Veszprém 2030

Talán úgy jellemezhetnénk a veszprémi nyarat: pont olyan jónak ígérkezik, mint a tavalyi. Lesz Veszprémfest világsztárokkal, Rozé, Rizling, Jazz fesztivál mindenkinek, aki szereti a nívós zenét és a jó bort. Gyárkert a legnagyobb magyar sztárokkal és egy külföldi csapattal, amely a Thievery Corporation névre hallgat. Idén sem marad el az Utcazene a legizgalmasabb zenékkel, bolgár, olasz utcazenészekkel. Lesz Nyárkert is közös meccsnézéssel és mozizással. A beszélgetőpartnerem: Muraközy Péter.

A férfiak gyakran egyedül maradnak a problémáikkal. Egyszerűen azért, mert nem képesek ezeket megosztani a szeretteikkel. A férfikör abban segíthet, hogy a segítségre szoruló „segítő kezeket”, megértő figyelmet kapjon, amikor a gödör alján hever. A beszélgetőpartnerem: Bocskai Balázs férfikör-vezető.

Az Otthont az Állatoknak Alapítvány ugyanis elindította ingyenes kutyás foglalkozásait – Kutyaiskola – városi kutya – gazdi etikett címmel. Hiánypótló, amit csinálnak. Ugyanis kutya van rengeteg, gazdi is, meg konfliktus is. Elhagyott ürülékek, szabadon kószáló, önsétáltató nagy testű kutyák borzolják a kedélyeket Veszprém lankáin. Sigmond István alapítványi elnökkel és Böröczky Verával, a Veszprémi Állatvédő Egyesület elnökével beszélgettem.

Ebben az évben ugyanis Veszprém városa és a Balaton-régió közösen nyerte el ezt a rangos európai címet. A célok egyszerűek, mégis hihetetlenül bonyolultak. Ugyanis valahogy el kéne érnünk, hogy az itt élők az egészségük érdekében mindennap mozogjanak, tegyenek önmagukért és a családjukért, a közösségükért. Az első komoly rendezvényről, a Kihívás Napjáról és a jövő terveiről Markovits Alízt, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Szombathy Gyula a szomszédunk. Balatonalmádiban él és a Veszprémi Petőfi volt az utolsó színháza. Most megjelent egy könyve. A címe: Nem kell annyi pábijubi. Ami talán ebben a beszélgetésben érdekes, hogy a Veszprém 2030 Podcast szerkesztő-műsorvezetője, Gellért Gábor (vagyis én) vetette papírra Szombathy Gyula élettörténetét. Most a veszprémi sztorijairól faggattam.

Holtay Ákos, a Makmoiselle pékje tudja a tökéletes kenyér receptjét. Jó alapanyag, amelynek megadják a kellő időt, a figyelmet és a megfelelő hozzáértést. Nem több. De nem is kevesebb.

Németh Kyra egy olyan énekesnő, aki a sztárságig is elérhetett volna. De addig ért el, ameddig a belső tartása engedte. Nem világsztár lett, hanem lélekgondozó énektanár. Vagy énekgondozó lélektanár. Ez szabadon választott. Bementem egy próbára Kyrához és Annához.

Grászli Bernadett 2021 novemberében lett a Művészetek Háza igazgatója. Az intézmény nagy kihívások előtt állt, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa projekt sosem látott lehetőségeket adott az itt dolgozó szakembereknek. Megvolt az esély az intézmény magasabb szintre emelésére. A Művészetek Háza – Grászli Bernadett vezetésével – élt az esélyekkel. Közösséget szerveztek. Külföldi kapcsolatokat építettek. Szövetségeseket és gondolatokat gyűjtöttek. Grászli Bernadettnek ugyanis volt víziója.

A régi időkben a kárpitosok bácsik voltak, fűrészporos, trottyos nadrágban. Kerekes Anita egy elegáns hölgy. És kárpitos. Úgy tud beszélni a rugókról, az afrikról, a biedermeier stílusról és a bútorokról, amelyek a keze munkáját dicsérik, mint mások egy drága arckrémről. Közben saját teakeverékeket készít és oroszul tanul. Beszélgetés következik egy reneszánsz emberrel.

Február 20-22. között újra Holtszezon Irodalmi Fesztivál lesz Veszprémben. Kincskeresőknek való. Nézzük mit tartogat látogatóinak ez a három nap. Magyar írók könyvbemutatóit, krimifesztivált, izgalmas, feltörekvő zenészek koncertjeit, különleges, Holtszezon-kompatibilis tárlatokat, beszélgetéseket, dedikálásokat. Rengeteg programot. Mindenütt ott lenni lehetetlen, de egy magunkra szabott programsort összeállítani nagyon is lehetséges.

Ebből az alkalomból beszélgettem Markó Róberttel, a Kabóca igazgatójával. Aki megtiszteli a podcastot a hallgatásával, bizonyítékot kap majd arra a tézisre, hogy a bábszínház nem gyerekszínház. Mindenkinek szól 0-tól 100 éves korig… és ez komoly. A Kabóca 25 éves jubileuma alkalmából megajándékozza nézőit. Minden hónapban valamelyik városrész lakói 25 százalék kedvezményt kapnak a jegyek árából. Januárban Cholnokyváros lesz a Kabóca vendége.

Szilveszter napján négy helyen is DJ-k fogják szórakoztatni a táncolni vágyó veszprémieket. Ezek a helyszínek és DJ-k láthatóak a podcast kísérőképén. Emellett 5 helyszín hosszabban is bejelentkezik programkínálatával. A Wine & vinyl, a Gusto 13, a Papírkutya, a Saiko no sushi és az Oliva tulajdonosai, ügyvezetői ajánlják szilveszteri kínálatukat. Közben más helyszínek programjáról is említést teszünk. Lesz mód a bulira ezerszám! Boldog Új Évet kívánunk mindenkinek!

Muraközy Péterrel, Veszprém alpolgármesterével a Kulturális Főváros értékeinek megtartásáról és a jövő terveiről beszélgettünk. A feladat szép és úgy tűnik, megoldható.

A két Kabócás epizód elsőjében Scneider Jankó, rendező – aki civilben a Szegedi Bábszínház művészeti vezetője – ajánlja a Robin Hood című premiert a családok figyelmébe. Meg persze repertoáron lévő többi rendezéseit is. A Kőleves és a Kisgömböc gyerek- és felnőtt meséket. Utána Szántó Viktória, a Kabóca igazgatóhelyettese és dramaturgja mesél a babaszínházi produkciókról.Figyelem kedves szülők! A babaszínház, amely 4 hónapostól 4 éves korig várja a kicsiket azt ígéri, hogy az előadások után a gyerekek délután alszanak egy jót. Tehát ebéd után nem forgolódnak, nyühögnek, lötyögnek és nyafognak, hanem szépen, csendesen alszanak. 2 óra pihenés – mindenkinek!

Az üveg alkímiája. Ezzel a címmel nyílt meg Bohus Zoltán és Lugossy Mária szobrászművészek kiállítása a Laczkó Dezső múzeumban. A kortárs magyar üvegművészet kiemelkedő alkotói műveikben megkísérelték „csapdába ejteni a fényt”.

A veszprémi közösség úgy döntött, hogy lámpák segítségével rendeződjön a belvárosi közlekedés a dugók terhelte időszakokban. Jusson el mindenki időben, tépázásmentes agytekervényekkel az úticéljához. Szépüljön és új funkciókkal bővüljön a Botev iskola- és a gyulafirátóti Kastélykert udvara.

Az évfordulók évét éljük. 35 éves Veszprém önkormányzatisága. 1990. október 19-én alakult meg a rendszerváltás utáni első, szabadon választott önkormányzat. A szintén jubiláló Porga Gyulával, a város polgármesterével beszélgettem Veszprém közelmúltjáról és közelgő jövőjéről.

Egy város akkor igazi, ha ízei vannak. Különlegességei, amit csak itt lehet megtalálni. A „Terem” ilyen. Egyedi, tehetséges és szabad. Élőzenés, különleges programokkal teli közösségi tér. Füchsel Vikivel, a hely gazdájával beszélgettem. És hogy miért született meg a „Terem”? Viki ezt így magyarázta: „ha dolgoznánk valahol és nem csinálnánk a Termet, hova mennénk le hétvégén?” Egy igazi veszprémi kuriózum következik.

Októberben betölti huszonötödik életévét az Oliva. Mészáros Zoli étterme összenőtt a várossal. Nincsen Veszprém Oliva nélkül. Az étterem akciókkal, nosztalgiával és tematikus vacsorákkal készül az évfordulóra.

Lámpással kell keresni őket, de azért akadnak. Az egyik például Szabó B. Eszter, a VEHIR munkatársa, aki sokfelé publikál, de a színpadi beszélgetés sem áll tőle távol. Emellett a Holtszezon fesztivál egyik motorja. Ezúttal átült a vendég székébe és magáról beszélt.

Hiszen háromszázadik alkalommal játssza el a Pannon Várszínház társulata a Pál Utcai Fiúk történetét Veszprémben, ezúttal az Arénában. Vándorfi Lászlóval, a társulat igazgatójával beszélgettünk az ünnepi előadásról és a jövőbeli tervekről. A podcastba kedves vendég is „beleszól”, Molnár Ervin, aki a kezdetektől alakítja Kolnay alakját.

A Bablak meg elköltözik. A Terem mellé. Az is elköltözik. Olyan, mint egy népmese. Az Ablak a Bablak nevű vegán étterem az EKF Utcakép programjának elemeként nyitotta meg kapuit. Hamar népszerűvé vált, mert finomat ad tisztességes áron. Ráadásul nem kell kérdezni, lehet tudni, hogy mi kerül a tányérokra. Most nagyobb helyre költöznek és október második felében nyitnak. Befogadják a csomagolásmentes boltot, a szomszédjukba pedig a Terem költözik, amely a kultúrát szállítja az odaérkező vendégeknek. A helyszín a veszprémiek számára ismerős. A Kapuvári ház, 140 lépésre a jelenlegi Bablaktól. A Fizl testvérek pontosan tudják, hogy 140 lépés, mert lemérték. Ott volt a Belga söröző, később a Mítosz nevű zenés hely. Fizl Tamás bankárból vedlett át „Bablakossá”, testvére Csilla a segítő hivatásból változott süteménysütő asszonysággá. Megváltoztatták az életüket!

Újra 10 kiváló borász mutatja be borait a Dubniczay palotában szeptember 19-én. Ezen a borszalonon mutatkozik majd be Veszprém jövő évi bora. Az emberek találkoznak, beszélgetnek, boroznak, aztán hazamennek és elkezdik várni december 12-ét, amikor az Adventi Borszalonon újra találkozhatnak, borozhatnak, pezsgőzhetnek. Aki pedig a Borszalon kulisszatitkait elmeséli: Zsandár Tamás, a program ötletgazdája.

Persze csak akkor, ha részt veszünk a Művészetek Háza pályázatán. A feladat: 20 másodperces mozgóképeket készíteni, amelyeket megsokszorozva (loopolva) le lehet vetíteni a négyfalas kiállítótérben. Igazi, kreatív alkotó játék. Persze nemcsak erről beszélgettünk Áfrány Gábor médiaművésszel. A közeledő világról, az AI-ról, arról, hogy mit érdemes tanítani és tanulni. Az új kiállításokról és workshopokról.

A hangból a fénybe. Ilyen költői a MÉZ rádió kedvenc reggeli műsorvezetőjének új élete. Szekeres Dávid belenyugodott abba, hogy nincs már Veszprémnek olyan rádiója, ahol reggelenként köszöntheti a munkába indulókat. Elszegődött Lappföldre északi fény vadásznak. És hogy milyen most az élete? Elmondja.

Ha nincs semmid, bármit megtehetsz. Kiss Balázs veszprémi olimpiai bajnok mondja ezt, nem én. Azért találkoztam vele, hogy elmondja, hogyan lesz a város – a Bakonyi és Észak-balatoni településekkel karöltve – 2026-ban Európa Sportrégiója. 27 perc elteltével lesz erről szó és mindent meg fogtok érteni. De az első fél órában sem fogtok unatkozni. Megismeritek Balázst és jövőre naponta 20 percet fogtok mozogni minimum, hogy átlagosan 30 százalékkal növeljük az itt élők mozgásperceit. Több mint egy órás a beszélgetés, de legyetek kedvesek hallgassátok végig. Megéri!Jövőre mozogni fogunk. Én speciel ma elkezdem. Semmiképpen sem holnap. Az nem működik. Kiss Balázst és Gellért Gábort hallottátok. Ez volt a Veszprém 2030 podcast.

Világszenzáció. A Hosszúasztal Pikniken találkoztunk a Veszprémi Honvéd SE Tájfutó Szakosztályának tagjaival. A beszélgetésből derült ki, hogy az egyesület 2027-ben világbajnokságot rendez Veszprémben. Érdemes meghallgatni a beszélgetést, amelyet Török Ágnessel kezdünk. Ő csak tavaly kezdte el ezt a csodálatos sportot.

Ez Veszprém. A Hosszúasztal Piknik jó apropót adott nekünk arra, hogy bemutassuk civiljeinket. Akik megszólalnak: egy gyulafirátóti baráti társaság, a Fújtatók kispályás focicsapat családtagjai és barátai, a Bakonygaszt nyugdíjasai, a Közös Pont Veszprém fiataljai és a Dózsa György nyugdíjasklub tagjai. A podcast végén Porga Gyula mondja el a titkot.(A képen a rátóti csikótojás látható)

A Nyárkert ott van a Színházkert megyei könyvtáras sarkában. Amikor az ember meglátja, azt érzi, hogy itt le kell ülnie és itt egy kis időt el kell töltenie. Olyan, hogy bármelyik budapesti alternatív mulatóhely tulajdonosa sírva önyörögne érte. Szervezőkkel és vendéglátókkal beszélgettem. A megszólalók: Rétfalvi Bernadett (Papírkutya), Füchsel Viktória (Terem), Dobos Márton (Bunker), Muraközy Péter (a kártyalapok kevergetője) és Zsigár Péter, aki most elmondja, mi a feladata...

Tátrai Tibortól nagyon távol esik a nosztalgia. Nála a zene nem múltba révedő emlékezés, évszámokhoz kötődő ünnepi alkalmak, hanem a jelen. A szenvedély, az érzelmek, a túláradás, a finomság. Mikor mi kell éppen. Amikor kiderült, hogy Beth Hart lemondta az idei koncertjét a Veszprémfest-en, Mészáros Zoli, a fesztivál atyja és zenei meghatározója nehéz helyzetbe került. Olyan fellépő kellett – ráadásul azonnal – aki megkerülhetetlen, akinek a bejelentése nem lesz csalódás a jegyvásárlók számára. Jól döntött. Tibusszal a koncert előtt sikerült beszélgetnem. Leültünk, gondoltam, majd kicsit belemelegszünk, aztán belekezdünk. Végül csak úgy bekapcsoltam a mikrofonokat. Nem kellett mondani semmit. Aki hiteles, azt nem kell felkonferálni.

Július 20-án újra lehet bringázni – csak az élmény kedvéért. 40 kilométeres terepkerékpározás erdőn, mezőn, szőlődombokon, kis falvakon keresztül, 800 méteres szintkülönbséggel. Ez a túra nem az időeredményekről szól, hanem a természet szeretetéről, a társaságról, a közös, egészséges sportolásról. Harangvölgyi András mondja el a részleteket.

ezúttal Mórocza-Tavas Eszter projektkoordinátorral, aki a Veszprémi Polgármesteri Hivatal Stratégiai Irodájában tevékenykedik, mint a Nemzetközi Projektkoordinációs csoport munkatársa. Eszter 2019-től 2024 elejéig a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projektben dolgozott. Ő és munkatársai jelenleg a veszprémi belváros jövőjének megtervezésében segédkeznek. A gyerekeinknek, unokáinknak dolgoznak.

Folytatjuk Veszprém civil szervezeteinek bemutatását. Elkezdjük a Madártani és Természetvédelmi Egyesület Veszprémi csoportjával. Majd folytatjuk a Veszprémi Nők Kerekasztalával, a VENŐKE-vel, végül elbeszélgetünk a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület és az Egri József Lakótelepi Baráti Kör elnökével. Érdemes végighallgatni a podcastot, ugyanis minden hangja arról árulkodik, hogy közösségben élni fontos és emberi dolog.

...méghozzá az Erzsébet ligetben, a Laczkó Dezső Múzeum előtti téren. A rendezvényen a civil szervezetek bemutatkozhattak, programokat szervezhettek, megismertethették tevékenységüket a a nagyközönséggel. A mai podcastban három szervezet mutatkozik be: a Veszprémi Nagycsaládosok Egyesülete, a Veszprémi-Cserháti Társaskör Kulturális Egyesület és a Veszprémi Befogadás Háza.

Veszprém tiszteletreméltó célt tűzött ki maga elé, hiszen 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kíván kerülni. Márpedig egy élhető városnak jól kitalált belvárosra van szüksége. Most Sótonyi Mónika, Muraközy Péter és Varga Tamás mondják el, hogyan látják a jövő veszprémi belvárosát. A téma különösen időszerű, hiszen a Gyárkert és környéke – amely szintén a belváros része – a leromlott állapotú partelepek revitalizációjával foglalkozó Interreg Duna Régió – NONA programnak is egyik fő tématerülete. A program kapcsán hamarosan közvéleménykutatás indul a városban.

Az élőzenés hely nagy kincs egy város számára. Ha meg akarjuk számolni, hogy Budapesten hány hasonló működik, nem lesz szükségünk mind a két kezünkre. A Papírkutya egy kulturális pont és jazzközpont. Találkozóhely, főzőiskola zenés sztároknak. A „Kutya” az EKF-nek köszönhetően lett a belváros éke és most meg kell találnia a helyét a hétköznapokban is. Pékné Rétfalvi Bernadett szinte már tudja is a receptet.

Máté P. Gábor, a Petőfi Színház művésze vonzódik a mozgóképes műfajhoz. Néhány éve nagyjátékfilmet forgatott Szerenád címmel. Idén kisjátékfilmmel került be a Magyar Mozgókép Fesztivál programjába. Abgang a címe, amely egy színházi szakszó. Kilépést jelent. A színész elhagyja a színpadot és dörgő vastaps kíséri. Itt azonban a dörgő vastaps elmarad. Premier az Expresszóban június 20-án 17 órakor.

Veszprém tiszteletreméltó célt tűzött ki maga elé, hiszen 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kíván kerülni. Márpedig egy élhető városnak jól kitalált, élhető belvárosra van szüksége. A következő hónapokban sokat foglalkozunk majd a belváros jövőjével. Az első megszólalónk Márkusné Vörös Hajnalka, elkötelezett levéltáros és városkutató, aki beszél Veszprém belvárosának kialakulásáról. Arról, hogy tulajdonképpen hány belvárosa van Veszprémnek? Hogyan sikerült a város egy részét megóvni a szocialista árosközpont rombolásától? Milyen módon álltak ellent annak idején a lokálpatrióta építészek? Az is érdekes, hogy miért él Veszprémben annyi tehetséges, intelligens nő? Ennek is történelmi oka van.

A Magyar Mozgókép Fesztivált június 18–21. között rendezik meg Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A sajtótájékoztatón jártunk. Úgy tűnik, hogy érdemes lesz június harmadik hetére eltenni néhány nap szabadságot. Hiszen ez alatt a néhány nap alatt találkozhatunk közel 100 friss alkotással, a tavalyi év fontos nagy- és kisjátékfilmjeivel, a legjobb animációkkal és dokumentumfilmekkel.

Lukács István gyermekkora óta rajzol. Festményeket, grafikákat készít. Állami gondozásban nőtt fel, jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Házának lakója. István élő példa arra, hogy az embernek van esélye akkor is, ha teljesen esélytelen. Május 5-én 17.00 órakor a Veszprémi Érseki Főiskolán nyílik meg új kiállítása, ahol 50 művét tekintheti meg a művészetkedvelő közönség. A képekből néhány látható a Befogadás Háza újonnan induló Facebook oldalán, amelyet ajánlunk minden elfogadó, kíváncsi veszprémi polgár figyelmébe!

Ezt vallja Tarlósi Kornél, a Gusto13 fiatal séfje. Kétféle okból járunk étterembe. Praktikusan akkor, ha éhesek vagyunk, és jól szeretnénk mielőbb lakni. Illetve akkor, ha élményeket akarunk átélni. Az első falat után meg akarunk állni egy pillanatra, és elgondolkodni azon, hogy élni milyen jó dolog.

...ugyanis olyan attrakciója Veszprémnek, amely egész évben várja a város lakóit és az idelátogató vendégeket. Azt is tudjuk, hogy ki az ötletgazda – erre a címre általában számos a jelentkező –, hiszen a megnyitón ezt elárulta Ovádi Péter, a város országgyűlési képviselője. Mészáros Zoltán, szállodatulajdonos, lokálpatrióta veszprémi polgár. Vele kezdjük a beszélgetések sorát. Aztán Tóth Adorján a Code operatív igazgatója következik. Ő felelt az EKF megnyitó ünnepségének megépítéséért és technikai működtetéséért, aztán levezényelt még az évben 30 nagy rendezvényt és támogatott még vagy százat a romkoncertektől az irodalmi estekig. Az utolsó 10 percben Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros és várostudor mesél a Code veszprémi produkcióiról.

...mondja Muraközy Péter, Veszprém alpolgármestere. Sok minden szerepet játszhat ebben és minden mindennel összefügg. A helyszín jól össze van rakva. Élhető is, szép is, a technika is rendben van. A fellépők szeretik. Ha a fellépők szeretik, jó koncertet adnak. Ha jó koncertet adnak, a közönség jókedvűen megy haza és szívesen visszatér. Nincs titok. Csak egy veszprémi sikersztori.

… mondom ezt úgy, hogy a podcastban hallható beszélgetés nem Gulácsi Péterrel készült, hanem Porga Gyulával. Ugyanis – ha valaki nem tudná – hosszú ideig védte különböző csapatok hálóját, sőt, egyszer még egy NB3-as mérkőzésen le is ült a kispadra. Saját elmondása szerint ez volt a focikarrierje csúcsa.Azért nemcsak a fociról beszélgettünk. Hanem: az EKF örökségéről, új pályázatokról, 2030-ról, a Veszprém fölül eltűnő fénybuborékról, arról, hogyan lép fel a város a villámárvizek ellen, hol lesznek a fecskelakások, és hol pihenhetnek majd méltó körülmények között a nyugdíjasok.De mindezek előtt jöjjön egy kis focifilozófia.

Nagy érdeklődésre számíthat a háztulajdonosok, kutatók, lokálpatrióták körében. A térképvándor segítségével könnyűszerrel megismerkedhetünk a veszprémi házak és környezetük történelmével, régi tervrajzokkal, levéltári dokumentumokkal, fotókkal. Jó szolgálatot tehet például egy ingatlan vásárlójának, aki szeretne megismerkedni a háza múltjával, lehetőségeivel. De játéknak is kiváló, amatőr és profi helytörténészek számára pedig igazi kincs. A példa értékű fejlesztést most Boross István, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltárának igazgatója mutatja be.

Az ember felér a Kossuth utca tetejére, és már majdnem bemegy az aluljáróba a piac felé, amikor beleszalad az I Love Tócsi Falatozóba. Itt minden van és mindenki itt van. Talán még Krúdy Gyula is itt figyel valamelyik sarokban. Nem is igazi interjú készült. Csak úgy odacsiptetődött egy mikrofon és indultak is az életképek.

A veszprémi Művészetek Háza szakemberei gyorsan átlátták, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt nemcsak arra való, hogy a programsorozat évében minél színvonalasabb kiállításokat, rendezvényeket hozzanak létre. Arra használták a 2023-as év lehetőségeit, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek. Megismertessék a világgal a veszprémi kultúrát és megismertessék a veszprémiekkel a világ kultúráját. Emellett arra is volt szemük, hogy felismerjék a Veszprém-Balaton 2023 csúcsteljesítményeit és mindent megtegyenek azért, hogy ezeket továbbvigyék. Grászli Bernadett, az intézmény igazgatója beszélt a japán, brazíliai és perui kiállításokról, és a Holtszezon Fesztiválról, amelyet idén már a Művészetek Háza támogatásával valósítanak meg a szervezők.

A Várbörtön Látogatóközpont már 1 éve megnyílt Veszprémben. Lassan készült el, de a kiállítás megálmodói jó munkát végeztek. Ha valaki végigjárja a cellákat, átfogó képet kaphat az akkori viszonyokról, bűnről és büntetésről, a szabadság és az idő elvesztéséről. Az interaktív kiállításon Czupper Szilvia, nyugalmazott rendőralezredes, kiállítási munkatárs kalauzolt. Amit ő erről a témáról nem tud, az nem is fontos. Érdemes vele tartani, mindenkinek javaslom, hogy kérjen a látogatóközpontban tárlatvezetést. A zajos felvételért még csak elnézést kérni sem tudok, hiszen a zaj is a kiállítás része. A látogatók ugyanazokat a hangokat hallhatják, amelyeket az itt bezárt megbüntetettek nap mint nap hallottak.

És ebben egy cseppnyi túlzás sincs. Kezdjük onnan, hogy a Holtszezon egy nehezen finanszírozható fesztivál. A művészet határterületeivel foglalkozik, nem érdekli a fősodor. Februárban van, ami valóban turisztikai holtszezonnak számít. Ehhez képest Veszprémnek fontos. És senki sem egymásra vár, egymásra mutogat, inkább cselekszik. Grászli Bernadett a Művészetek Háza igazgatója felhívta Varga Ricsit a fesztivál főszervezőjét, hogy szeretne a Holtszezon mögé állni. Aztán jött a város, hogy ha van szándék és van összefogás, akkor a támogatás sem marad el. Így 2025-ben, február 21-én és 22-én újra mindenkit vár a Holtszezon Fesztivál Veszprémben.

Hegyesi Gabi 5 éve éli az álmát. Egy helyet, ahol olyan kenyér van, amit ő is szívesen megeszik és olyan kávé van, amit ő is szívesen megiszik. Minden más ajándék. Elég sok ajándék van náluk. Csigák és tarte-ok, croissant-ok és natúr borok. Hiába, 5 évesek…