A kultúra lenyomata

A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője Farkas Adrienne és L. Simon László sok mindenben különbözik, de két szenvedélyük mindenképpen közös: a kávézás és a kiállítások látogatása. Ha ez a kettő összefonódik, akkor nekik mindenképp ott a helyük, így rovatunk mostani epizódja a hazai kávékultúrát bemutató Fő a kávé című kiállításról szól.Fejezetek:00:00-0:35 Fő a kávé - a kiállításról röviden00:35-11:00 Kávézási szokások ma és évtizedekkel ezelőtt Magyarországon11:00-15:28 Készletek és rekvizitumok a múltból15:28-19:30 A kávé útja a cserjétől a csészéig

Biztonságban? Egyszavas kérdés, ami sokat sejtet, és amit érhetünk társadalmunkra, az egzisztenciánkra, de akár egy képzőművészeti kiállítás műtárgyaira is. Különösképpen igaz ez, ha törékeny szobrokról van, szó mint Benczédi Ilona alkotásai, amelyek a BAB Galériában láthatók. Ezekről beszélgetett A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője. Fejezetek:00:00-00:48 Bevezetés, Benczédi Ilona élete.00:48-03:52 Történetmesélés a kerámiaművészetben, narrativitás a modern szobrászatban.03:52-08:37 Egy kettétört szobor története, aktuális problémák egy régi alkotásban.08:37-17:45 Újraalkotás, technikai variációk szépség és ősiség Benczédi műveiben.17:45-20:07 A hétköznapok banalitása és az élet abszurditása a szobrokon.

Mi köze van a magyarságnak a hunokhoz, és mennyire tekinthető a mi identitásunk részének Attila, a nagy fejedelem? Erről is elmélkedhet az, aki ellátogat a Magyar Nemzeti Múzeum Attila című kiállítására, és így is tett A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője. Fejezetek:00:00-00:36 - Attila - a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása, ismertető00:36-05:40 Mennyi hiteles adatunk van Attiláról?05:40-11:07 A történelmi emlékezet mit őríz Attiláról?11:07-15:15 Kié a legenda?15:15-18:01 Mi minden keveredik az Attila életét feldolgozó mítoszokban?18:01-19:17 A kiállítás értékelése

Az utolsó vacsora - igen ismert alkotás. De nem csak Leonardo da Vinci falfestménye, hanem az 1995-ös amerikai sikerfilm és az abból készült színdarab is, amelynek a szerzője Magyarországon járt az előadás budapesti premierje alkalmából. A Thália színház idei új bemutatója és az ennek mentén felmerülő véresen komoly társadalmi kérdések szolgáltatták a témát A kultúra lenyomata című rovatunkhoz.Fejezetek:00:00-00:43 - Az utolsó vacsora a Thália színházban, ismertető00:43-6:10 Első benyomások az előadás után06:10-07:48 Mi szabhat határt az emberi indulatnak?07:48-09:28 A színdarab története, és globális recepciója09:28-14:15 Hogyan hat a mi életünkre az, amit a darabban látunk?14:15-19:01 Radikalizmus vagy bátor kiállás a szólás szabadsága mellett, mi jelenti a különbséget?

Mi szükség van írótáborokra, kik kerülhetnek a tagjai közé, és egyáltalán mitől számít valaki írónak, költőnek? Ezeket az alapvető kérdéseket tárgyalták meg A kultúra lenyomata című rovatunk szereplői Farkas Adrienne, és a Tokaji Írótábor elnökeként is dolgozó L. Simon László. Fejezetek:00:00-00:34 - Bevezető00:34- 06:12 - Ki számít szépírónak és ki nem?06:12-08:19 - Milyen funkciót lát el a Magyar Írószövetség, és kik kerülhetnek be?08:19-14:17 - Kik és mire kaphatnak irodalmi díjakat?14:17-16:02- Mi marad fenn 100 év múlva a mai irodalomból?

A magyar kultúra napjának alkalmából arra kértük A kultúra lenyomata című rovatunk szereplőit Farkas Adrienne-t és L. Simon Lászlót, hogy saját szempontjaik alapján elemezzék a Himnuszt, beszéljenek Kölcsey Ferenc művének történetéről és, hogy miként vált végül a magyar identitás alappillérévé.Fejezetek:00:00-00:57 - Bevezető00:57- 06:28 - Nehéz himnuszt kaptunk? Mennyire tudjuk összehasonlítani más nemzetek himnuszaival?06:28-12:18 - Hogyan ivódott az identitáspolitikába a Himnusz?12:18-18:47 - Hogyan éljük meg ma a magyarságunkat?

Vörösmarty Mihály halálának 170. évfordulója alkalmából jelent meg az ő életét bemutató regény Cselenyák Imre jóvoltából. Nem csak ezt a művet, hanem a koszorús költő életművét is alapos vizsgálat alá vetették A kultúra lenyomata című rovatunk szereplői Farkas Adrienne és L. Simon László. Fejezetek:00:00-00:35 - Bevezető00:35-02:43 - Versismereti vetélkedő02:43-04:37 - A kápolnásnyéki Vörösmarty emlékházról04:37-11:38 - Cselenyák Imre életrajzi regénye Vörösmarty Mihályról11:38-14:11 - Vörösmarty életművének üzenete ma14:21-18:32 - Versfőzés

Az élőhalott vámpírok, Drakula és a hozzá hasonló mitikus lények évszázadok óta izgatják az emberiség fantáziáját. Regények, filmek, sorozatok és megannyi alkotás eleveníti meg ezt a jól ismert, halhatatlan figurát, akiről 1922-ben Nosferatu címmel már némafilm is megjelent, most pedig a Győri Balett előadásában színpadon is életre kelt. Erről és a Székesfehérvári Balett Színház Don Quijote című előadásáról is beszélgetett rovatunk két állandó szereplője Farkas Adrienne és L. Simon László.Fejezetek:00:00-00:37 - Nosferatu megjelenése a tömegkultúrában00:37-03:45 Mi a különbség és a hasonlóság Drakula gróf és Nosferatu között?03:45-05:20 A Drakula-sztori magyar vonatkozásai05:20- A vámpír toposz jelentősége08:26-13:39 A balett formanyelvi megoldásai13:39-18:49 Ősképek és sajátos történetmesélés a Don Quijotéban és a Nosferatuban

Kötelező olvasmányaikból bizonyára sokan emlékeznek Voltaire Candide-jára. A Nemzeti Színház idei évadában a szerb Alaksandar Popovski Candide címmel rendezett előadást, ami bár az ismert alapműből indul ki, de igencsak eltér tőle. Erről és az adaptációk sikerének kulcsáról beszélgettek A kultúra lenyomata című rovatunk szereplői.00:00-00:42- Ismertető a Nemzeti Színház Candide című előadásáról00:42-04:21 Miben rejlik az irodalmi adaptációk sikere?04:21-12:00 Aktualizálás és brechti hatások a darabban12:00-16:35 Jó színházi előadásnak sikerült a Candide vagy sem?16:35-18:19 Mik voltak az író és a rendező szándékai?

A The Doors, Patti Smith, Bob Dylan, az Emerson Lake and Palmer - csak néhány azon neves zenekarok és előadók közül, akikre nagy hatással volt az angol romantika zsenije, William Blake. Az ő és kortársai életművét bemutató kiállítás nyílt idén ősszel a Szépművészeti Múzeumban, és ezt látogatta meg rovatunk két állandó szereplője Farkas Adrienne és L. Simon László, hogy aztán elmerüljenek az angol romantikusok világában, és megvitassák mitől is tarthat máig a hatásuk.00:00-00:42- Bevezetés a Menny és Pokol - William Blake és kortársai című kiállításba00:42-06:50 Blake és a tudomány, a közönség és Blake viszonya 06:50-11:59 Blake univerzuma11:59-18:15 A Szépművészeti Múzeum célja a kiállítással, és szerepe a magyar kultúrában

Az eddigi legátfogóbb képzőművészeti kiállítását rendezte idén nyáron a kolozsvári Barabás Miklós Céh. Az erdélyi magyar alkotók előtt álló kihívásokról és az erdélyi művészeti intézmények küldetéséről beszélgetett A kultúra lenyomata című rovatunk két állandó szereplője Farkas Adrienne és L. Simon László.00:00-00:35 Visszatekintés a Barabás Miklós Céh kolozsvári, ünnepi kiállítására 00:35-03:27 Hogy viselkednek a műalkotások művészete kívüli kontextusban?03:27-06:08 Az erdélyi Barabás Miklós Céh küldetése06:08-08:07 Bánffy Miklós és Koós Károly emlékezete ma08:07-13:25 A jubileumi kiállítás és katalógusa13:25-16:45 A szépség fogalma a 21. században16:45-18:46 Befogadó és kurátor viszonya a kortárs kiállításokon18:46-19:41 A kiállítás legfőbb erényei

A kultúra lenyomata a Librettó új rovata, amelyben kollégánk, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője Farkas Adrienne L. Simon László író, kultúrpolitikussal elemez olyan kulturális alkotásokat és jelenségeket, amelyek vitát generálhatnak, elgondolkodásra késztetnek, vagy erősíthetik magyar identitásunkat.00:00 Kókay Krisztina bemutatása00:43 Hogyan válogat a kurátor, meddig mehet el egy kiállítás berendezésekor?05:20 A klasszikus szépség szerepe a kortárs képzőművészetben08:10 Művészek és piac viszonya ma12:00 Mit jelentenek Kókay Krisztina alkotásai a látogatóknak?17:21 Megjelenhet-e a textilművészet az ajándékboltokban?

A kultúra lenyomata a Librettó új rovata, amelyben kollégánk, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője Farkas Adrienne L. Simon László író, kultúrpolitikussal elemez olyan kulturális alkotásokat és jelenségeket, amelyek vitát generálhatnak, elgondolkodásra késztetnek, vagy erősíthetik magyar identitásunkat. Első alkalommal a Kolozsvári Magyar Állami Színház JANOVICS című előadása volt terítéken.