A Gizella-kápolna rejtélyei – Hegyi Dóra régész

Veszprém és környéke már Sarolt – Szent István édesanyja – idején királynéi birtok volt, a település pedig Gizella, Szent István hitvese idejében különösen nagy jelentőségűvé vált. Ő kezdeményezte 1030. körül a Szent Mihály-főszékesegyház építését és a hagyomány szerint azt a miseruhát, amely a Veszprém-völgyi apácáknál készült és amelyből később királyi palást lett, Gizella sajátkezűleg hímezte.Az ő nevét viselő különös kápolna viszont csak a 13. században készült el, de ezt Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században még nem tudhatta, és mivel a falakon bizánci stílusú freskókat fedezett fel, joggal hihette, hogy a királyné magánkápolnájára bukkant. Így a tervezett bontás helyett a tiszteletére felújíttatta, ezzel jelentősen hozzájárulva a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. A különleges épületet bár Gizella nem látogathatta, de valószínűsíthető, hogy utódai, királyok és királynék magánkápolnájául szolgált. Az épületet jövő nyáron nyitják meg a nagyközönség előtt.A kápolna és környéke azonban még ezernyi titkot őriz és mivel egy temető is része volt a várnak, így a régészek még számtalan izgalmas lelettel egészíthetik ki Veszprém történelmének egyre teljesebb képet adó mozaikját.Hegyi Dóra régésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának munkatársával Kalmár András beszélgetett.