Nyelvművelő

A muravidéki nyelvjárásgyűjtésen szerzett tapasztalatok valódi élményt jelentettek dr. Tóth Péternek, a Szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék magyar nyelvi adjunktusának, aki az előző héten megkezdett témát folytatja, összevetve a szlovéniai magyarság körében élő kifejezéseket a kárpátaljaiakkal. A nyelvésszel dr. Gaál Péter magyar lektor beszélget.

Az előző adásunkban a nyelvjáráskutatás magyarországi úttörőiről és a Magyar Nyelvőr című folyóirat ebben betöltött szerepéről beszélgetett dr. Gaál Péter dr. Tóth Péter egyetemi adjunktussal. Ma a muravidéki nyelvjárási élmények kerülnek előtérbe.

Folytatjuk a nyelvjáráskutatásról szóló rövid sorozatunkat, amelyben Magyar Nyelvőr című folyóirat megjelenésének jelentőségéről a tudományág fellendítésében a 19. században dr. Tóth Péter egyetemi adjunktus szól, akivel dr. Gaál Péter beszélget.

A 19. századi nyelvújítási mozgalom többször a tájszólásokból merített, így kerültek be bizonyos tájnyelvi kifejezések a köznyelvbe. Az első nyelvjárási kutatások éppen az Őrséghez kapcsolódnak. Az első tájmonográfia is ezek nyomán készül el, tudhatják meg a Nyelvművelő műsorból…

Mai műsorunkban visszatérünk a nyelvjáráskutatás érdekes, kimeríthetetlen témaköréhez, amelyben dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem magyar lektora szombathelyi kollégájával beszélget a nyelvjáráskutatásról, nyelvjárásokról, a muravidéki jelenségekről több egymást követő részben.

Változó világunk érdekes lenyomatát adják a hozzászólások, amelyek a világhálón érkeznek hozzánk. Egy nyelvész számára azonban semmi sem jó vagy rossz, hanem tanulmányozandó jelenség!

Az interneten olvasható véleménynyilvánítás egy sajátos műfajjá érlelődött az utóbbi évtizedekben. A szellemes megjegyzésektől a sértő és közönséges kinyilvánulásokig széles skáláját találjuk a kommenteknek. Lehet azokat elemezni a tartalom, a stílus, az illem vonatkozásában, ezért választotta dr. Elizabeta Bernjak mai adásunk tartalmaként.

Mai adásunkban folytatjuk az előző héten megkezdett téma feldolgozását a digitális kommunikációról. A mindennapi életben betöltött szerepéről, illetve működési mechanizmusáról dr. Elizabeta Bernjak összeállítása következik.

Életünk szerves részévé vált a digitális kommunikáció, üzenetek küldésével és fogadásával ébredünk és fekszünk le, nélkülözhetetlenné vált a munkánkban, a családi és baráti kapcsolatok működésében. Ezek használatának korlátozására intenek bennünket a szakemberek, de tudjuk jól, a visszalépés már aligha lehetséges. Nem árt tudatosítani magunkban, mit is jelent a digitális kommunikáció.

A marketingnyelvészetről szóló sorozatunk hetedik részében a reklám fogalmát járja körül dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője, akivel dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészkarának magyar nyelvi lektora beszélget.

A marketingnyelvészetről szóló sorozatunk újabb fejezete következik, amelyben ugyan erősen közelítünk a közgazdaság tudományához, mégis a kommunikáció keretein belül maradva ezúttal a csomagolás nyelvi elemeiről szól dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője, akit Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészkarának magyar nyelvi lektora kérdez.

A szlogen vagy jelmondat, olyan könnyen megjegyezhető frázis, állandósult szókapcsolat, amit különböző szövegkörnyezetben változtatás nélkül alkalmaznak. Mai adásunkban a kereskedelemben használatos szlogenekről és a márkanevek választásáról szól dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője….

A számok magyar neve címet választotta dr. Molnár Zoltán mai összeállításához, amelyből már kiderül annak tartalma is. Keresve az összefüggéseket ősi finnugor, ugorkori eredethez, sőt iráni vonatkozásokhoz is eljutunk a vizsgálat során.

Ma már, ha a fülke szót hallják, akkor talán elsősorban a zuhanyozófülke jut eszükbe. Néhány évtizeddel korábban az utcai telefonokat védő fülkére gondolhattak, ettől is régebben bizonyára az ablakszerű mélyedést értették alatta, sokan vakablaknak is hívták.

Az ajtófélfa az ajtó függőleges része, a falhoz erősített két oszlop, amelyek közül az egyik a forgópántokat, a másik a zárat tartja. A Lendva-vidéken igen változatos a megnevezése, sőt a nemzedékek és a nemek között is kiviláglik némi eltérés…

A magyar, mint idegen nyelv tanulásának történeti előzményeit követően ma azokról a segédeszközökről, mindenekelőtt tankönyvekről hallhatnak, amelyek a nyelvtanulást segítik. Ezek közül az alaptudás szintjéhez igazodva lehet választani.

Mai adásunkat dr. Zágorec-Csuka Judit Zrínyi-kutató elemzésével folytatjuk, melyben ezúttal a Szigeti veszedelem című eposzban megjelenő halálmotívumok metaforáit vizsgálja meg.

Mai adásunkban dr. Zágorec-Csuka Judit Zrínyi-kutató a költő eposzában fellelhető nyugat-dunántúli, göcseji tájszavakról szól.

Az évszakok megnevezése is a nyelvi mozgás eredménye, hiszen ősi finnugor eredetű kifejezésekről beszélhetünk. Arról, hogyan alakult ez a folyamat dr. Molnár Zoltántól tudhatunk meg többet.

Mi az, amibe a kiszaggatott kenyértésztát tesszük, és szalmából van? Teszi fel a kérdést dr. Molnár Zoltán most következő összeállításában, amelyben egy használati tárgy Lendva-vidéki megnevezése nyomába ered. A kifejezés változatai visszavezetnek az ősi ugor, finnugor, illetve szláv és török gyökerekhez.

Mai összeállításunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem magyar lektora folytatja előző héten megkezdett témáját, amelyben a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatásának történetéről, körülményeiről és fontosságáról szól.

Noha a magyar nyelv nem tartozik a világnyelvek közé, és eredetét illetően is sajátos helye van a nyelvcsaládok között, nemcsak azok beszélik, akiknek az anyanyelve. A 150 évvel ezelőtt született Klebersberg Kuno, aki 1922 és 1935 között vallás és közoktatásügyi miniszter volt, már ő is felkarolta a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatását.

Az, hogy a hónapok gyorsan múlnak, gyakran halljuk, de arra már ritkábban gondolunk, hogy maga a kifejezés a hold és a nap összevonásából alakult ki. S vajon mennyit tudunk arról, hogy a hónapok nevének eredete hova vezethető vissza? Dr. Molnár Zoltán érdekes összeállításának ma éppen ez lesz a témája.

A Nyelvművelő műsorunk mai témája egy pici vagy olykor talán nagyobb és szembetűnő bőrkinövés lesz. Lendva-vidéki megnevezéséről és általában a szó eredetéről többet dr. Molnár Zoltántól tudhatunk meg.

Mai adásunkban dr. Molnár Zoltán nyelvésznek adjuk át a szót, aki az anyajegy fogalmának Lendva-vidéki változatairól szól, és a szó belső fejleményeit kíséri végig a köznyelvben használatos mai alakjáig.

Talán lesznek olyanok, akik emlékeznek arra, hogy a kora nyári időszakban dr. Gaál Péter magyar lektor által egy sorozatot indítottunk a marketingnyelvészetről. Ebben szóltunk a márkanevek választásáról, a nyelvi tájkép fogalmáról. Most a megkezdett témakör újabb része következik, amelyben a zöld marketingről hallhatnak. Ebben dr. Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője lesz a segítségünkre.

Mai összeállításunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora folytatja a beszélgetést dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével a marketingnyelvészetről. Ezen belül pedig a nyelvi tájkép fogalmát járják körül.

Korunk gazdaságának egyik fontos tényezője a márka, illetve a márkanév, amely az eladóval vagy a gyártóval azonos. Mai adásunkban dr. Gaál Péter, a maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora olyan szakembert szólít meg, akinek hangját már ismerik műsorunk követői. Ő Kovács László nyelvész, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetője, aki a téma nyelvészeti oldalát is megvilágítja.

Előző adásunkban megtudhatták, hogy a politikai párbeszédbe miként kerül be a gúny és a gúnyolódás. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak a verbális agresszió és a szóbeli bántalmazás lényegét elemzi.

A gúny nem más, mint lealacsonyító ítélet. Gyakran kíséri a politikai megnyilvánulást. Dr. Elizabeta Bernjak mai összeállításában a fogalom lényegéről, jelentkezésének formáiról szól.

A politikai közbeszédben a gyűlöletbeszéd nem számít újdonságnak, mindössze annyiban, hogy idomul a körülményekhez. Dr. Elizabeta Bernjak sorozatának második fejezetében a gyűlöletbeszéd mértékéről, témájáról, következményeiről és nem utolsó sorban a megfékezésének lehetőségeiről szól.

A gyűlöletbeszédről, annak megnyilvánulásáról, a közbeszédben való megjelenéséről hallhatnak dr. Elizabeta Bernjaktól ma és az elkövetkező néhány adásunkban. Ajánljuk a figyelmükbe!

A marketing több tudományágat és szakterületet foglal magába, és elsősorban az ügyfélszerzésre fókuszál. A gyakorlatban ennek is kialakult a maga nyelvi, kommunikációs eszköztára és működési rendszere, amelyről ma dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar lektora dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével beszélget.

Aligha gondolkodunk a napi feladatok mellett a hét napjainak megnevezésén, azon pedig még kevésbé, hogy milyen eredetűek azok. Dr. Molnár Zoltán most következő összeállítása egészen az ugor korba vezet vissza bennünket az eredetvizsgálat során, és megannyi érdekes információt tudhatunk meg tőle a témáról.

A tavaszi nap elől védekezve minden bizonnyal előkerülnek az ellenzős sapkák. Ehhez időzítettük mi is a mai témánkat. Dr. Molnár Zoltán ugyanis e fejvédő megnevezésének változatait vizsgálta meg a Lendva-vidéken. Felmérésének eredményei következnek most.

A szemüveg a látási hibák javítását szolgálja, és bizony kellemetlen, ha nincs a kezünk ügyében, vagy éppen keressük, miközben ott van az orrunkon. Persze az öltözéknek is egy meghatározó részlete lehet, divattal összhangban. Mai adásunkban azonban más oldalról közelítjük meg a témát, dr. Molnár Zoltán a kifejezés Lendva-vidéki változatairól szól, használatának nemzedéki gyakoriságáról, amit kiegészít a fogalomra vonatkozó etimológiai adatokkal!

A bormárkanevekről készült sorozatunk befejező része következik, amikor megtudhatják, érdemes-e humoros bormárkanevet választani, és ha igen, akkor miért. A választ dr. Gaál Péter kérdésére dr. Kovács László nyelvész, marketing szakember adja meg.

A magyar bormárkanevekről készült sorozatunk utolsó előtti részéhez érkeztünk, amelyben dr. Gaál Péter, a Maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével még néhány fontos tudnivalót oszt meg a bormárkanevek kiválasztásáról, a nyelvi és a kereskedelmi érdekek harmonizálásáról.

Dr. Gaál Péter, a maribori Bölcsészettudományi Kar magyar lektora folytatja a beszélgetést dr. Kovács László nyelvésszel, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjével a bormárkanevek kiválasztásának magyarországi és nemzetközi gyakorlatáról, az ország nyelvéhez való ragaszkodás előnyeiről és hátrányairól az üzleti szempontok figyelembe vételével és megannyi részletkérdésről, amelyek befolyásolhatják a termék eredményes értékesítését.

Mire utal a bormárkanév? – kérdezte egyebek közt dr. Gaál Péter dr. Kovács László nyelvészt, az ELTE Társadalomtudományi Kar Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszékének vezetőjét. Sorozatunk első része következik.

Ma a nyelv folyamatos változásának egy szegmenséről szól dr. Molnár Zoltán. Összeállításából kiderül az is, hogy olykor a nyelvhasználatban bizonyos körülmények hatására vissza-visszatérnek a régi formákhoz.

Gyakran halljuk, mégsem biztos, hogy tudjuk, mi rejlik az LMBTQ és olykor még az I-vel is megtoldott betűszó mögött. A különböző szexuális orientációk jelöléséről, azok változatairól szól ma dr. Bernjak Elizabeta, aki rövid sorozatában a társadalmi-politikai változások hozta új kifejezéseket értelmezte, és helyezte megfelelő nyelvi kontextusba.

Amint azt a múlt héten már előjeleztük, ezen a héten dr. Elizabeta Bernjak a proxi- vagy helyettesítő háború fogalmát járja körül, amely ugyancsak része a mai társadalmi-politikai szókincsnek. A világban való könnyebb tájékozódás érdekében ajánljuk figyelmükbe a mai összeállítást.

A társadalmi változásokra először a nyelv reagál az új jelentéstartalommal bíró fogalmak megjelenésével. Dr. Elizabeta Bernjak a politikai kultúra hozta új kifejezéseket vizsgálja sorozatában. Ezúttal az eltörlés kultúrájának mögöttes tartalmát veszi górcső alá, ami nem más, mint a kiközösítés modern formája. A jelenség azonban ennél összetettebb.

A globalizáció egy olyan folyamat, amely során a világ gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan egyre jobban összekapcsolódik és egységesedik. A globalizáció fogalmát nem könnyű összefoglalni, hiszen nagyon összetett jelenség. A következő percekben dr. Bernjak Elizabeta osztja meg gondolatait a témában.

Előző adásunkban a szőlők és borok megnevezésének néhány nyelvhelyességi és üzleti problémáját járta körül dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora. Mai adásunkban a szőlő- és bornevek helyesírásával foglalkozik, hiszen nemcsak a fajták változatosak, hanem a megnevezéseik is. Ráadásul a helyesírásukban is több a kivétel, mint a szabály.

A szőlő- és borkultúra mindig időszerű kérdései mellett létezik egy ugyancsak fontos, több szempontból is megközelíthető téma. Ez pedig a szőlők és borok fajtáinak a megnevezése. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a téma nyelvészeti problémája mellett néhány gyakorlatias kérdést is felvet.

Köszöntöm a Nyelvművelő műsor hallgatóit! Írjuk c-vel, angolosan vagy sz-szel magyarosan, az influenszer kifejezés már begyökeresedett a magyar nyelv szókincsébe, a befolyásoló fogalmaként. Erről az élő, aktív reklámról tudhatunk meg többet dr. Elizabeta Bernjak sorozatának újabb összeállításából, a politikai közbeszéd vokabulárjából.

A politika behálózza mindennapjainkat akarva-akaratlanul. Ha mi nem is, az mindenképpen foglalkozik velünk. Ez által vokabulárja is részévé vált életünknek. Dr. Elizabeta Bernjak most induló sorozatából azonban kiderül, hogy megannyi kifejezés valódi tartalmát kevesen értik. Ilyen pl. az angol woke szó. Ma erről hallhatnak bővebben.

Köszöntöm műsorunk hallgatóit. Remélem, már a fűtési idény előtt kitisztíttatták a kályhacsöveket és a kéményeket tűzbiztonsági okokból. Mai adásunkban azonban nem közbiztonsági, hanem nyelvészeti megközelítéssel foglalkozunk a füstöt elvezető csővel dr. Molnár Zoltán nyelvésznek egy korábban végzett felmérése nyomán. Tartsanak velünk a következő percekben is!