Védvonal

Az állam működésének egyik alapvető kérdése, hogy mennyire marad stabil az a „védelmi rendszer”, amely a rendet és a biztonságot garantálja – erről beszélgetett a Védvonal legújabb adásában Horváth József a műsor állandó szakértője és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.A műsorban szó esik az elmúlt hetek kémbotrányairól is, valamint arról, hogy milyen szerepet játszhatnak külföldről érkező beavatkozási kísérletek a magyar közéletben. A beszélgetés kitér arra is, hogy hol húzódnak a jogi határvonalak, és milyen következményekkel járhat, ha a rendvédelmi és nyomozó szervek működésébe vetett bizalom megrendül.A felvétel időpontja március 30.

Hol húzódik a határ újságírás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tevékenység között? És mit árul el a Panyi Szabolcs körüli botrány a háttérben működő hálózatokról? Hogyan alakul át a világrend, és miért szorul háttérbe Ukrajna az Egyesült Államok globális prioritásai között? Képes-e Európa önálló erőközpontként fellépni, vagy végleg elveszíti geopolitikai súlyát?Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Védvonal legújabb részében Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője.

Valóban egy új hidegháború zajlik a szemünk előtt? Miért marad el az EU-ban a szolidaritás, amikor Magyarországot fenyegetések érik Ukrajna részéről? Valóban Kína akarja átvenni az elsőszámú világhatalom szerepét, vagy egy többpólusú világrend kialakításán dolgozik?Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Védvonal legújabb részében Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.

Hogyan veszélyezteti a Barátság kőolajvezeték körülikonfliktus a közép-európai régió energiabiztonságát? Valódi alternatívátjelenthet-e a horvát Adria-vezeték? Milyen hatással lehet az iráni konfliktusaz európai energiaellátásra? Kifogyhat Európa az energiából?Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Védvonal legújabbrészében Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és HortayOlivér, a Századvég energetikai és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök időről időre nagyon durva állításokat tesz Magyarországgal szemben, amit a nemzetközi sajtó is felerősít. Az ukránok a Barátság-kőolajvezeték leállításával energiakrízist kívánnak előidézni, így beavatkozva a magyar választásba. A brüsszeli elit üzenőfüzetének tekinthető Politico nevű lapban pedig megjelent az a terv, amely arról szól, hogyan kell Magyarországon alapvető politikai változásokat elérni: egy olyan magyar kormányra van szükség, mely nem gördít akadályt Ukrajna uniós csatlakozása elé. Hozhatott önálló döntést az ukrán elnök a Barátság leállításáról Brüsszel jóváhagyása nélkül? Összejátszik a brüsszeli elit az ukránokkal? Hogyan reagál a magyar társadalom az egyre fokozódó ukrán nyomásgyakorlásra? Vannak-e még nemzeti minimumok a magyar politikában? A Védvonal negyedik részének vendége Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója volt. A podcast állandó szakértője Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Ukrajna lakossága drámai mértékben csökkent az elmúlt 10 évben, kérdés tehát, hogy háború esetleges befejezését követően ki fogja újjáépíteni az országot. Eközben már olyan óriásvállalatok jelentkeztek be Ukrajna helyreállítására, mint a BlackRock, melynek képviselőivel találkoztak is Zelenszkij megbízottjai. Egyes szakértők szerint Ukrajna konszolidációja a 21. század egyik legnagyobb gazdasági projektje lehet. A háború utáni folyamatokba ugyanakkor a vagyonukat folyamatosan növelő ukrán oligarchák is bele kívánnak majd szólni, ami számtalan konfliktust generálhat. Miért problémás, hogy a brüsszeli elit a befagyasztott orosz vagyont költené az ukrán rekonstrukcióra? Mi az oka annak, hogy Brüsszel továbbra is makacsul kitart a háború folytatása mellett? A Védvonal harmadik adásának vendége Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének oktatója volt. A podcast állandó szakértője Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója. 

Reális cél egy közös európai hadsereg létrehozása? Képes lenne Európa önálló haderőt fenntartani a jelenlegi gazdasági és ipari környezetben? És hogyan használná fel Brüsszel az ukrajnai háború fenyegetését a központosításra?A Védvonal második adásában a közös európai hadsereg víziójáról és annak kockázatairól beszélgettünk Koskovics Zoltánnal, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjével és Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával. 

Elindult a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet új podcastműsora, a Védvonal. Horváth József szerint komoly külföldi erőcsoportok mozdultak meg annak érdekében, hogy a magyar választásokat saját érdekeik mentén befolyásolják.  Horváth József, az intézet igazgatója az első adásban hangsúlyozta: a „védelem” kérdése ma különösen fontos Magyarország és Európa számára, ezért apodcast célja, hogy a szuverenitást érintő fenyegetéseket járja körül. A Kutatóintézet igazgatója szerint az ukrán beavatkozási kísérletek az Európai Unió jóváhagyása nélkül aligha történhetnének meg.Horváth József arra is felhívta a figyelmet, hogy azamerikai demokrata politikai-gazdasági körök, a brüsszeli elit és Ukrajna érdekei egy irányba mutathatnak. Úgy fogalmazott: „láthatjuk azt, hogy gyakorlatilag Magyarország ellen milyen komplex támadást indítottak”. Felidézte, hogy a 2022-es választások idején a baloldali médiumokat és a választáson induló egységes baloldali pártokat is külföldről, nem kis részben az Egyesült Államokból támogatták, a kieső amerikai forrásokat pedig ma az Európai Bizottság pótolja.A lehetséges befolyásolási eszközök kapcsán a Kutatóintézetigazgatója a politikai destabilizációs forgatókönyvektől a dezinformációs kampányokon át egészen a fizikai fenyegetésekig terjedő kockázatokról beszélt, hangsúlyozva: a következő időszakban sorozatszerű akciókra is fel kell készülnünk.