Hetedhét Erdély

A nagyenyedi kollégiumot, azzal a céllal hozták létre, hogy Erdély első egyetemévé nőjje ki magát. És bár az alapító Bethlen Gábor törekvései nem valósultak meg, attól még elmondható, hogy egykor mindenki, aki számított, ennek az intézménynek az iskolapadjait koptatta. Egy talán kevésbé ismert tanulója és későbbi tanára történetén keresztül mutatjuk be milyen volt az erdélyi diákélet a 17-18. századok fordulóján. Pápai Páriz Ferenc  a kuruc-labanc harcok idején volt az iskola tanára, saját bőrén tapasztalta meg, ami sokak számára Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című írásából ismert. Csakhogy a valóság jóval véresebb volt, mint ahogy azt Jókai leírja. Milyen volt a neves kollégiumban diáknak lenni? Annyit már most elárulunk, hogy sajátos univerzum volt a diákélet, saját szabályokkal, szokásokkal, amik csak az iskola falain belül voltak érvényesek. Milyen feladatai voltak a contrascribának és a fűrkészőnek? Hogyan éltek a publikusok és kik voltak a togátusok? És miért érdemelne nagyobb hírnevet Pápai Páriz Ferenc? Itt a Hetedhét Erdély legújabb epizódja. 0:00 Becsengetnek 2:23 Heidelberget Erdélybe is 7:43 Ki volt Pápai Páriz Ferenc, akiről már utcát is elneveztek, mégha Bea ezt nem is tudta 15:27 PPF a stréber 16:52 Contrascriba után, PPF a peregrinátor 24:02 Hiába a bázeli karrier Pápai Páriz Ferencet csak hazahúzza a szíve 28:25 Szárított vadkanhólyag borba mártva, PPF ajánlásával 36:33 A nagyenyedi két fűzfa vs. valóság 44:38 Kalamust faragó publikusok, togátusok és egyéb diákfajták 1:03:00 PPF esete az angol királlyal és/vagy királynővel 1:08:53 A maradék kb. 350 év dióhéjban Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat. Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠ Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

A legenda szerint Luxemburgi Zsigmondnak megtetszett hadba vonulás közben egy román leány és megtörtént a szerelem. Egy gyűrűt hagyott hátra az állapotos lánynak, hogy majd ha a szükség úgy hozza, ezzel küldje el a csemetét az udvarba. A legendák velejárója, hogy nem minden esetben valósak. De Hunyadi János története gyűrű és félrelépő király-apa nélkül is izgalmas. Hunyadi János nemcsak a csatamezőn építgette karrierjét. Lépésről lépésre haladt a ranglétrán, miközben szerzett vagyonát okosan fektette be. Miután pedig egyre nagyobb rangra és vagyonra tett szert, úgy szerette volna, ha ezt a külvilág is elismeri.Hogyan lehet egy épülettel üzenni a külvilágnak? Hogyan erősítheti egy várkastély egy család eredet történetét és társadalmi pozícióját?A vajdahunyadi vár példáján keresztül keressük a feltett kérdésekre a választ. A Hunyadiak által támogatott építkezések végére egy olyan egyedülálló vár jött létre, ami nagyon látványos, nagyon elegáns, gazdag építészeti elemekkel díszített. Hunyadi János viszont meg sem érte az építkezések végét. Fia, Hunyadi Mátyás pedig nem is igazán járt ott. Ugyanúgy törvénytelen fia Corvin János sem. Pedig nagyon sokat fektettek bele. 0:00 Akkor izmos volt vagy sem Hunyadi János?2:20 A gyűrű, a holló és a félrelépő Zsigmond10:25 Ioan, Iancu és János29:41 Nem csak törökverő, gazdasági stratéga is40:50 Nem a ruha teszi az embert. De mondjuk egy kastélyvár?1:01:07 Hunyadi Mátyás apja nyomdokain, legalábbis ami az építkezést illeti1:16:46 Vajdahunyad vára az első erdélyi műemlék1:30:14 Neked mit üzen Vajdahunyad vára?Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

A torockói jobbágy jobban élt, mint máshol a szabad ember, gazdagságukat a mesterségbeli tudásnak köszönhették és annak, hogy nemcsak bányászták a vasat, hanem ők maguk értékesítették a belőle készült portékákat. A közösség mégis szabadságra, adómentességre vágyott, az ehhez való jogukat pedig több különböző módon próbálták bizonyítani. Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hitelességét aztán másfél századon át próbálták bizonyítani. Kik élnek a Székelykő lábánál és miért nem székelyek? Hogyan határozza meg egy közösség identitását egy hamis okirat, és hogyan gyűrűzik be az identitáskeresés az épített örökségbe? A festői szépségű Torockó fehérre meszelt házai között keressük a feltett kérdésekre a választ a Hetedhét legújabb epizódjában. Ebben segít Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi oktató, akivel arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Torockó látképét megőrizni olyannak, amilyen. 0:00 Intro: na de hol van Vikiiii?1:38 Székelyek laknak-e a Székelykő lábánál és ha nem akkor kik?7:32 Álláshirdetés: vasbányászokat keresünk!11:45 Vasérctől az ekevasig vezet a gazdagság útja15:54 A szomszéd fűje és szabadságjoga23:36 Egy igazi történelmi krimi, ármánykodással, külföldi befolyással, profi hamisítókkal30:57 Az én házam, az én váram, az én identitásom40:52 Mindenki tudja hol a helye49:07 „Nem volt tehetségünk új házat építeni." Szerencsére.56:32 Torockó, ahol az egész falu műemlék1:03:39 Identitásképlet: a somodi kalács mellett az épületnek is helye vanVágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns

Második részéhez érkezett a gróf Teleki Sámuelről szóló epizódunk. A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy éppen rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?Mi vonzotta a vadász szenvedélyéről is híres grófot Afrika addig még ismeretlen vidékében? Hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra? És mi az, ami a legpontosabb tervezés mellett is váratlanul érte az utazókat? Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének második részét ismerheted meg ebből az epizódból. 0:00 Bevezető - avagy az első rész levezetője1:56 Öntsünk tiszta vizet a pohárba: miért megy Teleki Afrikába?9:55 Kapd elő az Afrika térképed!11:34 Mit pakolj a bőröndbe ha Afrikába készülsz?17:07 Valamivel tovább - avagy hogyan hazudj finoman a karavánodnak?20:48 Te Teleki! Tudnál varázsolni egy kis esőt? - Persze, fogd meg a puskám!25:26 Ha már itt vagyunk szaladjunk fel a Kilimandzsáróra31:24 És akkor egyszer csak megpillantották a tavat37:31 A varázsló és a vulkánja41:47 Teleki, aki nem-csak-úgy-mellékesen afrikakutató45:10 Senki nem lehet varázsló a saját monarchiájában53:12 Vége Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat. Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének első részét ismerheted meg ebből az epizódból: kapcsolatát Rudolf trónörökössel, szerelmi viszonyait, de szenvedélyes vadászatairól is szó lesz. 0:00 Csak úgy mellékesen: az afrikakutató Teleki történetét meséljük1:27 Teleki Sámuel a Teleki Sámuelek között5:46 A különc, aki matematikát tanul8:18 Bepillantás egy háborúba11:22 Mesterségem címere: monarchiapárti arisztokrata17:35 Rezső és Samu örök barátsága21:41 A sáromberki bozótgróf vadászszenvedélye26:59 Sáromberke pompája32:53 Na de hol a nő?38:45 Ahol valami történik Teleki Samu ott van45:12 Túl rövid? Túl hosszú? Írd meg!Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠ Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠ 

Az ország nemzetközi stabilitását hivatott megerősíteni az a döntés, hogy Románia élére királyt helyezzenek. Az akkori előljárók pedig Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen mellett döntöttek, akit később I. Károlyként koronáztak királlyá. Na de milyen volt az akkori „király piac”? Egyáltalán hogyan volt érdemes királyt választani? És miért éppen Károlyra esett a választás? Első körben ezt tisztázzuk az epizódban.Károly király és felesége, Carmen Sylva (igen ő az, aki Sisivel is barátkozott) karakteres személyiségek voltak. Önköltségen építették saját családi rezidenciájukat, a Peleș-kastélyt, ahol aztán szívesen láttak vendégül román és külföldi művészeket és értelmiségieket. Megfordult náluk Gustav Klimt is, az igazán szemfülesek ma is felismerhetik munkáit a Peleș-kastély falain.De nem csak ezért izgalmas az épület, a környéken először volt benne elektromos áram, központi fűtés és központi porszívórendeszer!!! Na meg egy lélegzetelállító panoráma tetőablak is. Maradjunk annyiban, Károly szeretett tervezni, lakberendezni, a királyi teendők terhét – főleg hogy tényleg komolyan vette a rábízott ország vezetését –, ez enyhítette számára leginkább.0:00 HEH? Azaz Hetedhét Erdély Határáról3:06 Birodalmak találkozási pontján a két román fejedelemség, ami azért okoz némi bonyodalmat14:58 Hajtörténeti intermezzo (ha túl hosszú az epizód, itt ugorhatsz)16:29 Na de, mi a helyzet a „király piacon”?18:54 Karl, az álruhában érkező király24:40 A gyakorlatias király álmodozó királynéja33:20 14 nyelvű ének, vita és káromkodás - vagyis a Peleș-kastély építése42:50 Kastély a jövőből: árammal, meleg vízzel és központi porszívó rendszerrel53:34 Gomba a kastély kincseinek védelmében58:48 Mit keres Gustav Klimt a Peleș-kastélyban?01:05:02 Felvágott nyelvű Eminescu és éhező Enescu a Peleș-kastélyban01:10:21 Peleși nem szürke és poros, de hétköznapokVágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠ Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Tudod, mi a közös Sisi, azaz Erzsébet császárnéban és Carmen Sylva, vagyis Erzsébet román királynéban? Többek között az, hogy mindketten rajongtak Herkulesfürdőért. De nem csak emiatt alakult ki barátság közöttük.  Herkulesfürdő pompája az Osztrák Magyar Monarchia idején vetekedett Európa legnagyobb fürdőhelyeivel. Az arisztokrácia kedvenc fürdőhelye volt, mostanra viszont jóformán romokban hever. A Hetedhét Erdély podcast legújabb epizódjából megismerheted a monarchiabeli fürdőkultúra sajátosságait, sőt olykor furcsaságait is. De szó lesz a két Erzsébet királyné, Sisi és Carmen Sylva találkozásáról is.Az epizód különlegessége, hogy közönség bevonásával, a Kolozsvári Magyar Napok idején rögzítettük. Köszönjük azoknak, akik eljöttek, a REFO Udvarnak pedig, hogy befogadta a rendezvényünket. 0:00 Egyszer volt, hol nem volt, a Kolozsvári Magyar Napok idején, volt egy élő podcastfelvétel1:47 A két oláh lány fantáziáján is túl13:44 Pihenni márpedig illik16:37 Útjaink ketté válnak: vízi toilette avagy fürdői kihágások30:20 Hörghurut mellé kalandok, avagy a fürdőbeli társasági élet36:22 "Kurvilág" Herkulesfürdőn47:29 Jó jó, de mit csinált itt Herkules?50:23 A két Erzsébet találkozása58:30 Herkulesfürdő tragédiája és egyebek01:09:10 Szolgálati közlemények és köszik A felvételkor arra buzdítottuk közönségünket, hogy ha tehetik támogassák a Herculane Project fiataljait, hogy folytatni tudják Herkulesfürdő ikonikus épületeinek megmentéséért folytatott munkájukat. Ha te is támogatnád őket ide kattints: https://bit.ly/42G6YjKHa pedig a mi munkánkat szeretnéd segíteni ide kell kattintanod: https://bit.ly/4ijEBNzA Kolozsvári Magyar Napok idején hirdettünk egy játékot is azok számára, akik kitöltik a kérdőívünket. Köszönjük a Polis Könyvkiadónak és a Korzo Egyesületnek a felajánlott kiadványokat. A kérdőív továbbra is nyitott, érdekel a véleményed: https://bit.ly/hetedhét_kérdőívÉééés, ha eljutottál idáig az olvasásban, akkor a hírlevelünkre is feliratkozhatsz, hogy például ne maradj le olyan képes tartalmakról sem, mint a monarchiabeli fürdőruhák divatját szemléző írásunk. bit.ly/4gXhJns

Orbán Balázs néprajzkutató szerint a Sóvidék Erdély mondákban leggazdagabb vidéke, és régi várromokból is akad pár. A parajdi sóbánya tragédiája kapcsán rengetegen ismerhették meg Sóvidék nevét, olyanok is, akik addig nem is hallottak róla. Ennek a régiónak egy kiemelkedő látványossága volt a parajdi sóbánya. Még a májusi első vízbetöréskor írt nekünk egy hallgatónk, arra kérve bennünket, tudósítsunk testközelből a tragédia körülményeiről. Sajnos erre nincs lehetőségünk, de már akkor eldöntöttük, hogy szeretnénk a Sóvidékről mesélni. A Sóvidék gazdaság- és kultúrtörténeti fogalom is, nevéből adódóan is sokban meghatározta a sóbányászat. Ebben az epizódban mesélünk a székelyföldi sóbányászatról és a székelyre vonatkozó sajátos jogrendszerről, a parajdi bánya történetéről és más még mindig látogatható nevezetességekről. De kiderül az is, hogy a székelység alapjáraton egy alulról szerveződő társadalom, mégha a történelem folyamán nem is ezt a kifejezést használták a jelenség kifejezésére. Hallgasd és meséld tovább! És ha teheted, látogass el Parajdra, foglalj szállást a községben, ezzel is támogatva a katasztrófa áldozatait. Most a mi munkánkat is segítheted. Készítettünk egy kérdőívet, hogy jobban meg tudjuk tervezni a következő évadot. Kérünk, ha van néhány perced, töltsd ki. Ha augusztus 25-e előtt megteszed, résztveszel egy ajándék sorsoláson is. Itt éred el a kérdőívet: https://linktr.ee/HetedhetErdely Köszönjük!0:00 Bevezető2:47 A parajdi sóbánya katasztrófájának története címszavakban12:06 Mindennek a határán és mindennek a közepén: Sóvidék15:54 Mi volt hamarabb: a székely vagy a só?23:49 Amit a rómaiak meghagytak, abból a székelyek gazdagodtak27:05 Középkor kiváltságokkal33:21 A habsburgok természetesen ide is beteszik a lábukat34:57 A parajdi sóbánya története45:44 Közösségi várak, tündérek és özvegyasszonyok1:01:07 Bánya nélkül, de törve nem 1:05:09 Hetedhétre szóló hivatalos közleményekTalálkozz velünk és szólj bele a következő epizódba! Szó szerint, ugyanis a Kolozsvári Magyar Napokon tartunk egy közönség előtti podcastfelvételt, s szívesen odaadjuk a mikrofont. Gyere el a Farkas utcai templom mellé, a REFO udvarba augusztus 22-én, pénteken, 12 órakor! Részletek itt: https://linktr.ee/HetedhetErdely   

Bánffy Miklós egy igazi reneszánsz gondolkodású erdélyi nemes volt, aki egyszerre volt író, díszlet- és jelmeztervező, rendező és még politikusként is jeleskedett. Annak ellenére, hogy utolsó erejéig hazájáért és annak kulturális és politikai boldogulásáért élt és dolgozott, a sors nem volt túl kegyes hozzá. Mint ahogyan otthonához, a bonchidai Bánffy-kastélyhoz sem. A második világháborút követően Bánffy Miklós elvesztette vagyonát, osztályellenségként, nélkülözve élte napjait. Az Erdély Versailles-jaként emlegetett kastélyt pedig a visszavonuló német katonák felgyújtották. Évadzáró epizódjához érkezett a Hetedhét Erdély podcast. De már dolgozunk a következő részeken. Addig is hallgasd az eddig megjelenteket és kirándulj minél többet Erdélyben!0:00 Erdély Versailles-jának története13:24 Lépj be velünk a kastélyba21:23 Pompában született Bánffy Miklós25:49 Sissi beleszól a gyermeknevelésbe28:47 A művészarcú, nagyvilági, reneszánsz műveltségű Bánffy Miklós, akit minden érdekel36:43 Az államférfi Bánffy Miklós42:20 Botrány: Bánffy Miklós szívét Váradi Aranka ejti rabul46:36 Aki mindig visszatér57:01 Az örök múzsa: Szilvássy Carola 01:05:55 Bánffy Miklós legnagyobb bűne (szerintünk)01:11:50 A égő kastéllyal összefonódó emberi sors01:25:37 A méltóságos úr, aki 500 év után elhagyja Erdély földjét01:29:39 Az összetört tükör darabjai és szezonzárásKövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Csíksomlyó mindig is Erdély egyik legfontosabb ferences központja volt. Mégsem erről a leghíresebb, hanem a templomban található csodatévő szoborról és arról, hogy évente több tízezer zarándokot vonz. Csíksomlyóra meg lehet érkezni gyalogosan, vonattal, autóbusszal. Meg lehet érkezni lélekben is. És meg lehet érkezni történetek által. Mesélünk ebben az epizódban a ferencesekről és legendákba illő csatáról is az unitáriusokkal. Megnézzük, mióta figyeli lágy tekintetével a Szűzanya szobra és a kis Jézus a híveket és milyen csodák kötődnek hozzá. Szóba kerül az is, hogy a mai hívek hogyan zarándokolnak el a helyszínre a pünkösd előtti napokban.Hallgasd és meséld tovább! 0:00 A búcsú mint olyan, nem csak a csíksomlyóiaké4:15 Szent Ferenc kisded nyája és a csíksomlyói tevékenységük12:46 A kegytemplom és a tanulmányútra küldött építész20:15 Kegyszobor megosztó eredettörténettel26:36 A napba öltözött asszony, a csodálatos, az eretnekek ellenében megsegítő anya és a hozzá kötődő csodák39:43 Szemek és lábak serege45:00 A kegyszobor titkai: művészettörténészi viták és ámulatok1:01:13 A vértelen csata?, ami mindent elindított1:13:08 Keresztalják, csengettyűsök és bólogató keresztek1:29:06 István pap híveinek elsőbbsége, egyházi jelképek és iskolás emlékek1:40:28 Búcsú - második felvonás1:48:14 Búcsújárás a kommunista rezsim idején Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Derékszögű vonalzóval rajzolták meg Szamosújvárt a tervezésekor, a belvárosa pedig mai napig sajátos barokk jelleggel bír, bár maga a település már nem föltétlenül erről híres. Erdélyben mindenképpen egyedi, hogy egy várost nulláról tervezzenek és építsenek fel, Viki szerint a város kiegyensúlyozottan túldíszített, ha létezik egyáltalán ilyen, a barokknak egy messze földön egyedi változatát láthatjuk itt. Mindez pedig nem jöhetett volna létre az 1700-as években ideköltöző örmény családok nélkül. Az epizódot ezért az erdélyi örmények történetével kezdjük, de szó lesz a szamosújvári örmény nagytemplom úgynevezett Rubens-képéről is.0:00 Nincs Szamosújvár örmények nélkül6:08 Örményországból Erdélybe16:30 Gregoriánus keresztények vs. római katolikusok, és a különbségekből adódó bonyodalmak röviden24:26 Világosító Szent Gergely és tsai27:05 A nullánól felépített város, az építészek álma: Szamosújvár39:56 Az örmények nagy temploma, balsorsú toronnyal48:23 Művészi igényesség és egy áhított Rubens-kép55:57 Akkor Rubens vagy nem Rubens, ez itt a kérdés?1:03:25 Az örmény identitás, Szongott Kristóf és az ángádzsábur levesKövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

A mára már több mint 380 millió feliratkozóval rendelkező MrBeast 2024-ben jó néhány youtuber társával a tordai sóbányában forgatott, amelynek ereményeként egy 20 perces videóban fedezik fel a „földalatti város” rejtelmeit, amit szerintük egy több mint ezer éves bányában építettek fel rejtett kamrákkal és alagútakkal.Bár a videónak nem az volt a célja, hogy a tordai sóbánya történetét bemutassa, azért mégis úgy érezzük az erdélyi sóbányászat sokkal jelentősebb volt annál, hogy említést se tegyünk róla. Arra vállalkozunk tehát, hogy bemutassuk azt a több száz éven át alakuló bányászatot, amely Erdély gazdaságát sok esetben meghatározta. Fókuszban a tordai sóbányával, ami mára tényleg inkább egy a föld mélyében felépített futurisztikus erődítményre hasonlít.  A só fontos, ezt támasztjuk alá számtalan érvvel. El tudod képzelni, hogy elmész a piacra és konyhasóval fizetsz a paradicsomért? Az ókorban ez is lehetséges volt. Azt leszámítva, hogy nem volt a piacon paradicsom. De volt olyan magyarországi királyné, aki férjétől sóbányát kapott ajándékba. Nem gyémántgyűrűt. Sóbányát! Arról nem is beszélve, hogy számtalan szabály, szokás kötődött a sóbányászat gyakorlatához. Aki sóvágásra adta a fejét annak le kellett mondania arról, hogy víg sanzonokat fütyülgessen munka közben, nehogy a bányarémet felébressze.0:00 Bevezető4:41 A rejtélyes idegen, aki kibérel egy bányát9:31 Szörny úr és csapata15:42 Ami MrBeast videójából kimaradt19:07 Lehetett-e sóval paradicsomot vásárolni az ókorban?23:50 Honnan származik ez a rengeteg só Erdélyben?27:50 Sóbányászat Erdélyben az Árpád-korban34:09 Sóhajósok, sókocsisok, sóvágok - és egyéb (só)állatfajták43:11 A sóvágónak lenni nem sétagalopp, sem leányálom, de még férfiálom sem. Főleg, ha még a bányarém is színre lép52:15 A bécsiek is beszállnának az erdélyi sóbányászatba58:53 Ééééééés megérkeztünk a tordai sóbánya történetéhez is: ha csak ez érdekel, innen kapcsolódj be1:02:29 Só helyett aranybányászat1:07:38 Leszállunk a mélybe1:09:15 A visszhang terem – Viki saját, Bea számára vérfagyasztó történetével1:13:15 Emelőszerkezet terme, ahol mindig egy kicsit elszomorodunk1:16:40 A gazdagok lépcsője, kiállításra tett kísérlettel1:18:14 A két sztár(látványosság): Rudolf és Teréz (tárna)1:24:20 Vissza föld fölé1:26:56 Szerinted?Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

A világ minden táján megtalálható rítus, hogy a hely szellemét illik az építkezés során áldozatokkal kiengesztelni. Koronként és tájegységenként változott, hogy ki milyen mértékű áldozatot vállalt be, sok esetben függött a tervek nagyságától is. És bár Déva vára esetén nem kerülhetjük meg Kőműves Kelemenné feláldozásának történetét, szerencsére a régészeti kutatások nem támasztják alá a ballada történelmi hitelességét. Emberi csontok nem kerültek elő a falak régészeti kutatása során. A dévai vár ennek ellenére nagyon sok izgalmas történetnek volt a szemtanúja: lakott a falai között királyné, Jagelló Izabella személyében, itt raboskodott Dávid Ferenc. Sőt, még egy úrhölgyet a saját férje is megostromolt a dévai várban. Szó szerint.0:00 Áldozatokkal járó bevezető2:17 Építkezési engedély helyett áldozat óperencián innen és túl8:56 Kőműves Kelemen megúszhatta volna kevesebbel is, avagy a ballada röviden15:51 Ki volt hamarabb: Kőműves Kelemen vagy Manole mester??21:48 Beszélhetünk-e plágiumról Kőműves Kelemen és Manole mester esetén??26:02 Déva várának igaz története31:32 Kán László és a Déván fogságba ejtett korona35:00 Déván még Hunyadi is színre lép38:12 A legelőkelőbb lakó: Izabella királyné41:45 Az, aki nem önként érkezett Dévára: Dávid Ferenc53:51 A lakó, akit a saját férje ostromolt meg a dévai várban1:04:03 Déva 1848: a frissen felújított vár és egy baljós lőszerraktár esete1:12:28 Magos Déva vára ma: megint bajunk van az épülethasználattal, de a felújítás szépKövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on. 

Nopcsa Ferenc báró őslénykutató, az első erdélyi dinoszaurusz felfedezője, kalandor, önjelölt albán király, kém, tragikus sorsú szerelmes, lángeszű kutató, az első ember, aki repülőgépet térített el, Albánia hőse –  a sort pedig még hosszan folytathatnánk és akkor sem biztos, hogy teljes lenne a kép.  A hátszegi régióhoz tartozó Szacsalon született, itt találta meg azokat a dinoszaurusz csontokat, amelyek paleolontológusi pályáján elindították és a szakmán belül ismertté tették. Tevékenykedett Bécsben, Londonban, Budapesten és Bukarestben is. Ha egészsége engedte, folyamatosan utazott. Rajongott az egyszerű emberekért és örökre szívébe zárta az albán népet, akiknél gyakorta időzött.  Élete mégis tragédiába torkollott, amihez feltételezhetően ugyanúgy hozzájárultak az első világháború eseményei, mint nyughatatlan természete. Az ő életének feltérképezésére teszünk kísérletet, ebben pedig ezúttal segítségünk is akadt. Ez az epizód ugyanis a budapesti Hihetetlen Történelem podcast csapatával partnerségben jött létre. Tündi és Andris meglátogatott bennünket Erdélyben, velük közösen kerestük fel a nemrégiben felújított szacsali kastélyt is.  Megtalálsz bennünket a Facebookon és Instagramon is, és most már támogathatsz is bennünket a Patreonon keresztül is.  De leginkább arra biztatunk, hogy hallgasd történeteinket és meséld tovább.   

Egy nagyon személyes Hetedhét Erdély epizódot ajánlunk neked. Viki bevezet kisgyerekkora virágokkal és csodákkal teli világába, ő ugyanis Magyarlónáról származik, amely Kalotaszeg egyik legszebb kazettás mennyezetű templomával büszkélkedhet. Közben pedig az Umling család történetét is megismerheted. Az Umlingok a környék legnagyobb festőasztalos dinasztiájának számítottak. Több erdélyi templomban máig csodálhatjuk sajátos szín- és formavilággal rendelkező munkáikat.Festéssel foglalkozik vagy inkább famunkákat készít, akinek a szakmája a festőasztalosság? Milyen jellegzetességei vannak a kalotaszegi templomoknak és hogyan kell elképzelnünk a régióra  jellemző kazettás mennyezetet? Mi segítette az Umlingok felemelkedését, és mi bizonyítja, hogy Erdély benne volt a korabeli nyugati művészeti körforgásban? Külön kitérünk a magyarlónai és a bánffyhunyadi református templomokat díszítő Umling-festményekről is.Hallgasd meg a legújabb, ezúttal virágos epizódunkat, és ha tetszett meséld tovább! Képeket a magyarlónai református templomról és az Umlingok munkáiról ide kattintva találsz: https://bit.ly/3Ra44gY0:00 A kislány Viki templomba megy3:13 AZ Umlingok5:12 A festőt tudjuk, az asztalost tudjuk - de mit csinál egy festőasztalos???9:26 Az agyelszívó Kolozsvár, avagy idősebb Umling a városba költözik12:41 Újra fellapozzuk a céhes élet naaaaagy törvénykönyvét21:26 Az Umlingok felségterülete: Kalotaszeg32:09 A kazettás mennyezet és annak jellemzői37:02 Az Umling stílus44:29 Nem mind fehér, ami fehér48:26 Nálatok vannak-e állatok? Umlingéknál sok volt01:01:44 Bea egy rosszul feltett kérdéssel majdnem tönkreteszi a Vikivel való barátságát. Spoiler: Egyedi-e az Umling alkotás? 01:09:48 Mennyire esik messze az alma a fájától?01:11:25 A bánffyhunyadi református templom ékességei01:15:50 A felnőtt Viki temlomba megy, avagy a magyarlónai református templom ékességei01:25:01 Búcsú. Várj, de hol a kulcs?Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Ma azt mondanánk rá, hogy self-made man volt, aki jóformán önerőből csinálta meg a szerencséjét. Darvas Imre fafeldolgozó üzemet működtetett az 1900-as évek elején Nagyváradhoz közel, jó időben érzett rá a keresletre és használta ki a lehetőségeket. Egy sikeres vállalkozáshoz pedig impozáns otthon jár. Darvas Imre a kor legjobb építészeivel dolgoztatott, így a ma Darvas–La Roche-házként ismert épület a város szecessziós műremekei közül is kiemelkedő. Még akkor is, ha a sikeres vállalkozó bebukott, az épület pedig sokszor szenvedett a hozzá nem értő kezektől.De minden jó, ha a vége jó. A ház jelenleg a szecesszió múzeumának ad otthont, és remélhetőleg sokan fedezik fel szépségeit, és adóznak Darvas Imre és családjának emléke előtt.  Ebben az epizódban nemcsak a nagyváradi szecesszióról mesélünk neked, hanem egy kincsvadászatot is hirdetünk. Fedezz fel minél több szecessziós épületet, ezek közül ajánlunk neked néhányat és egy térképet, ami mentén elindulhatsz.  A Viki által bemutatott épületek:  - Stern-palota- Moskovics-palota- Apolló-palota- Adorján-paloták- Deutch-féle üveg és porcelán áruház- Moskovits Adolf palotája (Szent László tér), de Moskovits Miksa palotája is csodaszép- Fekete Sas palota Térkép: https://bit.ly/3QdZmOTIlletve bátran böngéssz az Oradea Heritage oldalán is, ahol további információkat találsz Nagyvárad épített örökségéről: https://bit.ly/3QdzFhu 0:00 Bevezető1:19 Mézeskalácsépítészet, kivonulás a művészetekből és akkor már miért éppen az anyagnak ne lehetne igaza???  14:58 A szecesszió és Nagyvárad röviden – jó ízlésű vállalkozók na meg jó hitelek37:48 A Darvas–La Roche-ház és annak kincsei47:55 Az erdélyi amerikai álom vége és bonyodalmas bankügyletek  54:22 A hányattatott évek végét hozó múzeum1:06:42 Nagyváradi szecessziós kincsvadászatMegtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: ⁠https://bit.ly/4gXhJns

A második bécsi döntést követően Magyarország visszakapott magashegyekkel is rendelkező területeket, és ez azzal is járt, hogy a Magyar Sí Szövetség sportolóinak lehetősége nyílt újra olyan helyeken edzeni, ahol ha az infrastruktúra nem is, legalább a megfelelő terep adott volt. Ugyanakkor újra előtérbe került annak az esélye, hogy Magyarország téli olimpiát szervezzen. A szövetség kutatómunkát végzett, hogy hol lehetne egy erre megfelelő síkomplexumot kialakítani, és végül az akkoriban többségében román lakta vidék, Máramaros térsége bizonyult több szempontból vonzónak. A helyi lakosság elkötelezettsége mellett a magyar állam szakmai és anyagi támogatásával elkezdik a „Magyar Garmisch” kialakítását. 1944-ben még nemzetközi síversenyt is szerveznek Borsafüreden. Csakhogy megérkezik a front. A Hetedhét történetében először meghívott segítségével járunk utána, hogy milyen lélekállapot, elkötelezettség vagy éppen elvakultság kellett ahhoz, hogy a háború árnyékában pénzt és munkát nem sajnálva építsék a télisportok tündérvárosát. 2015-ben jelent meg Killyéni András sporttörténész Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyve, vele beszélgettünk.0:00 Intro0:43 Intro II erdélyi turisztikai térképekkel és sízéssel 5:53 A lovas nemzet sílécekre áll14:14 Az olimpia egy lelkiállapot21:18 Visszaadják a hegyeket, elkezdődik a helyszín utáni hajsza27:30 „Magyar Garmisch” és ami ebből megvalósult33:58 1600 méter felett, farkasokkal körülvéve, boldogságban42:03 Akciófilmbe illő jelenetek Marusarz-cal52:16 A világ ég, a játék nem állhat le54:21 Olimpiai álom utáni keserű ébredés57:03 Az álmot újraálmodókHa tetszett, meséld tovább. Ha pedig nem szeretnél lemaradni a következő részről iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Színházi látnok a jövőből, filmes kalandor, zseniális vállalkozó, túlélő. Nem tudunk választani a Janovics Jenőre illő jelzők közül. Ungváron született 1872-ben, apja zsidó származású lisztkereskedő volt. Jenő, a legkisebb, még gyerek, amikor szüleivel Budapestre költöznek. Az ifjú Janovics otthagyja a gépészmérnöki szakmát a színészetért, majd Szegedet Kolozsvárért. Itt bontakozik ki a színház és film, de első sorban az alkotás, az újítás iránti elkötelezettsége, ragaszkodása. Munkáival messze megelőzi korát, a filmgyártás központjává alakítva Kolozsvárt, folyamatosan megújítva a színházról való gondolkodást. A két világháború időszaka számára is rengeteg szenvedést tartogatott. Talán a legszomorúbb az, hogy zsidó mivolta miatt a színházi szakma egy ideig mellőzte. Az a közeg, amiért az életét áldozta volna. 2025 első Hetedhét-epizódjában Janovics Jenőt ismerheted meg. Hallgasd, és ha tetszett, meséld tovább!0:00 Megelőlegezett dicshimnusz a színházi látnokhoz, filmes kalandorhoz 2:44 Lánglelkű ifjú, aki hátat fordít a mérnöki szaknak 12:00 Az első munkahely, ahol áááállítóóólag már az első munkanapján játszania kellett16:36 A nagy renoméjú színház, amely ha nem is olyan gazdagon felszerelt egy életre rabul ejti Jenő szívét23:22 Színházi performansz “videóbejátszásokkal”, kapaszkodj meg, 1899-ből28:00 Kis kitérő károgó sajtóval és osztrák színházgyárosokkal35:31 Na de ki lesz az új színházigazgató??? Nem nehéz kitalálni39:40 Tudatosság évei a színházban, fiatalok nevelésével és műfaji sokszínűséggel44:56 A nyári színház, ami később nem csak nyáron jön jól49:58 A színkör mozgó, avagy Janovics a filmes látnok58:22 Sárga csikó: tragédia, majd hazai és nemzetközi siker1:04:11 Némafilmes operett és egyéb különlegességek a kolozsvári filmgyár tekercsein1:08:13 Mozi a színház fenntartásáért és egyéb kreatív megoldások a túlélésért1:13:20 Üstökös a fekete lyukban1:18:43 Az utolsó rendezés1:19:53 Janovics szelleme nem hagyja nyugodni a filmes-színházas Kolozsvárt! Szerencsére!Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

Ebben az epizódban egyszerre foglalkozunk erdély gasztronómiájával, rácsodálkozunk a történelemkutatás izgalmaira és rejtélyeire, és ismerkedünk a háromszáz évvel ezelőtti magyar nyelvvel. Közben pedig, karácsony közeledtével, főzünk is.Több mint háromszáz évvel ezelőtt valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend barátai közül, fontosnak látta, hogy szakácsuk receptjeit lejegyezze. Ez a kézirat később óriási karriert futott be, folyamatosan felbukkant későbbi korok gasztronyomtatványaiban, még úgy is, hogy szerzőjének kilétére, mai tudásunk szerint, nincs egyértelmű bizonyíték. A kisméretű Szakácskönyvecske egy igazi kincs. Meg lehet-e ismerni az 1600-as évek végén élő erdélyieket néhány recepten keresztül? A Ferencesek főztje című könyv, amely 2023-ban a Tortoma kiadónál jelent meg, erre tesz kísérletet. Miközben ma is ínycsiklandó recepteket kínál.0:00 Bevezető5:11 De ki ír és főleg ki olvas szakácskönyveket az 1600-as években? 11:40 Negyven fogás és egy páva14:00 Mendel és a borsó, azaz egy jó ferences mindenhez ért19:50 Erdélyben, sőt Csíksomlyón is színre lépnek a barátságos barátok (ferences rendi szerzetesek)29:25 A fáradhatatlan gyűjtögető, Kájoni János34:31 Lehet-e köze Kájoninak a Szakácskönyvecskénkhez?39:26 A kálvinista nyomdász, akinek ízlenek a katolikus receptek50:53 Vissza a Szakácskönyvecskéhez, de maradva a nyomdászoknál53:38 Jelentkezik szerzőnek, Zsófia56:28 Hal tiszta borssal, dió sása, körtvély béles, avagy érted-e a háromszáz évvel ezelőtti ferencest?1:10:56 „Teljék mindebben öröme annak is, aki főz, meg annak is, aki eszik”Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

A nagyszebeni Brukenthal palotában rendezték be Erdély első múzeumát. Az egykori tulajdonos szenvedélyes gyűjtő volt, legyen szó festményekről, pénzérmekről vagy éppen kőzetekről. Samuel von Brukenthal élete 82 éve során értékes gyűjteményt halmozott fel, és mivel nem volt egyenes ági leszármazottja végrendeletében meghagyta, hogy a gyűjteményei az evangélikus gimnázium tulajdonába kerüljenek és múzeumként látogathatóak legyenek.Ki volt Samuel von Brukenthal, családjának legkisebb királyfia? Kiderül az epizódból. De nagyszebeni városi berendezkedésről és a “naaagy” nagyszebeni festménylopásról is. A Brukenthal múzeumból 1968-ban 8 darab értékes festmény tűnt el, a körülmények azóta sincsenek teljes egészében feltárva. A 8 festmény közül viszont 4 előkerült, amelyeket szintén láthatunk a múzeumban.0.00 Bevezető3.35 Szeben, a szászok fővárosa az 1700-as években13.31 Mindeféle céhek, egyesületek és egyletek15.46 Nem a ruha teszi a szászt, s főleg nem pénz nem öltöztet23.23 Színre lépnek a szabadkőművesek25.19 Megszületik a legkisebb királyfi, Samuel von Brukenthal32.16 Családi tragédia és politikai karrier41.53 A kísérletező Brukenthal44.43 A festmények gyűjtője, Brukenthal52.06 A szerencsés örökös: az evangélikus gimnázium1.00.06 A szebeni Brukenthal Múzeum1.09.32 A “naaagy” nagyszebeni festménylopás1.20.57 The EndMegtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is.  Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre:  https://bit.ly/4gXhJns

Kolozsvártól nagyjából húsz kilométerre fekszik Gyalu, amelynek zsongásában rejtőzik a Rákóczi-Bánffy kastély. A főúton haladva alig észrevehető, a főépület nem is föltétlenül látszik. Pedig története végtelenül gazdag. Itt volt Erdély első, reneszánsz elemekkel díszített palotája, amelyet végül azért bontottak le, mert az akkori tulajdonost, Rákóczi Györgyöt zavarta, hogy a palotából nem elég jó a kilátás. A fejedelem egyéb átalakításokat is végzett, például létrehozott egy úgynevezett bokályos házat, amely gazdagsága, Törökországból rendelt egyedi csepéi ámulatba ejtették a látogatót. Rákóczi György nemcsak “építészi” és “belsőépítészi” elképzeléseiről volt híres. Feleségét, Lorántffy Zsuzsannát egyenlő félként kezelte. Fennmaradt levelezésük bizonyítja, hogy emellett szerették is egymást. Ami, valljuk be, nem mindig volt jellemző a nemesi körökben kötött frigyekre. A várkastély a hányattatott évek után újra látogatható. Arról is beszélgettünk, hogy mire lehet/érdemes használni egy várkastélyt 2024-ben.0.00 Bevezető1.25 Az ifjú György5.25 A jól házasodó György7.10 Szerelmes fehér hollók14.11 Lorántffy “feminista” Zsuzsanna20.49 György, a fejedelem25.08 A stabilitást hozó és vagyongyarapító György29.21 Színre lép a gyalui várkastély32.48 György: jött, bontott, épített49.20 Tulajdonosváltás további Györgyök és Dénesek főszereplésével53.22 Várkastély, majd iskola, majd rom, majd várkastély59.06 Várkastély, mint esküvőhelyszín? Nemcsak a mai lányok álma1.05.16 Ingyen ötlet és búcsúMegtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: ⁠https://bit.ly/4gXhJns

John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék rabul ejti a szívét. Annyira, hogy végül a Kolozsvártól 40 km-re található Aranyosgyéresen telepszik le, és épít magának kastélyt. Igaz, döntésében meghatározó volt az is, hogy az erdélyi tájon kívül más is igényt tartott a szívére. Nevezetesen Wesselényi Polixéna, akivel még Rómában találkozott és akivel egyaránt osztoztak az utazás szeretetében. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább!Elérsz bennünket: Facebook: /hetedheterdelyInstagram: /hetedhet.erdely/Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erdélyben. Így pontos leírást sem adhatott a kastélyról. Ami viszont biztos, hogy nem igaz, hogy Vlad Țepeș tulajdonosa vagy lakója lett volna a törcsvári kastélynak. Nem is bizonyítható, hogy járt volna ott. A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább. Elérsz bennünket: Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/ Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is. Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak. Ha tetszett az epizód, meséld tovább!Elérsz bennünket: Facebook.Instagram. És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!

Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európai gótika egyik legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. És nem mellesleg majdnem kétszász értékes török szőnyeget őriznek benne. Megtalálsz bennünket: FacebookonInstagramonHa pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó