Mihálovits Gazda Podcast

A Mihálovits Gazda podcast vendége Pálmüller Béla, egy Fejér megyei, 1500 hektáron gazdálkodó üzem növénytermesztési ágazatvezetője. A beszélgetésből kiderül, hogyan tervezik meg egy teljes gazdasági év munkáját a vetéstől az aratásig, illetve szó esik arról is, hogy mennyire nyitott az agrárium az innovációra, miért nem lehet egyik napról a másikra átállni új technológiákra.

A regeneratív mezőgazdálkodásnak csak előnyei vannak, és még ha az átállás nem megy egyik napról a másikra, akkor is megéri belevágni - véli Kökény Attila talajmegújító tanácsadó, aki 2021 óta a Nestlé LENS programjának technológiai tanácsadója, illetve a a Nestlé Purina büki gyárának gabonabeszállítóit segíti a regeneratív átállási folyamatban. Hogy zajlik az átállás, miben különbözik az ország keleti fele a nyugatitól, mit tehet a gazda? - Mihálovits András annak próbált utánajárni, milyen a regeneratív gazdálkodás a gyakorlatban.

A talajmegújító gazdálkodást felhasználói szempontból járjuk körbe: hogy egy élelmiszeripari vállalatnak miért fontos az, milyen az alapanyag vagy hogyan termelik meg azt a gazdák. Mihálovits András erről Hőgyész Annával, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével beszélgetett.

Ha csak az elméletet nézzük, akkor nagyon sokan tudják már, hogyan is kellene gazdálkodni. De hogyan néz ki a megfelelő talajerő-gazdálkodás a gyakorlatban? Mitől jobb, ízletesebb a termés? Mitől bio a bio, és miért is kerül többe? Ezekről beszélgetett Mihálovits András Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával.

Azt tudjuk, hogy az aszály rosszat tesz a növényeknek ,de vajon lehet-e ártani az öntözéssel? Hogyan lehet jól öntözni? Ezekről is beszélgettünk Dobos Endrével, a Magyar Talajtani Társaság elnökével.

Nagyon sok veszély leselkedik a magyar talajra. De hogyan lehet megvédeni a fizikai, kémiai, mechanikai a veszélyektől? Mit kellene tenniük azoknak, akik hobbikertészek vagy épp többhektáros földjük van: Megoldás lehet a regeneratív gazdálkodás? Erről is beszélgettünk Imréné dr. Takács Tündével, a Hun-REN Talajtani intézetének tudományos főmunkatársával.

Mivel drasztikusan lecsökkent az állattartás, ezért drága és elérhetetlen lett a szerves trágya. Pedig a jó terméshozam miatt szükség lenne rá. Alternatívát jelent a műtrágyázás, de kell-e félni tőle? Mikor kell használni és mikor nincs rá szükség? Erről is beszélgetett Mihálovits András Bucsi Tamással, az Agro AIM Hungária Kft. talajvédelmi szakemberével. 

Ha jó minőségű a talaj, akkor jó minőségű élelmiszereket lehet rajta termelni, amitől az emberek egészsége is javul – hangzik az állítás. De milyen tényezők befolyásolják ezt még? Mi köze a termőföldnek az emberek egészséghez. Többek között erről beszélgetett Mihálovits András Dr. Parádi Istvánnak, az ELTE TTK Biológiai Intézeténekadjunktusával.

Becsüljük meg amink van, és ha kell javítsunk rajta például komposztálással – így összegezhető ez az epizód, aminek vendége volt Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense. Szó volt arról, hogyan képződik a talaj, a Marson talált föld miért nem nevezhető talajnak, és hogy mi mit tehetünk azért, hogy jobb legyen a növényeknek, és így véső soron az embereknek is.

A magyar termőtalaj humusztartalma mindössze a fele a természetes állapotnak, ami katasztrofálisan kevés – mondja Dobos Endre a Magyar Talajtani társaság elnöke. Miért riasztó ez mindannyiunk számára? Nem késő-e még változtatni? - kiderül az epizódból.