Herman hangja

Elindult a Herman hangja új évada! Az évadnyitó adás vendége Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, akivel a 2026-os év legfontosabb terveiről és szakmai irányairól beszélgetett Wurmbrandt András.Az epizódban szó esik arról, hogyan zajlik egy szervezet éves tervezése: mik azok a fejlesztések, amelyeket érdemes megvalósítani. Betekintést ad az üzleti tervezés folyamatába, valamint a szakmai oldalon jelentkező kihívásokba – különös tekintettel a létszámbővítésre és azokra az új feladatokra, amelyekkel a szervezet korábban még nem találkozott.A beszélgetés kiemelt témája a CitellusLIFE projekt, amely az ürgék védelmén keresztül a gyepek megőrzéséhez is hozzájárul, valamint a Nyitott Porta Napok program 2026. évi folytatása.Az adásban szó esett a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének működéséről, ahol többek között egy 22 fős szakértői hálózat jött létre a vidék erősítésére.Csatlakozz az új évadhoz – mert még sok izgalmas epizód érkezik!Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ezúttal két meghatározó vendég érkezett a stúdióba: dr. Nagy István agrárminiszter és Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. A beszélgetés középpontjában: a szervezet 2025. évi mérföldkövei, valamint a jelen és a jövő vidékfejlesztési kihívásai.Az epizódban szó esik arról, hogyan illeszkedik a Kft. átfogó szakmai tevékenysége az Agrárminisztérium vidékfejlesztési stratégiájába, és milyen szerepet játszik az intézet abban, hogy láthatóvá tegye a vidéken zajló mindennapi értékteremtő munkát.A beszélgetés során a Nyitott Porta Napok program is hangsúlyos szerepet kap, amely 2026-ban is folytatódik. Kiemelt téma továbbá a Grassland-HU LIFE integrált projekt és a CitellusLIFE projekt jelentősége, valamint a KEHOP Biotika projekt, amely a természetvédelmi adatgyűjtés és monitoring fejlesztését célozza.Az epizódban kitérnek még az agrárszakképzés megújításáról is, különös tekintettel az „okoskönyvek” fejlesztésére és fogadtatására a diákok és pedagógusok körében. A vendégek körbejárják azt is, hogyan lehet trendivé tenni a mezőgazdaságot, és milyen változásokat hozott a precíziós gazdálkodás a hazai agráriumban.Ne hagyd ki ezt az átfogó, jövőbe mutató beszélgetést a magyar vidék fejlődéséről, kihívásairól és lehetőségeiről.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban beszélgető partnerünk Füredi Kornél, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, akivel különleges apropóból beszélgetünk: a konferenciaközpont idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Kornél elmondja, hogyan alakult át a központ szerepe az elmúlt évtizedben, milyen fejlesztéseket hajtottak végre, és mit jelentett a két évvel ezelőtti teljes felújítás a rendezvények minősége szempontjából.Szóba kerül a helyszín értékét növelő Budatétényi Rózsakert is, amely nyaranta – különösen júniusban – több ezer virágzó rózsával varázsol inspiráló környezetet a konferenciák mellé. Közben azt is megtudhatjátok, milyen adottságokkal rendelkezik a 460 négyzetméteres, 290 főt befogadóképes, akadálymentes konferenicaterem, és hogyan szolgálja ki a rendezvényeket.Kornél betekintést ad a központ nemzetközi szakmai elismeréseibe is, például az EU-s Grassland-HU LIFE integrált projekt háromnapos biogeográfiai szemináriumába, amelyet az Európai Bizottsággal és az Agrárminisztériummal közösen szerveztek, és amelyre 20 uniós tagállam képviselői érkeztek.Az epizódból az is kiderül, milyen technikai fejlesztésekre számíthatunk a közeljövőben, és hogyan szeretnék továbbfejleszteni a központot a következő 10 évben – hiszen céljuk, hogy ne csupán egy hagyományos konferenciaközpont legyen, hanem egy olyan helyszín, amely élményt és inspirációt is ad.Tarts velünk, és ismerd meg közelebbről a konferenciaközpont múltját, jelenét és jövőjét!Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban Páll-Gergely Barna és Turóci Ágnes malakológusok, a Hun-REN Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált Grassland-HU LIFE integrált projekt szakmai vezetője, Kemenczei Zita beszélgetnek a meztelencsigák különleges világáról és a témában megjelent új könyvről. A beszélgetésből kiderül, mivel foglalkozik egy malakológus, mennyire feltáratlan ez az állatcsoport, és mi inspirálta a szerzőket arra, hogy egy teljes kötetet szenteljenek a meztelen csigáknak.Hallhatunk arról, hogyan zajlik egy faj kutatása és felfedezése, milyen szempontok alapján válogatták össze a könyvben szereplő 33 fajt, és mik azok a közös vagy épp eltérő tulajdonságok, amelyek ezeket a csigákat különlegessé teszik. Szó esik arról is, hogyan kapcsolódik a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a kötethez, és milyen gyakorlati tanácsokat érdemes követni a spanyol meztelencsiga – egy invazív, sok kárt okozó faj – elleni védekezésben. A szakemberek abban is segítenek eligazodni, hogyan lehet felismerni a nem kártékony meztelencsigákat, mit jelent egy csiga esetében a „gyorsaság”.Az epizód mindenkinek hasznos, aki szeretne jobban eligazodni a csigák világában, és többet megtudni hazai élővilágunk kevésbé ismert, mégis fontos szereplőiről. Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban három szakértő, Danyik Tibor, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi igazgatója, Farkas Anna, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi igazgatóhelyettese és Weiperth András, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa boncolgatja azt a témát, ami a hazai vizeink csendes, ám annál veszélyesebb átalakulását mutatják be. Magyarország természetes vizeiben egyre nagyobb számban jelennek meg idegenhonos tízlábú rák fajok, amelyek komoly fenyegetést jelentenek őshonos fajainkra és a teljes vízi ökoszisztémára.Elemezték, hogyan kerültek ide ezek az állatok, miért érzik magukat ennyire otthon idegen környezetben, és minek köszönhető, hogy ekkora teret tudtak hódítani. Kifejtik melyek az őshonos rákfajaink, mit jelent pontosan az idegenhonos és az inváziós faj fogalma, valamint milyen hatással vannak ezek a betelepülő fajok a természetes vizeink élővilágára.Szó esik még a rákpestisről is, egy gombás betegségről, amely súlyos veszélyt jelent az őshonos rákokra. Megtudjuk, milyen lehetőségeik vannak a természetvédelmi szakembereknek az inváziós fajok visszaszorításában, és milyen szerepet vállal ebben a munkában a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.Végül arra is választ kapunk, hogy mit tehetünk mi, hétköznapi emberek azért, hogy segítsük megőrizni vizeink természetes egyensúlyát, és visszaszorítsuk a „csendes hódítókat”.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A pannon gyepek védelme közös felelősségünk – ezek az évszázadok alatt kialakult füves élőhelyek kiemelkedő természeti értéket képviselnek, számos növény- és állatfajnak nyújtanak otthont, miközben fontos szerepet töltenek be a szénmegkötésben és a vízmegtartásban.Ebben az epizódban a Grassland-HU LIFE integrált projektben életre hívott Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat tevékenységéről beszélgetünk, amely hidat képez a gazdálkodók és a természetvédelem között, gyakorlati tanácsokkal segítve a fenntartható területhasználatot és a támogatások elérését.A műsorban Zsembery Zita, a Grassland-HU LIFE integrált projekt menedzsere, Kurucz Zsuzsanna, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektmunkatársa és Turny Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság gyepvédelmi tanácsadója osztják meg tapasztalataikat, sikertörténeteiket és a pannon gyepek jövőjével kapcsolatos gondolataikat.Tarts velünk, és tudj meg mindent a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat által végzett tevékenységről!Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A Grassland-HU LIFE integrált projekt a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek védelmének zászlóshajója, amely 2019 és 2026 között, közel 5 milliárd forintos költségvetéssel valósul meg. Célja a természeti értékek megőrzése, a fenntartható gazdálkodás elősegítése és a biodiverzitás növelése. A projekt szakmai vezetője, Kemencei Zita, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi  igazgatója, Danyik Tibor beszélnek a program fő elemeiről: az országos gyepstratégia kidolgozásáról, a fajmegőrzési tervekről, a zászlóshajó fajok védelméről és az inváziós növények visszaszorításáról.Az adásból többek közt kiderül: miért nélkülözhetetlenek a gyepek a klímaváltozás elleni küzdelemben, hogyan segít a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat a gazdálkodóknak természetközeli módszerek alkalmazásában, milyen konkrét beavatkozások történtek a vízháztartás javítására, a gyepesítésre és az élőhelyek helyreállítására, de szó van arról is, milyen inváziós fajok fenyegetik a magyar gyepeket, és hogyan működik az új adatbázis és riasztórendszer.Ez a beszélgetés rávilágít arra, hogy a természetvédelem nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem mindannyiunk felelőssége. A projekt célja, hogy hosszú távon is fenntartható, gazdag élőhelyek maradjanak a jövő generációi számára.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Hogyan lehet egyszerre védeni a természetet és sikeresen gazdálkodni?Ebben az epizódban lerántjuk a leplet a természetközeli gyepgazdálkodásról – egy olyan szemléletről és módszerről, ami nemcsak a természet számára jelent hatalmas nyereséget, hanem a gazdák számára is kézzelfogható előnyöket kínál. A beszélgetés során kiderül, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül jár kompromisszumokkal a termelékenység terén, sőt, akár új lehetőségeket is nyithat a piacon.Három szakértőt hívtunk meg, hogy különböző nézőpontokból világítsák meg a témát. Lengyel Zoltán, a Táncoskert Biogazdaság gazdálkodó-tulajdonosa saját tapasztalatait osztja meg a mindennapi munkából. Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fenntarthatóságért és innovációért felelős alelnöke bemutatja, hogyan illeszkedik mindez a hazai agrárstratégiába. Zsembery Zita, a Grassland-HU LIFE integrált projekt projektmenedzsere pedig rávilágít arra, milyen szerepe van a természetközeli gyepgazdálkodásnak a természetvédelmi célok elérésében.A beszélgetés során szó esik, miért érdemes eltérni a hagyományos gazdálkodási módszerektől, és pontosan hogyan zajlik a legeltetés vagy a kaszálás a holisztikus szemléletben. Megvizsgáljuk, valóban csökken-e a hatékonyság, ha a természetvédelem is elsődleges szempont, és megnézzük, milyen szabályok vonatkoznak a hazánkban található, védett gyepterületekre. Kiderül az is, milyen gazdasági előnyökkel járhat ez a módszer, hogyan lehetne több gazdát arra ösztönözni, hogy átálljanak erre a rendszerre, és milyen jövő várhat a gyepgazdálkodásra Magyarországon a következő évtizedekben.Ez az epizód nemcsak a gazdálkodóknak tartogat értékes információkat, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogyan teremthetünk egyensúlyt a természet és a gazdasági érdekek között. Hallgasd meg most, és lehet, hogy teljesen új szemszögből fogsz tekinteni a mezőgazdaságra!Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Tudtad, hogy Magyarországon már több natúrpark is vár rád, ahol a természetvédelem és a helyi élet harmóniában működik? Ebben a különleges epizódban három szakértő vendégünkkel – Kiss Gáborral, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai tanácsadójával, Agócs Péterrel, az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark titkárával és munkacsoport-vezetőjével, valamint Maczkó Józseffel, a Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark elnökével – bejárjuk a magyar natúrparkok világát.Megismerjük, mi tesz egy területet natúrparkká, milyen feltételeknek kell megfelelni, és mi különbözteti meg őket a klasszikus természetvédelmi területektől. Szó esik arról is, hogyan kapcsolódnak be a helyi közösségek a mindennapi működésbe, milyen programok, tanösvények és élmények várják a látogatókat, valamint milyen egyedi értékekkel büszkélkedhet a Felső-Bácska-Homokhát és az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark.Az adás során a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kulisszatitkaiba is betekintünk: kiderül, hogyan koordinálják az ország natúrparkjait, hogyan támogatják az edukációt, és hol találhatod meg a legjobb információforrásokat, ha egy természetközeli családi kirándulást tervezel.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ki viszi tovább a magyar mezőgazdaságot? A gazdák átlagéletkora folyamatosan emelkedik, és a következő években kulcskérdéssé válik, hogy sikerül-e zökkenőmentesen átadni a stafétát a fiatal generációnak. De vajon kik számítanak fiatal gazdának, milyen források és támogatások segítik őket, és hogyan lehet valóban sikeressé tenni a váltást?Ebben az epizódban Szigeti Tamás, vidék- és térségfejlesztési szakértő (Tolna vármegye) mesél a generációváltás helyzetéről, a legfontosabb statisztikai mutatókról és a hazai agrárium előtt álló lehetőségekről. Szó lesz a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szerepéről a tudásátadásban, a fiatal és tapasztalt gazdák együttműködésének kihívásairól, valamint azokról az innovatív technológiákról és fenntartható módszerekről, amelyek új pályára állíthatják a magyar mezőgazdaságot.Megismerhetsz sikeres hazai példákat, európai összehasonlításokat, és azt is, milyen fontos szerepet játszanak a nők ebben a folyamatban. Ha érdekel, hogyan lehet a változást nemcsak átvészelni, hanem lehetőséggé formálni, ez a beszélgetés neked szól.A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv hivatalos oldala ➡️ kap.gov.huKezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban Fieszl Csabával, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetőjével, valamint Sulyok Enikővel, Vas vármegye vidékfejlesztési szakértőjével beszélgetünk a 2023–2027-es európai uniós ciklus új kihívásairól és lehetőségeiről a vidékfejlesztés területén. Részletesen foglalkozunk azzal, hogyan alakult át a szakértői hálózat működése, milyen új feladatok hárulnak a térségi szakértőkre, és milyen szerepet töltenek be a vidék- és térségfejlesztési hálózatok együttműködésében.A beszélgetés során körbejárjuk, milyen problémákkal küzdenek ma a gazdák és a helyi termelők, hogyan tudja őket támogatni a szakértői hálózat, és milyen gyakorlati tanácsokat kapnak egy-egy konzultáció vagy rendezvény során. Kitekintünk arra is, hogy milyen pályázati lehetőségek várhatók a közeljövőben, és hogy mennyire nehéz egy ilyen sokrétű, országos szintű hálózatot koordinálni. Szó esik a szakértői képzési rendszerről, az új ismeretanyagokról, valamint azokról a fejlesztési irányokról, amelyek a következő években meghatározzák majd a hálózat működését.A hallgatók megismerhetnek néhány inspiráló sikertörténetet is, mint például a Gesztenyefesztivál megszervezése, és azt is körbejárjuk, milyen lehetőségeket rejt a mezőgazdasági szolgáltatások turisztikai irányú bővítése. A klímaváltozás hatásait sem hagyjuk figyelmen kívül: vajon mennyire érinti mindez a hazai gazdálkodókat, és hogyan készülnek fel a változásokra?Ez az epizód azoknak szól, akik szeretnék jobban megérteni, hogyan működik a vidékfejlesztés a gyakorlatban, miként támogathatóak hatékonyan a gazdák, és milyen irányba tartanak a hazai és európai törekvések a következő években.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A hagyományos könyvélmény és a digitális technológia találkozása új szintre emeli az agrárszakképzést. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. innovatív kiadványai kiterjesztett valósággal bővülnek – nemcsak tanítanak, hanem élményt is adnak.Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan kapcsolódik össze a klasszikus könyvélmény a modern oktatási megoldásokkal. Vendégeink Csiharné Jerola Zsuzsa, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezető szakreferense és Szabó Pál, a Prostep Consulting Kft. ügyvezetője.Szó lesz a fejlesztés folyamatáról, a digitális tartalmak informatikai hátteréről, a technikai kihívásokról, és arról, milyen új lehetőségeket nyitnak ezek a kiadványok a tanulók és tanárok számára. Megtudhatod, hogyan működnek ezek a könyvek a gyakorlatban, mit nyújtanak a hagyományos tartalomhoz képest, és hogyan befolyásolhatják az agrárpályák népszerűségét.Tarts velünk, és fedezd fel, hogyan formálja át a jövő agrároktatását a technológia!Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Hogyan válhat a vidéki gazdálkodás élményszerűvé a látogatók számára, miközben a gazdálkodók számára is biztosítja a megélhetést? Hogyan lehet úgy belevágni az agroturizmusba, hogy az egyszerre legyen fenntartható és nyereséges? A mai epizódban ezekre a kérdésekre keressük a választ vendégeinkkel, Fieszl Csabával, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység vezetőjével és Matoltsy Zsolttal, a társaság agroturisztikai szakértőjével, akik tapasztalatokon keresztül mutatják be, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár ez az út. Szóba kerül, hogyan döntenek a turisták egy-egy helyszín mellett, milyen típusú élményeket keresnek, és mi ösztönözheti őket arra, hogy több időt töltsenek el egy vidéki térségben. Megvizsgáljuk, milyen szerepet játszhatnak ebben a termelői piacok, és vajon jelenthetnek-e valódi kitörési pontot a helyi kisgazdálkodók számára. Vendégeink elmondják, mik azok a konkrét lépések, amelyekkel egy kistermelő elindulhat azon az úton, hogy ne csak terméket állítson elő, hanem vendégeket is fogadjon, szállást nyújtson, és akár más kistermelőkkel együttműködésben komplex programokat kínáljon.Felmerül a kérdés, milyen ágazatokkal érdemes összefogni – például borászat, kézművesség, gasztronómia vagy természetjárás – ahhoz, hogy valódi élménycsomagot tudjunk kialakítani a látogatók számára. Megbeszéljük, hogyan lehet fenntartani a minőséget, hogyan kezelhetők a növekvő vendégigények, és milyen támogatásra számíthatnak a szereplők a Herman Ottó Intézet részéről.Ez az epizód hasznos lehet mindazoknak, akik vidéken élnek és gazdálkodnak, vagy csak érdeklődnek az agroturizmus nyújtotta lehetőségek iránt. A beszélgetés során gyakorlati példákon keresztül láthatjuk, hogyan valósítható meg a fenntarthatóság, a helyi együttműködés és a gazdasági siker egyaránt.Tarts velünk, és fedezd fel az agroturizmus új arcát! Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A mezőgazdaság ma már egyre több fiatal számára kínál modern, digitális, fenntartható és közösségi alapú életpályát – nemcsak munka, hanem jövőformálás is. Ebben az epizódban a fiatal gazdák helyzetéről, lehetőségeiről és az előttük álló kihívásokról beszélgetünk. Vendégünk Papp Viktor, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar vármegyei vidék- és térségfejlesztési szakértője.Szó lesz a fiatal mezőgazdasági termelők számára elérhető új támogatási formákról a 2023–2027-es Közös Agrárpolitika időszakban, a pályázati feltételekről, a jogosultsági kritériumokról, a szükséges dokumentumokról, a folyósítás menetéről, valamint arról, hogy hol találhatók a legfrissebb kiírások. Emellett körbejárjuk, miért is olyan fontos a generációváltás az agráriumban, és milyen jövő várhat a magyar mezőgazdaságra, ha nem sikerül a fiatalokat bevonni ebbe a szektorba.Tarts velünk, és tudj meg mindent a fiatal gazdák lehetőségeiről!Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban az agrárszakképzésben oktatók továbbképzési lehetőségeiről beszélgetünk. Két szakértő vendégünk, Csiharné Jerola Zsuzsa, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Szakképzési és Kiadói Osztályának vezető szakreferense, valamint Viczián Ágnes, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) marketing és PR projekt felelőse segítenek körbejárni a témát.A beszélgetés során megismerjük, milyen múltra tekint vissza a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. továbbképzési rendszere, és milyen szerepet vállal ma az oktatók szakmai fejlődésének támogatásában. Szóba kerül, milyen szempontok mentén választják ki a képzések témáit, hogyan állítják össze a 60 órás kötelező keretbe illeszthető programokat, és milyen arányban jelenik meg bennük az elmélet és a gyakorlat. Kiemelten foglalkozunk a legnépszerűbb képzési irányokkal, valamint azzal is, hogy a technológia gyors változása milyen kihívás elé állítja az oktatókat, és hogyan tudják ezt a lépést tartani képzések révén.Viczián Ágnes betekintést nyújt a MEGFOSZ szakmai támogatásába, és arról is beszél, milyen újításokat igyekeznek beemelni annak érdekében, hogy a képzések valós segítséget nyújtsanak a mindennapi oktatási gyakorlatban. Kiderül, hogyan használják fel az oktatók visszajelzéseit, és hogyan tudják ezek alapján rugalmasan fejleszteni a kínálatot.A jövőbe tekintve vendégeink megosztják, milyen irányban változhat az agrárszakképzés rendszere, és milyen szerepet szánnak ebben az oktatók továbbképzésének. Szó esik a MEGFOSZ tehetséggondozó programjáról is, amely jelenleg két szakképző iskolában működik, valamint arról, hány képzés várható még az évben.Ez az epizód hasznos minden szakoktatónak, intézményvezetőnek vagy döntéshozónak, aki szeretné jobban megérteni, hogyan lehet az agrárszakképzésben dolgozó tanárokat valóban hatékonyan támogatni naprakész tudással és korszerű módszertannal.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban egy különleges hazai állatfaj kerül a középpontba: a magyar szöcskeegér, amelyet 2025-ben az Év Emlősének választott a Vadonleső Program szakmai közössége. Vendégeink Váczi Olivér, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezető természetvédelmi szakértője, Cserkész Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum emlősgyűjteményének pályázati koordinátora, valamint Balázsi Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dél-borsodi tájegységének természetvédelmi őre.A beszélgetés során végig követjük, hogyan ismerték fel 2006-ban, hogy egy korábban már eltűnt fajra bukkantak Magyarországon, és hogyan zajlottak azok a kutatások, amelyek megerősítették, hogy a magyar szöcskeegér valóban tudományos újdonság. Megvizsgáljuk, milyen szempontok alapján esett a választás erre a fajra az Év Emlőse cím odaítélésekor, és milyen kampányok, programok indultak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a faj védelmének fontosságára.Szó esik a gyakorlati természetvédelmi munkáról is: hogyan lehet megóvni ezt a különleges kisemlőst és élőhelyét, milyen kutatási és monitorozási módszereket – például bagolyköpet-vizsgálatokat – alkalmaznak a természetvédelmi szakemberek, és milyen egyéb eszközök állnak rendelkezésre a faj nyomon követésére. Kitérünk arra is, hogy mekkora lehet jelenleg a magyar szöcskeegér ismert populációja, milyen veszélyek fenyegetik, és milyen mértékű az összefogás a megóvása érdekében.A Vadonleső Program keretében zajló események, pályázatok és ismeretterjesztő rendezvények szintén bemutatásra kerülnek, és praktikus információkat is adunk arról, hol érhetők el ezek a lehetőségek. Végül olyan érdekességeket is megtudhatunk, amelyek megkülönböztetik a magyar szöcskeegeret más rágcsálóktól – például azt, hogy miért viseli a „szöcske” nevet, ha valójában nem is ugrik, és miért nem tekinthető klasszikus értelemben vett egérnek.Ez az epizód mindazok számára izgalmas és informatív lehet, akik érdeklődnek a természetvédelem, a hazai fajok megőrzése és a tudományos felfedezések iránt.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A következő epizódban a 2019-ben indult Vadonleső Programra fókuszálunk, amely a hazai védett fajok megfigyelésére és megőrzésére irányul. Vendégeink, Bokor Veronika, az Agrárminisztérium természetmegőrzési ökológiai referense, és dr. Takács András Attila, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezető természetvédelmi szakértője, beszélnek a program eddigi eredményeiről és jövőbeli terveiről. Szó lesz arról, hogyan született meg a program, és hogyan nézett ki a kezdetekben, amikor még nem voltak okostelefonok. Megtudhatjuk, hogyan működik a vadonlesés a gyakorlatban, hogyan hasznosulnak az adatok a klímakutatásban, és milyen fajok szerepelnek jelenleg a program listáján. Emellett szó esik arról is, hogyan válhat bárki civil természetvédelmi őrré, valamint milyen szerepe van a programnak a környezeti nevelésben és a természetvédelmi szemlélet formálásában.Tarts velünk, és fedezd fel a Vadonleső Program izgalmas világát! Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Az ötödik epizódban Fieszl Csabával, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) vezetőjével beszélgetünk arról, hogyan épül fel a Nemzeti KAP-hálózat, és milyen szerepet tölt be a KAP Stratégiai Terv megvalósításában a 2023–2027-es ciklusban.Kiderül, milyen gyakorlati eszközökkel segítik a gazdálkodókat az uniós források hatékony felhasználásában, hogyan járul hozzá a VTE a tudásmegosztáshoz és az innovációk terjesztéséhez. Megvizsgáljuk a generációváltás problémáját is: miért nehéz vonzóvá tenni az agráriumot a fiatalok számára?Szó esik a KAP Stratégiai Terv legfontosabb elemeiről, a gazdálkodói közösségek összefogásának kihívásairól, valamint arról is, hogy milyen külföldi jó gyakorlatokat lenne érdemes átemelni Magyarországra. Fieszl Csaba megosztja velünk, hogy mely országok példája lehet irányadó, és milyen hosszú távú célokat tűzött ki a Nemzeti KAP-hálózat a fenntartható vidéki fejlődés érdekében.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Ebben az epizódban a Közös Agrárpolitika (KAP) legújabb ciklusának (2023–2027) legfontosabb változásait járjuk körül, különös tekintettel arra, hogyan érinti mindez a magyar gazdálkodókat. Vendégünk Molnár Tamás, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető helyettese, aki részletesen bemutatja a Nemzeti KAP-hálózat szerepét a tudásmegosztásban, és azt, hogyan segíti elő, hogy az információ valóban eljusson a gazdálkodókhoz. A beszélgetésben szó esik a magyar agrárium előtt álló kihívásokról, a nemzetközi versenyképesség alakulásáról, valamint a generációváltás kérdéséről is. Kitérünk arra is, mennyire hangsúlyos a fenntarthatóság és a zöld átállás az EU-s támogatási rendszerekben, és hogy vajon mennyire gondolkodnak hosszú távon, környezettudatosan a hazai termelők. A rész célja, hogy átfogó képet adjon a közös agrárpolitika gyakorlati hatásairól, lehetőségeiről és a mezőgazdaság jövőjéről.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A harmadik epizódban egy különleges fotópályázat kapja a reflektorfényt, amely nemcsak a gyepes élőhelyeink szépségére, hanem azok védelmének fontosságára is felhívja a figyelmet. Meghívott vendégeink – Potyó Imre természetfotós, a pályázat zsűritagja, Danyik Tibor és Bősze Balázs – közösen világítanak rá arra, miért létfontosságú a gyepterületek megőrzése a jövő nemzedékek számára.Ebben a részben gyakorlati információk is elhangzanak a fotópályázatról: hol kerülnek kiállításra a képek a vándorkiállítás keretében, és milyen szempontokat vesznek figyelembe az értékelés során. Potyó Imre betekintést nyújt a természetfotósok terepi kihívásaiba, tippeket ad kezdőknek, és etikai tanácsokat oszt meg – hogyan lehet úgy megörökíteni a természetet, hogy közben ne okozzunk kárt benne. Danyik Tibor reflektál az etikai kérdésekre, és egy fontos természetvédelmi jogszabályra is felhívja a figyelmet.A hallgatók megtudhatják, hogyan ismerhetjük fel a gyepes élőhelyeket, és szó esik arról is, hogyan változott a pályaművek minősége az elmúlt években, és miért fontos, hogy a képek történetet is meséljenek. Az epizód végén a hagyományos pásztorkultúra változásairól is szó esik – vajon él még a pásztorélet, vagy már mindent átvett a „villanypásztor”?Tarts velünk ebben a tartalmas beszélgetésben, ahol a képek mögött a természetvédelmi üzenet és a gyepes tájak értéke kerül előtérbe.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A második podcast epizódban dr. Váczi Olivér és dr. Németh Attila szakértők segítségével mélyebben megismerjük az ürgék és földikutyák különleges világát. A beszélgetés során szó esik arról, miért számítanak ezek a fokozottan védett fajok fontosnak a magyar ökoszisztémában, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan zajlik védelmük a gyakorlatban.A szakemberek beavatnak minket abba is, mit jelent a biodiverzitás monitorozása a gyepterületeken, és hogyan tudják megállapítani ezeknek a területeknek az állapotát. Kiderül, miért kulcsfontosságú az áprilisi időszak az ürgék szempontjából, és miként kapcsolódhat a társadalom felelősségvállalása a természetvédelemhez.Szó lesz a földikutyák rendkívüli biológiájáról, tájékozódási képességeikről és szaporodási sajátosságaikról is – valamint arról, hogy miért érdemelték ki a „kártevőből védett faj” státuszt. A hallgatók választ kapnak arra is, hogyan lehet laikusként bekapcsolódni ebbe az izgalmas és fontos munkába.Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. minél több felületen igyekszik megismertetni a társaság tevékenységeit a legszélesebb nyilvánossággal, ennek érdekében egy podcast-sorozatot indít Herman hangja címmel.A podcastban Füredi Kornél, a társaság ügyvezetője beszél a cég fejlődési mérföldköveiről, és arról, hogyan tudják támogatni a Agrárminisztérium stratégiai céljait. Szó esik a különböző szakterületekről, a kezelt pályázatokról és azok lebonyolításának folyamatáról. A beszélgetés kitér arra is, hogy a vidékfejlesztést milyen egyéb eszközökkel lehet elősegíteni a pályázatokon túl, valamint hogy milyen szerepet játszanak a társadalmi szemlélet formálásában. Végül a közeljövő terveiről és a szervezet jövőbeli irányairól is szó esik. Kezdőlap | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.