A Kör - igaz történetek

„Felpattantunk a motorra, föl a töltésre, nekem a tarkómon csorgott a könnyem, nyilván fáztam, dehát a tökös gyerek nem fázik, és persze meg sem szólaltam. Ha apám jó hangulatban volt, akkor elöl ülhettem, foghattam a kormányt, ha kevésbé jó vagy szigorúbb hangulatban, akkor hátul. És így száguldoztunk a Tisza-Maros torkolatig.” - Szabó Dominika, kommunikációs szakember „…Megettük a levest. A mellettem ülő szerzetes tanár megszólal, és azt kérdezi: ‘Hadd kérdezzem meg öntől, hogy milyen felekezetű? Olyan régen jár ide hozzánk, és úgy örülünk, hogy feldolgozza ezt az egészet.‘ Hú, mondom magamban, már majdnem vége van az egész könyvnek. Még nem hozták ki a második fogást… Mondom: ‘Hát atyám, rossz hírem van…‘ “ - Szebeni András, fotóművész „15 éve, egy szép júliusi reggelen egy közeli rokonommal elindultunk Hollandiába, hogy három kiló marijuanát vásároljunk. Három kiló sok és illegális… Ez a rokonom bűnöző volt, korábbi életében kétszer volt börtönben.” - Horváth Viktor író, műfordító