1988-ra emlékezünk, amikor először hozták a Szent Jobbot Pécsre

Ötven év után először 1988 októberének utolsó napjaiban járt Pécsen a Szent Jobb. Ezrek várakoztak a gyárvárosi templomnál, hogy elsőként pillantsák meg Szent István király ereklyéjét, amely Budapestről, a Szent István bazilikából érkezett a Magyar Nemzeti Bank páncélautóján. Az eseményről a Dunántúli Napló több oldalon keresztül számolt be. Bár egyre több film és írásos dokumentáció lát napvilágot az 1945 utáni eseményekről, aki nem élte át az egyházüldözés szó szerint véres évtizedeit – köztük e sorok írója is –, az nehezen képzeli el, mi játszódhatott le azokban a családokban, akik rejtegetni kényszerültek hitüket, akiket a testi-lelki és társadalmi terror még fokozottabban sújtott, csupán azért, mert vallásosak voltak, s azt a fellélegzést is, amit a Szent Jobb látogatása hozhatott el. Az ereklye érkezése 1988-ban, a rendszerváltás kapujában, mintegy fényt gyújtván a sötétben, előrejelezte, hogy az erőszakos elnyomás és a kommunista rendszer hatalma meggyengült, s lehetővé tette az egyház és a civil társadalom újabb szerepvállalását a közéletben. István király ereklyéje szimbolikus erővel tért vissza az államalapító király által létrehozott egyházmegyébe, az őt több ízben is ábrázoló székesegyház falai közé, ahol István a szentély apszisában Krisztus, Szűz Mária, Péter, illetve Pál apostolok mellett kapott méltó helyet az arannyal és áhítattal átitatott freskón