Mester-fogás

A japán képregények világméretű elterjedése nyomán egyre nagyobb figyelem irányul Hokuszai mester 19. századi rajzgyűjteményére, aminek ő maga a Manga nevet adta, és amiről ma sokan úgy tartják, hogy belőle ered a kortárs manga. A szó jelentése: változatos, szabadon áramló rajz. A Néprajzi Múzeum új, Manga Hokuszai Manga című kiállítása a múlt és popkultúra izgalmas találkozása. A műsorban megszólal: Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója; Takaguchi Masanori, a Japán Alapítvány budapesti irodájának igazgatója; Almási Ama muzeológus, a tárlat magyar kurátora. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Székesfehérváron jártunk, ahol egy több éve zajló ürgetelepítési program befejező állomásán vettünk részt. Dr Flesch Márton állatorvossal, a program koordinátorával, és Lendvai Gábor biológussal, az MME helyi csoportjának vezetőjével beszélgettünk. (Fotók: Gájer Erika, Szél Felícia, Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

az Ócsai Tájház húsvétváró családi kézműves programjára látogatunk el, és természetesen ismerkedünk a bemutatóhely gazdag néprajzi kincseivel is. A kalauzunk Erdő Bálint Zsuzsanna tájházvezető. Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik az Ócsai Tájvédelmi Körzet. A vidék talán legizgalmasabb része kulturális szempontból az ócsai Öregfalu, eredeti faluszerkezetével, régi stílusú kis parasztházaival, Árpád-kori templomával és élő néphagyományaival. A Duna–Ipoly Nemzeti Park fenntartásában álló Tájház programjai a kultúr- és vallástörténeti, néprajzi értékek mellett a természet értékeit is megismertetik a látogatókkal. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Lehet, hogy meglepő -- annál is inkább, mert a népszerű és népszerüsítő nyugat-európai és amerikai sorozatok tudomást sem vesznek róla -- de tény, hogy a vikingek ismerték őseinket, és tanultak tőlük! Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, Középkor-kutató, a Debreceni Egyetem adjunktusa már a mester képzését is Izlandon végezte, hogy első kézből tanulmányozhassa ezt az érdekes kultúrát. Legutóbb kutatóútja pedig az Unesco Világörökség egykori középkori svéd viking városba, Birkába vezette, ahol a vikingek keleti, és ezen belül magyar kapcsolatait vizsgálta. (Fotó: Röstai tarsoly ©Katona Csete) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan éltek, hogy néztek ki (akkor most volt szarvuk vagy nem?); harcoltak-e a nők, hogyan bántak beteg és fogyatékkal élő társaikkal, meddig hajóztak el Nyugatra... és a távoli Keletre? Vendégünk Katona Csete Kubinyi András-díjas történész, a Debreceni Egyetem Történeti Intézetének adjunktusa. (Fotó: unideb.hu) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Közel 40 éve foglalkozik a kovácsmesterséggel. Késeit, kardjait hagyományos módszerekkel készíti, mert vallja, hogy a valódi minőséget a hagyományos kézműves módszerek eredményezik. Fő specialitása a damaszk acél, amely ma újra reneszánszát éli, és a japán kard, amelyről könyvet is írt. De éppúgy otthon van a korhű technikák és kardok területén. És a Balassi-kardot is ő kovácsolja, a díj alapítása óta. Műhelyéből nem kerülnek ki egyforma darabok, minden tárgya egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. A markolatokat kizárólag természetes anyagból, sokszor igen ritka portékából készíti, melyeknek már a nevük is különleges: sivatagi vasfa, wenge, bokote, zirikote, ében, banksia… De felhasznál csontokat, halbőrt, sőt, fosszíliákat is. Bonyhádi műhelyében jártunk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Csak hazai madár- és rovarfajokat fest. Képei élethűek, ám nem szenvtelen, tűpontos tanulmányok, hanem átsugárzik rajtuk az a mélységes, nem birtokolható, csak ajándékul fogadható öröm, ami a természetben csöndben rácsodálkozni tudó ember osztályrésze. A szemlélődő jelenlét boldogsága Akvarelljeit füzetre, kártyára, pólóra is nyomtatja, ünnepivé emelve a hétköznap tárgyait, amelyeket így hazavihetünk, hogy a mindennapok rutinja, határidői, kötelezességei között emlékeztessenek: ideje megállni – és kimenni a természetbe. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Boldog Emmerick Anna Katalin látomásaiban olyan részletesen írta le Mária és Jézus életének helyszíneit és eseményeit, hogy még Mel Gibson is ezekből merített A Passió készítésekor. Szavai alapján Clemens Brentano hatkötetes műben örökítette meg a csodálatos történetet. Az első könyv Szűz Mária életét írja le, amely a karácsonyi eseményeket is magában foglalja. A műsorban ebből idézünk részleteket, és Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel , a Budapesti Szent István bazilika plébánosával beszélgetünk Katalin látomásairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mikor és hányan szerelnek? Milyen díszek vannak? Miért tűnnek el a fényfüzérek? Hogyan tud környezetbarát lenni a díszkivilágítás? Miért égtek a díszek a Covid alatt is? Vendégünk Tamás László, a BDK - Budapesti Dísz- és Közvilágítási Nonprofit Kft üzemeltetési vezetője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztály Gödöllő-isaszegi tórendszerének kisebb-nagyobb tavai körül barangolunk, ahol elhivatott szakemberek a lápi élőhelyek veszélyeztetett őshonos magyar halfajaival foglalkoznak. Riportunk első részében a széles kárász, compó, lápi póc génmegőrzéséről, szaporításáról, visszatelepítéséről beszélgettünk a benti medencéknél. Most pedig a kültéri tavaknál sétálva szó lesz a pazar madárvilágról, a vízproblémákról, a hely történetéről, és megnézzük, mi minden épül itt hamarosan, aminek nemcsak a tudomány, hanem az ide látogató gyereksereg is örülhet majd. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A láp, a mocsár, a berek egyedülálló életközösség, százféle madár, furcsa, vízben úszkáló csigák-bogarak, érdekes, csak itt élő halak otthona. Például a lápi pócé. Ezt a szép, apró ragadozóhalat a közönség 2023-ban az Év Halának választotta meg, ám ez a kitüntető cím még nem menti meg a kipusztulástól. Szerencsére van, aki törődik vele. műsorban Gödöllőre látogatunk, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ lápi halakra szakosodott telepére. Kalauzunk Dr Lehoczky István, a Központ Vízigenetikai Erőforrások Megőrzése osztályának vezetője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Váci Egyházművészeti Gyűjteményben Dr. Varga Lajos váci segédpüspökkel idézzük fel Szent Miklós püspök alakját, és beszélgetünk a régi és mai püspöki viseletről és ábrázolásairól. (Képek: 1. Dr. Varga Lajos váci megyéspüspök 2023. október 8-án, a szolnoki templom évfordulós ünnepi szentmiséjén; 2. Szent Miklós szobra a szent ereklyéjét őrzőSzent Miklós bazilikában, az olaszországi Bariban) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A 70-es évek euforikus kulturális hullámában egy csapat fiatal építészhallgató -- a 2. VH után felnőtt fiatalok, az ún Nagy Generáció tagjai -- közösséget alkotnak, és elhatározzák: az egyetem után is együtt maradnak. A korszellemtől ihletett életérzés testet öltött: így született meg Miskolcon a Kollektív Ház, ahol a fiatal építészek családjaikkal alkotó közösségben éltek együtt egy maguk tervezte nagyközös házban. A 70-es évek végétől a rendszerváltásig tartó kaland valódi szellemi műhely volt, amelynek messze földről a csodájára jártak. alapító tagja volt Golda János Ybl-díjas építész, a Piarista Rend főépítésze, a MMA tagja -- vele idézzük fel az egykori legendás miskolci Kollektív Házat. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A madarakban vonuló csillagos égbolt képei - Szántai Lajos nevezte így egy kiállítás megnyitón a Ferenczi Noémi-díjas ötvös- és zománcművész mitikus hangulatú, elmélyült zománcképeit, amelyken a madarak, szarvasok, izzó nap és csillagok hullámzása közt fel-felbukkanó emberalak talán leginkább a lézezés teljességét, mélységét idézi meg. Ékszereit: a változatos formájú, cizellált medálokat, fülbevalókat pedig sokféle virág, Mária arc vagy stilizált angyal teszi varázslatossá. Az idei Mesterségek Ünnepén kértük mikrofon elé. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mai műsorunkban bemutatjuk a híres azerbajdzsáni szőnyeget a világon egyedülálló bakui szőnyegmúzeum igazgatója és egy diplomás szőnyegművész segítségével. Mindketten az azerbajdzsáni népművészeti delegáció tagjaként érkeztek Budapestre,a Mesterségek Ünnepe népművészeti fesztivál díszvendégeiként. Megismerkedünk barkókkal, vagyis az Ózd környéki palócokkal is, akik egy lelkes fiatal csapat segítségével újraélesztik és újratanulják kézműves hagyományukat. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A közgazdász, aki hobbiból, de mesteri szinten lószőrből alkot csodát és a több generációs hagyományt továbbfejlesztő szarufésű készítő, akinek konyhai és dísztárgyait, ékszereit fésűit külföldön is keresik. Ők a mai Mester-fogás főszereplői. Képzeletben ismét a Mesterségek Ünnepén kalandozunk, amelyet idén is az augusztus 20-inemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan rendeztek meg a Budai Várban. Az idei rendezvényen a hagyományos viseletek és a kézzel készített népi ékszerek kerültek a középpontba – a szép tárgyak mögött pedig most is ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyével. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fékötő, pityke, nyakbavető, csafring, lázsiás, kláris – a 2025-ös Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a kézzel készített népi ékszer, amely nemcsak díszítette viselőjét, hanem sokmindent el is árult róla. A Népi ékszer pavilonba látogattunk, kalauzunk Nagy Gyöngyi Gránátalma díjas, Király Zsiga díjas gyöngyfűző népi iparművész, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének Népi ékszerkészítő Szakmai Bizottsága vezetője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Most zajlik Osakában a világkiállítás, vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke, aki az expón szerzett élményeiről, a magyar pavilonról, és a magyar sikerekről mesél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nagynyárád takaros, apró baranyai sváb falu, Mohács közelében, szépen felújított módos parasztházakkal, és nagy, németes klasszicista templommal. Leghíresebb mégis a kékfestő műhelyéről lett, amelyhez kötődően évről-évre kékfestő fesztivált is rendeznek. Sárdi János, a népművészet mestere édesapjától leste el ezt a szép, ritka szakmát, és sok olyan mester-fogást ismer és művel, amelyet kevesen: például sokszínű kékfestőt is tud készíteni. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vendégünk Radnóczi Ágnes permakultúra tervező. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mindig öröm, amikor megújul egy templom, és különösen, amikor szép, kvalitásos, elgondolkodtató és hitre lelkesítő műalkotásokkal gazdagodhat a templomtér. Nemrégiben elkészültek a váci egyházmegyéhez tartozó Rádi Kisboldogasszony- templom mennyezeti szekkói. A Mester-fogásban ezeket mutatjuk be. Bezák Tamás esperessel, deákvári plébánossal, rádi plébániai kormányzóval, és Lelkes Gergely festőművésszel beszélgetünk a megújult templomtérben. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nemrég a margitszigeti domonkos apácakolostor utolsó időszakáról írt érdekes tanulmányt egy fiatal középkor-kutató, és ezzel elnyerte a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány díját. Vendégünk Orsós Julianna középkor-kutató, a HUN-REN OSZK Fragmenta et Codices kutatócsoport tudományos munkatársa. Specialitása a középkori jogtörténet és a középkori német nyelvű szövegek tanulmányozása. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Nem múzeum, nem skanzen, több annál: nagyanyáink hagyományait őrző, és újjáélesztő, pezsgő kulturális központ, ahol táncolnak, befőznek, sütnek és disznót vágnak, ahol fiatal és idős tanulhat és közösségben lehet. Télen kocsonya, disznótoros, mézeskalács és hajtogatott hájastészta, nyáron eper-és kajszilekvár, ősszel szilvalekvár és savanyúság készül. Kalauzunk a Tót Hagyományaink Háza vezetője, háziasszonya, Szabó Erzsébet, a szlovák nemzetiségi önkormányzat és a díjnyertes Furmicska Néptáncegyüttes elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Varázslatos mesevilágba csöppen az, aki advent és karácsony idején belép a Csömöri Tót Hagyományaink Háza mézesfalu kiállítására. A hagyományőrző tájház munkatársai, baráti köre, hatalmas mézeskalács terepasztalt készített, a falu templomaival, legnevezetessebb épületeivel, és a házak között még a csömöri hév is ott zakatol – természetesen mézeskalácsból. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Folytatjuk a két hete megkezdett beszélgetést Kalocsa Béla madárkutatóval, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagjával. Az előző részben többek között a fiatalkori indíttatásról, valamint híres fekete gólya-kutatásairól kérdeztem. Kiderült, hogyan másztak fel a fészkekbe fiatal tanítványaival, és milyen érdekes viselkedésmintákat figyeltek meg a fészek-kamerák segítségével. Ma pedig a madarásztáborok világmegváltó hőskoráról, érdekes külföldi kutatóutakról, meglepő úti élményekről, és a madárvonulás-kutatás legmodernebb irányáról, új szenvedélyéről: a jeladós nyomkövetésről mesél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fekete gólya védelmi és kutatási programja világhírű. Felmérésük, megfigyelésük, valamint fekete gólyák és ragadozó madarak jeladós nyomkövetése és sok más kutatás, valamint jelentős pedagógiai munka fűződik a nevéhez. Négy évtizedet dolgozott a vízügynél, eközben harminc évig madarászszakkört vezetett gyerekeknek Baján, így hivatásos és hobbimadarászok egész generációi nőttek fel a keze alatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapító és örökös tagja, az MME fekete gólya-védelmi programjának koordinátora. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A sütődiszkosz nem mai találmány: története egyesek szerint egyenesen Mátyás királyig nyúlik vissza. Hogyan is működik ez a sajátosan magyar főzőedény, és mitől olyan varázslatos? Készítőjét, Fehér Csaba ötvös, népi iparművészt kérdeztük. Őt és alkotótársát: feleségét abai műhelyükben kerestük fel. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Fehérvári Kézművesek Egyesülete tagjaival ismerkedünk – a teljesség igénye nélkül. Mint sok más tájegység rangos és nívós kézművesei és népművészei, ők is képviseltették magukat az augusztus 20-i Mesterségek Ünnepén a Budai Várban. A műsorban megszólalnak az Egyesület tagjai: Pongrácz Zoltán faműves, korábbi elnök; Révész Árpád késes mester, a Népművészet Mestere; Révészné Lengyel Magdolna, a Tűzzel-vassal fesztivál eegyik főszervezője; valamint egy korábbi felvételről Juhász Imre juhász. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A fiatal mérnök, aki valójában fazekas, és esténként például csodálatos agyaglovacskákat készít; a brazil fiatalember, aki szeretné eltanulni népi iparművész anyósától a magyar népi mézeskalács fortélyát; a brit kalapos, aki nemcsak műveli, de történészként kutatja is a mesterségét: még mindig az augusztusi Mesterségek Ünnepén kalandozunk, hiszen a magyar kézművesek és népi iparművészek legnagyobb seregszemléje kifogyhatatlan kincsesbánya a népi kultúra, a míves kézimunka szerelmeseinek. A szép tárgyak mögött pedig ott az ember, érdekes történetével, mestersége iránti szenvedélyével. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Mesterségek Ünnepén a Budai várban idén Törökország volt a díszvendég. Előző műsorunkban török kézműveseket mutattunk be önöknek. Ezúttal a híres, ciprusi hímzéssel ismerkedünk, amelyet Leonardo Da Vinci is nagy becsben tartott, megcsodáljuk az egyik legszebb, leggazdagabb magyar hímzésünket, a matyót, és Dr. Bartha Júlia etnográfus, orientalistától megkérdezzük, milyen lenyomatot hagyott a török hódoltság a magyar népművészetünkön. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Immár 38. alkalommal rendezték meg a Budai Várban a magyar népművészet és kézművesség legnagyobb seregszemléjét, a Mesterségek Ünnepét. Az elmúlt évek hagyományához hűen, a több száz magyar népi iparművész és kézműves mellett egy távoli ország mesterei is bemutatkozhattak. A Magyar-Török Kulturális Évad alkalmából az idei díszvendég Törökország volt. A hagyományos török mesterségek képviselői közül a műsorban az ebru művészt, a rézművest és a Karagöz-bábost mutatjuk be. Kalauzunk és szakértőnk Dr. Bartha Júlia orientalista, etnográfus, az MTA Köztestületének tagja. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A népi mesterségeknek ez a páratlan seregszemléje valódi ünnep – ünnep a népművészeknek, akik találkozhatnak egymással, a látványműhelyekben megmutathatják portékáikat és mesterségbeli tudásukat a közönségnek; és ünnep a látogatónak is, aki beszélgethet a mesterekkel, ötleteket, technikákat tanulhat, és igazi értékkel: gyönyörű, egyedi, zsűrizett kézműves vásárfiával térhet haza. A Mesterségek Ünnepe főszervezőjével nemcsak az idei látnivalókról, hanem az egyesület és a vásár történetéről, a sikerekről, nehézségekről és személyes elhivatottságáról is beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Műhelylátogatás Szalay Imre népi iparművész, kályhakészítő fazekasnál. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vendégeink: Varga Erika ötvösművész, divattervező, a Romani Design divatmárka ötletgazdája és vezetője, és Varga Helena képzőművész, divattervező, énekes, aki fellépett budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ez a különleges viselkedésű, szép színes ragadozó madarunk közösségi lény. Szívesen költ telepekben, és csoportosan készül a nagy őszi vonulására is. Nálunk néhány ezer példányt számlál egy-egy ilyen őszi gyülekező, ám magyar kutatók, -- Dr. Palatitz Péter, az MME kékvércse-védelmi koordinátora vezetésével -- nemrég világraszóló felfedezést tettek egy eldugott angolai faluban. Megtalálták a madarak eddig ismeretlen afrikai telelőhelyét, ahol soha nem sejtett egyedszámban: százezres, talán milliós tömegben koncentrálódnak. Az erről készült filmet mutatták be nemrég a Magyar Zene Házában. A vetítés után az expedíció két résztvevőjével: Dr. Solt Szabolcs biológussal és Stiller Ákos fotóssal, valamint José Filipe angolai nagykövettel és ifj. Vitray Tamással, a NatGeo Magyarország főszerkesztőjével beszélgettünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Judit munkáiban megtalálhatók népi a gyökerek, ugyanakkor az elkészült ruhák, kalapok, ékszerek mindig a mának szólnak. „Modern mesterremek” és „Míves termék” címmel elismert, zsűrizett termékeit hazai és külföldi hírességek is előszeretettel vásárolják. 8 évig vezette a Mesterporta Galériát, Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége kézművesboltját. A nemezeléshez szükséges szerszámokat férje, Venczel Ferenc készíti, a míves, egyedi eszközök szinte maguk is műalkotások, hírük világszerte szétfutott szakmai körökben. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Dr. Liker András biológus, az MTA doktora, a Pannon Egyetem tanára a madarak szociális viselkedésének és urbanizációjának nemzetközileg elismert kutatója. Számos más kiemelkedő kutatása mellett vizsgálta a vízimadarak vonulását, a madarak élethosszának és ivarának összefüggését, a városi táplálkozás következményeit például a cinkéknél, valamint részt vesz a kiskunsági nemzeti park egyik leromlott területének ökológiai helyreállításában. Kutatócsoportjának eredményei többek között a Nature-ben is megjelentek, 2023-ban Veszprém Vármegyei Prima Díjat kapott. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Rusztikus, középkori hangulatú kőszobrok; falba építhető szentek, angyalok, szárnyas fülkéből előkandikáló madarak és csodaszarvasok. Kajla Ferenc a komárom-esztergom megyei népművészeti egyesület tagja. A kőfaragás mellett megtanulta az üvegművességet, a fazekasságot, a kovácsmesterséget, a tűzzománc készítést - és mindezt ötvözi munkáiban. Minden mesterségéhez más-más hangulatú műhelyt épített tatai otthonában - ezeket járjuk végig a műsorban. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra