, valamint a biológiai sokféleség szép-érzetéről beszélgetünk egy fotóművész-regényíró biológussal, egy design szakemberrel és egy irodalmárral.Társaság a köbön résztvevői: Löki Viktor - fotózó-regényíró biológus, Fráter Erzsébet - biológus, Áfra János - költő, Juhász Tibor - költőVácrátót, Nemzeti Botanikus Kert, 2022. szeptember 10.

A hasznos sokféleség: a sok a jó vagy a sokat tudó sok a jó? A diverzitás nem csak indikátor, hanem alapjaiban megszabja, hogy egy közösség mire képes. Egy teljes verset felidézni gyorsabban megy, ha sokan vagyunk. De ha a sok nem beszél közös nyelvet előrébb vagyunk? Mikor és miért működhet hatékonyabban és stabilabban egy közösség. Miért lehet veszélyes ha valami vagy valaki nagyon dominánssá válik? Mikor lehetünk elégedettek a csoportunkkal, ha sokan vagyunk sokfélék, vagy sokan tudjuk ugyanazt, csak másként? Gondolatok a közösség- és csoportméret, a dinamika és összetétel szempontjairól biológusok és egy szervezetfejlesztő pszichológus megszólításával.Társaság a köbön: Botta-Dukát Zoltán - biológus, Abonyi András – biológus, Suhai Gábor - pszichológus, szervezetfejlesztőVácrátót, Nemzeti Botanikus Kert - 2022. szeptember 10.

Sokféleség, mint a természetesség indikátora. Mindig kisebb a kár, ha a sokféleségbe fektetünk?A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség nem könnyű fogalom. Abban talán mindenki egyetért, hogy a sokféleség érték. Ugyanakkor azt, hogy mikor tekinthető egy közösség, vagy ökoszisztéma természetesnek, már sokkal nehezebb megválaszolni. Mit indikál a nagy biológiai sokféleség? Eredendő cél kell-e legyen, hogy az embert nagy biológiai sokféleség vegye körül? Talán könyebb belegondolni az anyagi stabilitásunkba és elképzelni, hogy nyugodtabban alhatunk, ha pénzünk sokfélébe fektettük. Miért ne tennénk ugyanezt a minket körülvevő környezettel? A biodiverzitás és a sokféleség társadalmi vonatkozásairól beszélgetünk biológuskutatói, társadalomtudományi és a vállalti szféra megközelítésében.Társaság a köbön tagjai: Ódor Péter - biológus, Lukács Balázs - biológus és Felsmann Balázs - közgazdászVácrátót, Nemzeti Botanikus Kert, 2022. szeptember 10.

Szuperkooperátor vagy sárkányfog-vetemény?Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha nem közeli rokonai egymásnak. Ebben az ember egyedülálló az élővilágban. Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívásokat jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció? Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus, Pléh Csaba, pszichológus-nyelvész akadémikus professzorok, valamint Csepeli György szociálpszichológus és Pók Attila történész körüljárták, hogy miként alakulhatott ki az együttműködés különleges képessége, és milyen társadalmi előfeltételei vannak annak, hogy az együttműködés sikeres legyen.2022. augusztus 27. , Nemzeti Botanikus Kert

A város egy ökoszisztéma-rendszer. Idővel ez lett az ember ökológiai környezete, ami alkalmazkodást követel mind az élő és mind az élettelen környezettől. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Mik az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a jövő városa? Az urbanizáció, az építészet, a történelem és az ökológia egy fedél alatt.A "Társaság a köbön" beszélgetés résztvevői voltak:U. Nagy László – építészMatay Mónika – történészGaramszegi László Zsolt – ökológusModerátor: Bánsági Éva – újságíró

Hazánknak nincsenek magashegyei, nincs tengerpartja, a messziről jött emberek mégis ismerik ’a pusztát’. De milyennek látjuk mi a Hortobágyot vagy hazánk más különleges tájait, ha Ázsia vagy éppen Amerika felől nézzük őket? Népmeséink és népdalaink telis-tele vannak természeti képekkel ̶ áradó folyóval, bimbóban maradt rózsával, sűrű sötét erdővel ̶ amelyek számos rejtett üzenetet közvetítenek. De hogyan képeznek e képek hidat a magyar táj, a paraszti kultúra íratlan szabályai és az emberi lét alapvető kérdései között? És hogyan népesítették be, lelkesítették eleink a köröttük élő tájat tündérekkel vagy boszorkányokkal? Miben hasonlóan és miben különbözően mint a körülöttünk élő népek? Botanikus, zoológus és nyelvész ül egy asztalhoz, és járja körbe a kultúra és a természet találkozását."Társaság a köbön" beszélgető partnerek:Baranyiné Kóczy Judit - nyelvészMolnár Csaba - botanikusLengyel Szabolcs - zoológusMolnár Zsolt - etnoökológus

Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik? Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja? Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a "zenei szép" fogalmát? Dr. Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stupf András újságíró beszélgetése 2022. április 30-án, a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton.

A 2021. augusztus 29-i KÖB fesztiválon rögzített beszélgetésen Ódor Péter az ÖBI Erdőökológiai Kutatócsoport osztályvezetője, Dr. Bölöni János erdőökológus, Bojár Iván András művészettörténész, a 10 millió Fa közösség alapítója és Dr. Aszalós Réka erdőökológus az erdők csodálatos világába vezették a hallgatóságot. Mitől szép egy erdő ökológiailag? Mi az a sarjerdő, legelőerdő, holtfa? Milyen szerepe van a korhadó fának az erdők életében? Hogyan működik az erdő és hogyan hat rá az ember? Hogyan hatott az erdő a művészetekre? Ahhoz, hogy választ kaphasson a fenti kérdésekre, hallgassa meg a podcastot.

2021 augusztus 28-án, a KÖB Fesztiválon pásztorokkal találkozhattunk a Nemzeti Botanikus Kertben. Érdekes beszélgetés résztvevői voltak kutatók, művészek és tanárok társaságában, akik a pásztoroktól tanulnak – itthon, a Kaukázusban vagy Mongóliában.Sáfián László pásztor és felesége, Ibolya beavatták a hallgatóságot a pásztorélet különleges napjaiba. Elmesélték többek között, hogy milyen tudománya van egy jó pásztornak, és a nyáj kolompjainak hangja mit árul el a juhász fülének.Dr. Agócs Gergely néprajzkutató, Dóra Áron népzenész, mesemondó és Qigele mongol zenész, torokénekes hangszereiken bemutatták, hogyan muzsikálnak maguk a pásztorok legeltetés közben.Dr. Molnár Zsolt etnoökológus a kutató szemével láttatta velünk a hagyományos pásztortudomány értékét, míg Zeisky-Nagy Zsuzsanna a pedagógus gondolataival világított rá a pásztortudás gyermekeink felé közvetítendő értékére.

A kurgánok az eurázsiai sztyeppék ősi, a piramisokkal egyidős, emberkéz építette halmai. 2021. augusztus 27-én rögzített beszélgetésünk során több ezer évet sűrített egy bő órába Dani János régész, Bede Ádám tájtörténész és Deák Balázs ökológus, bemutatva a kunhalmok ökológiai, régészeti és történelmi jelentőségét.

A MŰVÉSZET ÉS TERMÉSZET METSZETEÁltalánosságban azt mondjuk, hogy a madarak énekelnek. De vajon mennyire értenek ők a dallamokhoz, ritmusokhoz és rímekhez, mindahhoz, amit az ember meghall a zenében vagy a versekben?Az állati kommunikáció és az emberi kultúra elemei közötti különbségeket és hasonlóságokat kívánta feltárni Bősze Ádám zenetörténész, Dr. Garamszegi László Zsolt madárének-kutató, Bischof Péter zenepedagógus és Szálinger Balázs költő. A hangfelvétel 2021. augusztus végén készült a KÖB Fesztiválon, a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton.

2021. augusztus 14-én este "Nők a tudományban" címmel került sor egy érdekfeszítő beszélgetésre, ahol a "Létezik-e női megközelítés a tudományban?" című tematikát boncolgatták kutatónők: Dr. Tóth Olga családszociológus, Dr. Kurucz Kornélia biológus és Dr. Aszalós Réka erdőökológus. Van-e különbség a férfi és női agy között? Miben különböznek a nők tudományos módszerei, megközelítései, vezetési stílusa? Vannak-e ennek evolúciós magyarázatai? Miért van olyan kevés női vezető a tudományban Magyarországon? Van-e helye az intuitív megközelítésnek a tudományban? A személyes hangú beszélgetés férfi moderátora László Ferenc kulturális újságíró volt.

augusztus 7-én a migráció kérdéseit járta körbe Dr. Végvári Zsolt, vonulásbiológus, Dr. Vadas András történész, Dr. Karvalics László, információtörténész és Dr. Valkó Orsolya magökológus. Szerteágazó beszélgetésüket Élő Anita újságíró moderálta. A sáskajárástól kezdve a levéltetvek vonulásán át szó esett olyan lepkefajokról, amelyek hat nemzedéken át vonulnak a céljukhoz, vagy amelyek Észak-Amerikából egészen Mexikóig, a Szaharától a Lappföldig vándorolnak és halakról, amelyek a tengerekben élnek, de a patakokban ívnak. Hogyan tájékozódnak a vándormadarak? Miként hat rájuk a Nap, a Hold és a csillagok, és mit is jelent a földmágnesesség? A nagy emlősök, az előember vándorlása, nagy népvándorlások, tengeri népek inváziója, preszkíták és szkíták elevenedtek meg a színpadon.

A fenntarthatóság nézőpontjai - ÖsszehangolvaA második nyári esten, 2021. július 10-én Prof. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Prof. Szöllősi-Nagy András hidrológus, Prof. Báldi András ökológus, jövőkutató, Prof. Felsmann Balázs energiapiaci szakértő, Prof. Bartholy István klimatikus Judit fenntarthatósági borászkutató és J. , energetikai és ökológiai vonatkozásait ütköztek a Nemzeti Botanikus Kertben. A tudósok feltették a kérdést, hogy ha már most ilyen forró a helyzet, akkor lesz hazánk klímája 10-20 év múlva? Mikor lehet Magyarországnak "zöld" energetikája? Ha kegyetlen aszályok és felhőszakadások váltakoznak, akkor milyen legyen az ország vízpolitikája? Élvezhető marad-e a Balaton vidéke? És legfőképpen: mit tegyünk a mostani fajkihalási hullám kellős közepén? Hallgassa meg a Tudósklub résztvevőinek válaszait a következő podcastban.

Zene és evolúció – Darwin dallamaiAz első esti program július 2-án 19 órakor rendezik meg, amelynek keretében a zene és az evolúció összefüggéseire mutat rá Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró. A három, teljesen más területről szervezők szakembert ültetnek egy asztal mellé, akik mindhárman területük rocksztárjai, sokszínű megközelítésük garanciát ad arra, hogy a tudomány igencsak szórakoztató lehet.A zene szeretete kultúrákon és korokon átívelő egyetemes emberi tulajdonság. De mit mond az evolúcióbiológia az ember zeneszeretetének eredetéről? Hogyan szolgálta a szóbeliség megjelenése előtt a zene a túlélést? Miért nem veszett ki az ének és a zene a beszéd kifejlődése után? Miért jobb az emberek beszédképessége, mint a zenei? Miért énekelnek minden kultúrában a kisgyerekeknek? Miért szeretjük a zenét inkább társaságban? Milyen zeneszerző az evolúció? És a legfontosabb: miért olyan jó zenét hallgatni? Erre a sok kérdésre is választ kapnak az érdeklődők péntek este.