A Dűne tudománya: a homokférgektől a fűszereken át a prófétáig

A Dűne filmváltozatának első két része óriásit szólt (itt írtunk róla), amit nemcsak az egymilliárd dollár fölötti bevétel bizonyít, hanem az is, hogy felpörgette a mémfolyamot, majd tüntetéseken skandálták a próféta, Lisan al-Gaib nevét. Frank Herbert regénye 1965-ben jelent meg, majd további könyvek követték, de haláláig nem tudta befejezni az univerzumépítést, így a fia, az apa jegyzetei alapján továbbírta a történetet. Bár több adaptáció is készült, 2021-ben Denis Villeneuve rendező újragondolta a Dűnét, a főszerepeket Timothée Chalamet-nak és Zendayának adta, fantasztikus látványvilágot hozott létre, majd 2024-ben sikeresen építette tovább történetét. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lente Gábor a nyolcvanas években olvasta először a Dűnét, azóta meghatározó számára. Tudomány a Dűne univerzumában címmel megírta ismeretterjesztő könyvét, hogy jobban értsük, ez a sci-fi izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget. Fűszerről, homokféregről, de még a mesterséges intelligenciáról is kérdeztük a Könyves Magazin podcastjában Dr. Lente Gábort. A beszélgetés témái: Mitől hatott a 80-as években a Dűne? A félelem és tudomány kapcsolata A homok, a bolygó: vesztünkbe szaladunk? A Csillagok háborújára hatott a Dűne? Harc a fűszerekért: de mi az a fűszer, ami nélkül nincs kommunikáció? Prófétavárás és vallás Az élet vize: gyűjtsük csak a nedvességeinket! A homokférek mérge brutális trip Kis állathatározó: homokféreg A 60-as évek techoptimizmusától a mai pesszimizmusig Hogyan hatott Lente tudóssá válására a Dűne?