Mozgóképizmus

A Rákosi-korszaknak görbe tükröt tartó A tanú című klasszikus után a Mozgóképizmus aktuális adásában már a Kádár-éra világát vizsgáltuk meg. Paár Ádám történész-politológus ismét egy szatíra, a Veri az ördög a feleségét című alkotás segítségével hasonlította össze a valóságtartalom és humor viszonyát a korabeli filmművészetben.

A tanú című szatíra elemzésével folytattuk a Mozgóképizmus aktuális, a történelmi filmek valóságtartalmának és humorának viszonyát vizsgáló sorozatát. Paár Ádám történész-politológus felvetette azt az egyre gyakrabban előkerülő dilemmát, hogy a film esetleg "csak" vicces, és ezzel bagatellizálja a korszak mindennapos tragikumát.

A Fel a fejjel! című keserédes dráma elemzését folytattuk a Mozgóképizmus aktuális adásában. Sorozatunk, amely a történelmi filmek valóságtartalmát vizsgálja, továbbra is marad a második világháború témájánál. Paár Ádám történész-politológus több magyar és összehasonlításként külföldi filmet vizsgált a humor relevanciájának szempontjából.

A Mozgóképizmus aktuális sorozatában szórakoztató filmeken keresztül vizsgáltuk tovább Magyarország történelmét. Időrendben a második világháború következik, amelyhez a drámai alkotások mellett, nem egy szatirikus hangvételű vagy kifejezetten a nevettetéssel feszültséget oldó mű is kötődik. Paár Ádám történész-politológus a keserédes Fel a fejjel! című drámát elemezte részletesen.

A XX. század első évtizedeinek eseményeit a szatíra eszközeivel kigúnyoló Indul a bakterházról, valamint annak drámai hangvételű ellenpontjaként az Árvácskáról beszélgettünk a Mozgóképizmus következő adásában. Paár Ádám történész-politológus segítségével azt is megvizsgáltuk, hogy Bendegúz karaktere hogyan reagál a korszakra, amelyet az őt körülvevő abszurd figurák testesítenek meg.

A Mozgóképizmus következő adásában befejeztük A Tenkes kapitányának az előző adásban elkezdett elemzését, majd a XIX. századból választottunk egy példát, amelyen keresztül látható a humor és a történelmi tények felhasználásának aránya. Paár Ádám történész-politológussal az Akli Miklós című kalandfilmről és annak kreatív valóságábrázolásáról beszélgettünk.

A Mozgóképizmus következő adásában - folytatva a humoros történelmi filmek valóságtartalmát vizsgáló sorozatunkat - a XVIII. századi Magyarországon szemléztünk néhány klasszikus példát. Paár Ádám történész-politológussal a Szaffiról és a Tenkes kapitányáról is beszélgettünk. Mindkét alkotás esetében a gyártásuk időszakára adott alkotói reakciók is szóba kerültek.

A Mozgóképizmus következő adásában egy lépéssel közelebb kerültünk a német humor létének feltárásához. Paár Ádám történész-politológussal a Manitu bocskora és a Good bye, Lenin! között műfaj és minőség szerint elhelyezkedő alkotásokból többet is megvizsgáltunk, hogy bebizonyítsuk, a humor egy szubjektív kategória, amelynek stílusát meghatározza a történelmi időszak, amelyből származik.

Egy örök kérdésre kerestük a választ a Mozgóképizmusban ezen a héten. Nevezetesen, hogy létezik-e német humor. Paár Ádám történész-politológussal tovább vizsgáltuk a szórakoztató történelmi filmek igazságtartalmát. Az 1960-as évekbeli klasszikus német indiános filmek kerülnek górcső alá.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a nagyotmondó katonákról szóló kosztümös filmek kerültek terítékre. Továbbra is Franciaország történelmi filmjeiben vizsgáltuk meg a tények és a humor arányát. Paár Ádám, történész, politológus többek között Az én hősöm című vígjátékról beszélt, de előkerül Svejk, vagy éppen Münchhausen báró karaktere is.

A Mozgóképizmusban ezen a héten tovább vizsgáltuk, hogy a francia kosztümös filmekben hogyan férnek meg egymással a történelmi tények és a humor. Paár Ádám történész-politológus A három testőr után most egy hasonlóan ismert és kedvelt alkotáson ellenőrizte az arányokat. A Királylány a feleségem, vagy másik címén a Tulipános Fanfan Franciaország egy ellentmondásos időszakát mutatja be.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a kosztümös francia vígjátékok valóságtartalma került górcső alá. Paár Ádám, történész, politológus aktuális sorozatunkban a viccek és a tények arányát tanulmányozta franciaországi alkotásokon. Elsőként a sokak kedvencét, Asterix-et és kalandjait megörökítő meséket használta példaként, valamint A három testőr történetét újra és újra feldolgozó filmeket.

A Mozgóképizmusban ezen a héten a humoros alkotások és a történelmi hűség kapcsolatát ellenőrző aktuális sorozatunk első egységének a végéhez értünk. Az Egyesült Királyság szolgáltatta példák közül Paár Ádám történész-politológus Benny Hill munkásságát, a Waczak Szállót és a Halló, halló! című sorozatot is méltatja. Utóbbival jelezve, mely ország történelmi vígjátékait elemezzük majd a folytatásban.

A Mozgóképizmusban folytattuk a történelmi témájú vígjátékok igazságtartalmának vizsgálatát. Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a modernkori Egyesült Királyság jelentős eseményeinek filmvásznon, illetve tévéképernyőn való, legtöbbször burkolt, vagy sokszor nem is tudatos megjelenítését elemzi. Ez alkalommal a mára kultikussá vált Folytassa… filmsorozatot használva példaként.

A 2020. március 14-ei adás ismétlése: Szappanoperák, teleregények eredete és tanulságai Paár Ádámmal.

A 2020. január 4-ei adás ismétlése: Filmek a másságról Paár Ádámmal.

A Mozgóképizmusban folytattuk az 1920-as évek Angliájának elemzését. Paár Ádám, történész-politológus továbbra is a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozaton keresztül mutatja be a társadalmat akkor átformáló eseményeket, amelyekre az említett alkotás is reagál, mint például az általános sztrájk, vagy a fiatalok körében divatossá váló baloldali eszmék zászlóra tűzése.

A Mozgóképizmusban folytattuk sorozatunkat, amelyben vígjátékokon keresztül vizsgálunk jelentős korszakokat, történelmi eseményeket. Paár Ádám, történész-politológus legutóbb a Jane Austen regények filmes adaptációit használta a 19. századi nőjogok bemutatására. Most, tovább haladva az időben a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozat került terítékre, amely már egy erősen átalakuló világot láttat az 1920-as évek Angliáját megidézve.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában tovább elemeztük a történelmi vígjátékok igazságtartalmát. A Jane Austen regények filmes adaptációit vetettük össze aszerint, hogy az alkotó mennyire tartotta érvényes konfliktusnak a férjfogást. Paár Ádám, történész-politológus az Emma és a Meggyőző érvek legfrissebb feldolgozásaiban a korábban drámai hangú cselekmény könnyed nevettetéssé alakított pontjait hangsúlyozta.

A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a történelmi tárgyú vígjátékok igazságtartalmát dobtuk mérlegre. Paár Ádám, történész-politológussal az előző héten elkezdtük összevetni az Artúr mondakör legendáit a Gyalog galopp kreatív tartalmával. Még folytatjuk ezt a beszélgetést, illetve két további alkotást elemzünk, hogy kiderüljön, a középkorral kapcsolatos ismereteink megfelelnek-e a valóságnak.

Ruttkai Éva, Katharine Hepburn és Mezey Mária után a Thalia punknői záró epizódjában ismét egy, a látszat ellenére rebellis művész került fókuszba. A Mozgóképizmus különkiadásában Rácz Ráchel, film- és színháztörténész segítségével Grace Kelly hercegnői megjelenése és később státusza mellett, a színművészben élő bohém lelket is megismerhettük.

A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői harmadik részével jelentkezik. A minisorozat négy olyan legendás művész életútját követi végig, akik nem álltak be a sorba, de tehetségük felülírt minden szabályt. Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előzőekben Ruttkai Éva és Katharine Hepburn munkásságát méltatta. Legközelebb Mezey Mária különleges életútját mutatja be.

A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői második részével jelentkezett. A minisorozat négy olyan egykori hazai és külföldi művész életútját követi végig, akik nem hajoltak meg a stúdió- vagy éppen a politikai rendszer előtt, azonban tehetségük és a közönség elismerése biztosította a helyüket a pályán. Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előző adásban Ruttkai Éva munkásságát méltatta, ezen a héten Katharine Hepburn egyedülálló sorsát mutatta be.

Elindul a Mozgóképizmus különkiadása, Thalia Punknői címmel. A következő izmus-elemzés előtt Rácz Ráchel színház-, és filmtörténésszel néhány héten keresztül, olyan legendás női színészekről beszélgetünk, akiket nem tört meg sem szakmai, sem politikai rendszer.  Elsőként Ruttkai Éva figurája elevenedik meg a műsorban.

Olyan filmeket és sorozatokat vizsgáltunk Paár Ádám történész segítségével, amelyek középpontjában a 20. századi úr-szolga kapcsolat áll.

A Mozgóképizmus következő adásában végére érünk a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunknak. Paár Ádám, Fekete Ibolya két korábbi alkotásán keresztül mutatja be, mit jelentett az újbaloldal Magyarországon a rendszerváltás utáni években.

A Mozgóképizmus következő adásában a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunk utolsó fejezetébe kezdtünk bele, amellyel hamarosan visszakanyarodunk Magyarországra. Paár Ádám, történész-politológus az újbaloldal kifejezést definiálta több amerikai filmes motívum segítségével.

A Mozgóképizmus következő adásában A király összes embere című drámával folytattuk és egyben lezártuk aktuális sorozatunkban az Amerikai kontinentális baloldal című fejezetet. Paár Ádám, történész-politológus a Viva Zapata!, valamint az Érik a gyümölcs című klasszikusok után a kontinens északi részét vizsgálta tovább, rámutatva az Egyesült Államokban ekkor még uralkodó vadnyugati mentalitásra is.

A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunk Amerikai kontinentális baloldal című aktuális fejezetét. A Viva Zapata! mentén ábrázolt múlt századi Mexikó után az Érik a gyümölcs című klasszikus segítségével Paár Ádám, történész-politológus a kontinens északi részét vizsgálta a gazdasági világválság idején.

A Mozgóképizmusban folytattuk aktuális sorozatunkat, azon belül pedig egy új fejezetet nyitottunk, Amerikai kontinentális baloldal címmel, amelyben ismét három filmet vizsgáltunk. Például az Érik a gyümölcs című klasszikusban kerestük meg Paár Ádám, történész-politológus segítségével a szociális alapú világnézet megjelenítését.

A Mozgóképizmus következő adásában Sorsfordító nők címmel különleges életpályákat mutattunk be a szociális alapú politizálást vizsgáló sorozatunkon belül. Paár Ádám, történész-politológus még ejtett néhány szót Kéthly Annáról, majd átkanyarodott a politikus személyes ismerősének, Golda Meirnek a történetére, hogy aztán Clara Campoamor bátor tetteinek összefoglalásával zárja a sort.

A Mozgóképizmus következő adásában egy újabb Mészáros Márta filmet alapul véve a 20. század első felének jelentős, a szociális egyenlőségekért harcoló nőkről beszélgettün. Paár Ádám, történész-politológus Kéthly Annával kezdte a sort. Az Utolsó jelentés Annáról című alkotás mentén a szociáldemokrata politikus pályafutását foglalta össze.

A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunkat, és azon belül a parasztforradalmárok, anarchisták, népiek címmel ellátott szekciónkat. A tanítványok és a Fényes szelek című alkotások után Paár Ádám történész-politológus a Temetetlen halott című drámát, és azon keresztül Nagy Imre politikai pályafutását elemezte.

A Mozgóképizmus következő adásában tovább kerestük a nyomait a két világháború közötti Magyarországon a szociális alapú politizálásnak. Ezt Bereményi Géza A tanítványok című alkotásával illusztrálta Paár Ádám. A történész-politológus továbbá összefoglalta az 1960-as évekre már kialakult rendszer visszásságait Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjén keresztül.

A Mozgóképizmus következő adásában tovább vizsgáltuk a két világháború közötti Magyarország közhangulatát a parasztság és a polgárosodással megjelenő új társadalmi rétegek szempontjából. Paár Ádám történész-politológus Bereményi Géza A tanítványok című filmjét eleveníti fel elemzésében.

A Mozgóképizmus következő adásában Fekete István irodalmi pályáján keresztül vizsgáltuk a társadalmi és gazdasági viszonyokat a két világháború közötti Magyarországon. Paár Ádám történész-politológus a gyakran félreértelmezett, a jobboldal által sajátjának hirdetett író feladatait, kapcsolatait és célkitűzéseit veszi sorra.

A Mozgóképizmusban a 20. század elején a szociális alapú politizálás fejlődésének újabb állomásain haladtunk át A Lenin-vonattal, amelyen egészen a rendszerváltásig utaztunk. Paár Ádám, történész-politológus nem csak Lenin terveit és Sztálin tetteit foglalta össze, de arra is kitért, hogyan szeretett volna visszatérni Gorbacsov a kezdetekhez, a lenini alap eszmékhez.

A Mozgóképizmusban bemutattuk, hogy vizsgálatunk tárgya, a szociális alapú politizálás a 20. század elejére hogyan kezdi elérni új formáját, amely már sokkal inkább nevezhető szocialista nézeteken alapuló politizálásnak. Paár Ádám történész-politológus elemzésünk folytatásában aláfestésként használva A Lenin-vonat című filmet, az átalakulás folyamatát foglalta össze, hogy végül bemutassa a korabeli szocializmust.

A Mozgóképizmusban tovább elemeztük Marx és Engels kapcsolatát, közös céljaikat és néha eltérő nézeteiket. Paár Ádám, történész-politológus újabb példákkal magyarázta, miként alakult ki a szociális alapú politizálás, illetve körvonalazódott a szocializmus eszméje Németországban, a 19. század közepén.

A Mozgóképizmusban hamarosan felszállunk A Lenin-vonatra, de előtte még befejezzük a 19. század végi Németország társadalmi elemzését. Ehhez a ponthoz közelítve Paár Ádám történész-politológus az aktuális epizódban Marx és Engels kapcsolatát vizsgálja Az ifjú Karl Marx című filmdrámát alapként használva.

A Mozgóképizmusban a szociális alapú politizálás kezdeteit kutatva legutóbb eljutottunk a romantika kori Németországba. A Wagner karrierjét bemutató minisorozattal is foglalkoztunk, amely a zeneszerző Karl Marx-szal való kapcsolatára is rámutat. Paár Ádám történész-politológus most a közgazdász-filozófusra fókuszál, és Az ifjú Karl Marx című koprodukciós filmet használta elemzése hátteréül.

A 2019. szeptember 28-ai adás ismétlése: A Hangosfilm – Szélesvásznú verzióban olyan filmekről beszélgettünk Paár Ádámmal, amelyek valamilyen módon a rendszerváltáshoz kötődnek. Csapd le csacsi!, Good Bye, Lenin, Kolja és még sok más mára kultikus alkotás.

A Mozgóképizmusban tovább kutattuk Európa szerte a szociális alapú politizálás gyökereit. Paár Ádám történész-politológus A nyomorultak című alkotás kapcsán még néhány gondolattal lezárta a franciaországi események elemzését; hogy a 19. századi Németországban folytassa a megkezdett vizsgálatot. A helyi és korabeli politikai eszmék értelmezéséhez a Wagner mini-sorozatot használja kellékként.

A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a 18. századi Dánia után, most Franciaországban keressük meg a szociális alapú politizálás gyökereit. Paár Ádám történész-politológus a Nyomorultak című klasszikus mű különböző filmes  feldolgozásait is segítségül hívva mutatta be, hogyan jelent meg program és személyes szinten mások megsegítése, illetve a közösségi élet mindenki számára előnyös kialakítása.

A Mozgóképizmus új sorozatában a szociális alapú politizálás példáit vettük sorra. A 18.századi Dániában, VII. Keresztély uralkodása idején vizsgálódtunk tovább ezen a héten. Paár Ádám történész-politológus Skandinávia korabeli politikai adottságait, illetveföldrajzi felosztottságát elemezte az Egy veszedelmes viszony című kosztümös drámánis keresztül.

A Mozgóképizmusban lezárva a liberalizmus történetének elemzését, új sorozatot indítunk. A vizsgálni kívánt eszme – több másikhoz hasonlóan – a liberalizmusból fejlődött ki. Paár Ádám történész-politológussal arról beszélgettünk, hogy a szociális érzékenységen alapuló politizálás hogyan és mikor kapott tudatosan helyet a döntéshozatalban.

A Hangosfilm – Mozgóképizmusban elérkeztünk műsorunk első sorozatának a végéhez. A liberalizmus történetét a kezdetektől a modern korig foglaltuk össze, és most az Egyesült Királyságban zárjuk le. A királynő és a Korona című alkotásokon keresztül az alkotmányos monarchia liberalizálódásának folyamatát mutatta be Paár Ádám, történész-politológus.