Útszélen

Leendő, és megválasztott politikusok, akartok tanulni? Az emberek elkezdtek élvezettel foglalkozni a közügyekkel, és nem félnek már. De ennek a figyelemnek és érdeklődésnek fent kell maradnia – mondja Vajda Viktória, aki politikai-oktatási munkatárs a Közélet Iskolájában. Hiszen az alakuló új rendszert közös erővel kell megépítenünk.

A bukott kormány homofób uszításai nagyon sok kárt okoztak az LMBTQ közösségnek, de látható, hogy nem csak a fiatalok, hanem a középgeneráció sem dőlt be a propagandának. Békés, de a tavalyinál kisebb Pride-ra számít Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője. Azzal is tisztában van: provokációk azért mindig voltak és lesznek.

Nem állnak vele szóba, megverik, elveszik az uzsonnáját, gúnyolják délelőtt a folyosón, délután a közösségi médiában - a legtöbb iskolában van kiközösített gyerek. Persze van hangadó is. És van egy eszköz, az a „Ne Bántsátok Egymást! -Piros Lapot az Iskolai Bántalmazásnak!” kampány. Akik sikeresen teljesítenek, jutalmul részt vehetnek még a Kamaszfesztiválon is. Vendégek:  Jakabné Majzik Eszter tanár és osztályfőnök Rózsaszentmártonból Nagy Anita, az ötletgazda, a 8K Alapítvány ügyvezetője

A 2026. április 9-ei adás ismétlése: Dolgozni, lakni, élni, utazni – ezek a mindennapos kérdések kerekesszékből is megoldhatók volnának, ha figyelembe vennénk az érintettek tanácsait. Nincs éles választóvonal, a civil társadalom szereplői és akadémiai kutatók remekül együtt tudnak működni számos kérdésben. Például amikor közösségi tapasztalatokat fontos beépíteni egy kutatásba. A fogyatékossággal élő emberek mindennapjai így jelenhetnek meg a döntéshozók előtt. Vendégek: Hruskó Erika az Önállóan Lakni – Közösségben Élni Egyesület képviselője László Flóra, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás irodavezetője Petri Gábor, a CEU Demokrácia Intézet kutatója

A 2026.március 5-ei adás ismétlése: Pince-vagy barlanglakásban nőtt fel, onnan segített kiszabadítani saját magát és társait Szomolyán Lázár Irén, a Roma Női Civil Díj közönségdíjasa. Aki pár napja szerezte meg a második diplomáját, és azt mondja: ahhoz, hogy roma gyermekekkel dolgozzunk, bele kell néznünk az életükbe. És még az is kevés, ha csak belenézünk. Azért sok minden segíthet, ilyen a pszichodráma, amelynek segítségével a borsodi asszonyok nemzetközi porondokra is eljutottak. Nem mellesleg sokan ki is rángatták magukata bajból.

Magyarországon tudjuk, hogy mit kellene csinálni, csak az valahogy nem történik meg. Ha mégis, akkor civilek pótolják mindazt, amit az intézményekben is mindenkinek el kellene érni. Általános tapasztalata ez azoknak, akik például sérült fiataloknak teremtenének sportolási, vagy szabadidős lehetőséget. Vagy akik azon dolgoznak, hogy minden közintézményben hallgassák meg az érdekvédelmi szervezetek véleményét, sőt: vegyék igénybe atudásukat. Vendégek: Kranzieritz Viktória, a szellemi és mozgássérült fiatalok sportolási lehetőségét segítő Para-fitt Sport Egyesület önkéntese, Kapitány Imola, az Autisták Országos Szövetségének elnöke.

Rivaldafény, pompás smink és frizura, taps, virágcsokrok és főként tapsvihar– ez a divatbemutatók világa, amelyet legtöbben csak a tévéből ismerünk. A tökéletes új kollekciókhoz tökéletes alkatú manökenek illenek. Mi is azok vagyunk – mondják azok a modellek, akik akár kerekesszékkel, dongalábbal, vakon, vagy értelmi fogyatékkal lépnek ki a kifutókra. És aratnak sikereket.   Vendégek: Jánosa Leonetta és Együdné Bolbás Andrea, a Divattal a Fogyatékkal Élőkért Egyesület elnöke és alelnöke.

Út a börtönből kifelé – Magyarországon nagyon sokan kerülnek rácsok mögé olyanok, akiknek más büntetés hasznosabb volna. Nemcsak nekik, hanem a velük együtt bűnhődő, ártatlan családjaiknak is. A szabadulás után többségüknek esélyük sincs a társadalomba való visszailleszkedésre. A bukott hatalom mindezidáig mindent megtett, hogy az ebben segítséget nyújtó civil szervezetek munkáját tönkre tegye. Vendégek: Kovács Petra, a Helsinki Bizottság Fecske programjának kriminológusa és „Tamás”, egy volt fogvatartott, tapasztalati szakértő – akik hangsúlyozzák: távolról sem a büntetés megúszásáról van szó.

A gyerek csak mesét néz, közben egy eszköz arra tanítja, hogy ne csak bámulja, hanem figyelje is. A módszer például autista, sajátos nevelési igényű, ADHD-s gyerekek számára jelent komoly segítséget. Vannak országok, ahol ingyen is elérhető ez a fejlesztés. Kisné Hullán Gabriella és Bukó Andrea, az Országos Biofeedback és Neurofeedback Független Egyesület elnöke és elnökségi tagja azt szeretnék, ha Magyarországon is minél többeknek segíthetnének megtanulni figyelni.

Saját gyerekkori traumáikból nevelnek gyerekeik számára traumát a szülők – mondja Petki lldi coach, mentálhigiénés konzulens, tréner és emberjogi nevelő. Aki úgy látja: csaknem minden, a látókörébe került iskola bántalmaz – de még inkább a politika. A kampányban a háborús félelem ráragadt a gyerekekre.

Mi történik azzal, akit egy buliban tesztelnek HIV-pozitívra, vagy szifiliszre? Vagy Hepatitis C-re? Nyilván kiborul, kétségbe esik, de jó eséllyel el is tud indulni a megoldás felé. Főként ha segítik ebben is. Mert az ártalomcsökkentés, a megelőzés mindig olcsóbb, mint a következmények kezelése – mondja Kováts Virág, az Alternatíva Alapítvány, azaz az Altalap szakmai vezetője és Krsják Attila melegjogi aktivista, önkéntes tesztelő.

Ha velük történik valami, akkor az velem történik. Magyarországon cigányként úgy kell viselkedned, mintha nem lennél cigány, mert akkor jó pontot kaphatsz a többségi társadalomtól. Melegként pedig szintén nem lehetsz önmagad. Gondolatok a Londonban élő Váradi Bélától, aki az egykori, vállalhatatlan  közmédiás mikrofont fényképezőgépre cserélte. És most számos egyéb művészi munkája mellett az egyik, ha nem a legjelentősebb brit lap, a The Guardian munkásságát is erősíti.

Dolgozni, lakni, élni, utazni – ezek a mindennapos kérdések kerekesszékből is megoldhatók volnának, ha figyelembe vennénk az érintettek tanácsait. Nincs éles választóvonal, a civil társadalom szereplői és akadémiai kutatók remekül együtt tudnak működni számos kérdésben. Például amikor közösségi tapasztalatokat fontos beépíteni egy kutatásba. A fogyatékossággal élő emberek mindennapjai így jelenhetnek meg a döntéshozók előtt. Vendégek: Hruskó Erika az Önállóan Lakni – Közösségben Élni Egyesület képviselője László Flóra, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás irodavezetője Petri Gábor, a CEU Demokrácia Intézet kutatója

Mi a közös pont a Kádár-korszak luxuscikke, az Amo-szappan,valamint a határon inneni és túli magyarok között? Hogy lehetne elérni azt, hogy bármely generáció ne konfliktushelyzetnek, hanem megoldandó ügynek tekintse egy kallódó kisdiák, mondjuk egy kárpát-medencei Nyilas Misi jövőjét? Hogyan érhetjük el azt, hogy ne a politikai mellébeszélés, hanem a megoldandó ügy legyen a szempont? Vendégem Entz Géza művészettörténész, műemlékvédő, akire a Nyilas Misi Tehetségtámogató Program támogatói között bukkantam rá. És átbeszéltünk pár évtizedet.

Mi lehet vajon a Treva? Nem könnyű kitalálni, annál könnyebb megérteni. Az éleTrevalók szó közepe, egy hatékony önvédelmi módszertan. Hogy kinek jó? Gyógypedagógusoknak és szülőknek, akinek nincs erőszakmentes eszközük például egy kétségbeesett autista gyerek kezelésére. Hogy miért nem oktatják minden iskolában, hiszen valamilyen bántalmazással, ha más nem szemtanúként amúgy a legtöbb gyereknek szembe kell néznie? Az iskolákat működtető Klebersberg Központ már csaknem megállapodott velük, de végül megrettentek attól, hogy nem az iskolarendőr, hanem egy civil szervezet segítségét fogadják el. Vendégünk Balázs György közgazdász, önvédelmi oktató.

Nyilas Misinek pakkja érkezett, mondhatnánk. Ezt a csomagot megtarthatja, és beoszthatja. Nagy cégek nem álltak a Móricz Zsigmond regényhőséről elnevezett alapítvány mellé, kisebbek, és a tudományos élet civil képviselői közül annál többen. Csaknem negyed évszázad óta támogatják a Kárpát-medence falvakban élő, vagy más ok miatt hátrányos helyzetben levő kisdiákjait. Vendégünk Péntek János, Széchenyi-díjas nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, kezdeményezője és elnöke a 2003-tól működő Nyilas Misi Tehetségtámogató Programnak.

Vadnyugati alapon működik a bérlakáspiac, a magyar jogszabályok egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben van egy lakó, mondjuk egy egyedülálló anya. A lakásvesztés nem pusztán azt jelenti, hogy valaki az otthonát veszíti el, hanem a családját is. Mindennek nagyon-nagyon sok kárvallottja van, ezzel pedig a döntéshozók egyáltalán nem törődnek– mondja Molnár Noémi Fanni utcajogász.

Pince-vagy barlanglakásban nőtt fel, onnan segített kiszabadítani saját magát és társait Szomolyán Lázár Irén, a Roma Női Civil Díj közönségdíjasa. Aki pár napja szerezte meg a második diplomáját, és azt mondja: ahhoz, hogy roma gyermekekkel dolgozzunk, bele kell néznünk az életükbe. És még az is kevés, ha csak belenézünk. Azért sok minden segíthet, ilyen a pszichodráma, amelynek segítségével a borsodi asszonyok nemzetközi porondokra is eljutottak. Nem mellesleg sokan ki is rángatták magukata bajból.

Egymásra számíthatunk, az államra nem számíthatunk. Ez egytizennyolc éve tartó tapasztalat összegzése, mondja Sztojcseva Eszter, a Világom Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az autizmusról eleinte mindig az Esőember jut az átlagember eszébe – ameddig valamilyen módon nem lesz érintett. Például születik egy autista gyereke. És ettől kezdve magára marad.

Idősek, demenciával, vagy fogyatékkal élők számára elsöprő élmény lehet – de lényegében bárki életében megnyugvást, új kapcsolati, közeledési lehetőséget ad a zeneterápia. Csak ki kell próbálni. Nullától kilencvenkilenc évig minden korosztálynak javasolja az adás vendége, Szabó Mátyás zeneterapeuta, zenepedagógus, zenész.

Otthon fagyoskodók, mentális zavarral küzdők, vagy egyszerűen csak az utcán talált, járókelők által – amúgy helyesen - jelentett fázó emberek is bekerülnek a hajléktalanellátásba a nagy hidegek idején – holott nem is ott volna a helyük. De ha három hónapon belül nem találnak megoldást, akkor könnyen hajléktalanná válhat az is, aki számára bőven adódna más megoldás. Ha jobban, logikusabban működne aki véreztetett szociális háló. Vendégünk Végh Ádám, a Támasz Alapítvány Nappali Centrumának részlegvezetője Pécsről.

Magyarországon közel annyian várnak idősotthoni elhelyezésre, mint ahány embernek már jutott hely. A bekerülési költség radikálisan nő, és a legtöbbek számára megfizethetetlen. És lehet, hogy a házi ápolás emberségesebb, sokszor olcsóbb volna. Ausztriában az ilyen munkák jelentős részét magyarok végzik, az itteni bérek többszöröséért. Persze ott sincs kolbászból a kerítés – csak éppen nem szögesdrótból van. Mondja dr. Nagy Viktor, a tartós bentlakásos idősgondozás szakértője, aki most éppen Ausztriában űzi a szakmáját, előtte itthon küzdött az elemekkel.

Sarkvidéki mínuszokkal, és fázó, fűtést nélkülöző, éhes emberekkel élünk együtt, ha észrevesszük őket, ha nem. Jobban tennénk, ha jobban figyelnénk. Hetek óta él a Vörös kód. Ami azt jelenti a szociális rendszerben kötelező minden bajba jutott segítése és befogadása. Hogy mit tehetünk? A kérdésre Róla Beatrix, a Szolnoki Kistérségi Központi Társulás Humán Szolgáltató Központjának intézményvezetője, Kocsenga Anton, a Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Hajléktalanellátó Központjának vezetője és Kiss Anikó, a Szociális Csomagküldő Szolgálat, a SZOCSOMA létrehozója válaszol.

Mi is az eltávozott gyerekek bűntudatát hordozzuk magunkban, amikor hazalátogatunk a nagymamánkhoz – mondja Goldberg Emília filmrendező, influenszer, a BIDF, a budapesti nemzetközi filmfesztivál egyik lengyel gyártású filmjének, a Huncut barátnéknak civil nagykövete. Szó esik arról, hogy kikkel tudják megvitatni a nagymamák a szexuális élményeiket, és Emíliáról egyúttal kiderül az is: mért készítette első nagyjátékfilmjét Pipás Pistáról, egy női ruhába bújt legendás bérgyilkosról. Előzetesen annyi: egyreformátus gimiből jött az ihlet.

Hogyan kaphatnának az erőszakot elszenvedett nők jobb minőségű ellátást – és miért nincs Magyarországon protokoll arra az esetre, ha egy áldozat segítséget keres? Milyen típusai vannak az abuzálásnak, és hogy lehetne megelőzni, hogy aki hatalomra kerül, az a hatalma alá került embereket ne használja ki? A kérdéseket Spronz Júliával, a Patent Egyesület jogászával beszéltük meg.

A hatalom idén is látványos csődöt mondott a gyermekvédelemben, miközben egyre többen vannak olyanok, akik saját erőből cselekszenek. Önként fordítják tudásukat, idejüket, sokszor pénzüket arra, hogy jobb helyen éljünk. Állami gondozásban élő gyerekekkel, idősekkel, szegregátumban élő iskolásokkal, és kárpátajai menekült roma családokkal foglalkozó önkéntesek összegezték az évet. Akik minderről beszámoltak: Marton Kriszta, a Világszép Alapítvány vezetője, Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetője, Bakó Boglárka antropológus, Moldován Szilvia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház társalapítója, majd Zolika, és édesanyja, Gábor Anita, akik négy évvel ezelőtt menekültek Magyarországra Munkácsról.

Évről évre karácsony tájt olyan történeteket mesélünk el, amelyekben valami sikerült – például fedélhez jutniuk az addig kunyhókban, vagy utcán élőknek. Az Útszélen ünnepi kiadásából kiderült az is, hogy mi lett az Odakint most szörnyek járnak elnevezésű, hatalmas tavalyi tüntetésen összegyűjtött pénz sorsa. Az Utcáról Lakásba! Egyesület eddig tizenkét nevelőintézetből kiengedett fiatalt juttatott lakáshoz – és persze nem állnak meg itt. Vendégeink Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke és Krivácsy Balázs, az egyesület vezetőségi tagja voltak.

Egy iskola összetett kérdés, a pedagógusokon kívül asszisztensek, pszichológusok, logopédusok és számos szakma művelői dolgoznak. Rájuk nem vonatkozik a pedagógusok béremelése, lehetetlenül alacsony fizetésért végzik munkájukat, és persze óriási a szakemberhiány. Erre próbálja meg felhívni a figyelmet a Civil Kollégium Alapítvány, a CKA. Melynek szervezésében úgynevezett Mikuláscsomagot kaptak a parlamenti képviselők, a felhívásban a nevelést, oktatást segítők érdekei mellett próbálnak érvelni. Vendégek: Csordás Anett a CKA - Egyszer Gyerek oktatásimunkacsoportjának vezetője – a beszélgetést halmozottan sérült, ám értelmileg ép fia, Erik is követte Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke

Ha nem gondolunk elveszített kisebbségeinkre, akkor mitől reméljük, hogy ránk emlékezik majd valaki – teszi fel a kérdést a Svédországban élő Sall László irodalmár, műfordító. Minden idejét és megtehető kilométerét, cipelhető hátizsákjának tartalmát arra szánja, hogy ne felejtsük el Nagyvárad lakosságának egykor harmadát adó magyar zsidókat. Választ kapunk arra a kérdésre is: van-e,létezhet-e nagyváradi Anne Frank.

Egy ember, aki egyszerűen a fején találta a szöget. Gyerekei használatlan, kinőtt ruhái és játékai láttán úgy döntött, hogy jól jöhet még mindez egy oviban. Majd beszámolt a barátainak az ötletről. Sok-sok fej és szög lett ebből, ez az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom és egyesület. Az alapító-ötletgazda Barát Hella fejében ma már ott van Magyarország szegénységtérképe, és az a hívószó, amellyel segítésre bírja mindazokat, akiket ez megszólít.

Kárpátaljai és józsefvárosi roma, afgán, vietnámi, és még ki tudja, honnan jövő nehéz sorsú gyerekek második otthona a Taléta. A névnek több megfejtése is van, az egyik: találkozás az életért. Az orosz-ukrán háború kitörése után, kezdetben menekülteknek alapított tanodáról van szó, ahol nemcsak az egyre több iskolai sikerrel büszkélkedő gyerekekkel, hanem családjaikkal is törődnek. Megszólalók: Moldován Szilvia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója és a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház társalapítója Zolika, és édesanyja, Gábor Anita Kacsó Tímea, Makai Nikoletta és Mága Mátyás mentorok Pletser Ágnes tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház tásalapítója

Fahéj Kutyát arra képezték ki, hogy társa legyen Samunak, akinek az emberekkel nehezebben megy a kommunikáció. Fahéj labrador, Samu autista. A kutyák nem csak a vakok és gyengén látók segítői, hanem sajátos nevelési igényű gyerekek, pszichiátriai betegek, mozgássérültek, öregek társai is lehetnek. Ha arra tanítják őket. Vendégeim: Kozák Erika, Samu édesanyja, Korsós Mónika Bajáról,a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány vezető kiképzője és dr. Juharos Ágota, szakmája szerint radiológus, a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány titkára, ennek eszmei szerzője és alapítója.

Mi alakulhat ki abból, ha őrségi gyerekek segítenek létrehozni egy helyi gyümölcsöket megőrző génbankot? És ha pszichiátriai betegek segítenek megőrizni egy park növény- és állatvilágát? Miben segítettek a civilek a 4-es metró akadálymentesítésében, és jobb lesz-e a közlekedés, ha mindannyian hozzászólunk a problémákhoz? Azaz: hogyan lehet és kell a tudományos kutatásba bevonni a közösséget? Akik megosztják gondolataikat: Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke, Le Marietta XII. kerületi polgármesteri tanácsadó, Molnár Zóra szociálpszichológus, a Közélet Iskolája munkatársa és kutatója és Pataki György egyetemi docens, ökológiai közgazdász.

Nincs olyan gyerek, legalábbis a felsősök közül, akinek ne lenne diszkriminációs tapasztalata – mondja Horváth Csenge, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Aki munkatársaival együtt azért dolgozik, hogy minél jobb iskolákba kerüljenek a sok hátránnyal küzdő józsefvárosi gyerekek, akinek útját kísérik óvodától egyetemig.

Minden, amit tudni akartak a beás cigányokról, de sohasem akadt olyan szakember, akitől megkérdezhették volna. Kérdéseink: kik ők, milyen nyelven beszélnek, honnan jöttek, és hol keresendők az erős, jól képzett roma értelmiségi réteg kialakulásának lehetőségei? Aki válaszol: dr. Orsós Anna nyelvész, egyetemi tanár.

Így vagy úgy, kis túlzással csaknem minden második ember érintett lehet a bedőlt devizahitelek évtizedes történetében. A kozármislenyi Kisgyörgy Sándor mindenét elveszítette, ráadásul úgy – erősíti meg Pálfi Eszter jogvédő is – hogy megszámlálhatatlan jogsértés után lakoltatták ki. Az ügy mögött ismételten felsejlik a bankok, bírák, közjegyzők, végrehajtók összejátszása. Mikor lesz ennek vége? A választ szereplőink is a strasbourgi bíróságtól remélik.

A gyermekvédelem ügye politikai balhék kereszttüzébe került, az alpári adok-kapok fő jellemzője, hogy az érintettekről, a gyerekekről többnyire szó sem esik. Holott szakemberek évek óta kutatják, hogyan lehet jó jelzőrendszert és megoldást kínálni a a nagyon sok helyen, nagyon sok időben veszélybe kerülő picik, kicsik és kamaszok megóvására. Stáhly Katával, a Hintalovon Alapítvány pszichológusával a Nemecsek-programról beszélgettünk.