A Megalopolisz Coppola önvallomása / Pápai Zsolt & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög (Megalopolisz)

Pápai Zsolt filmesztéta, az ELTE oktatója, fő érdeklődési területe a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi reneszánsz időszaka, aminek kiemelkedő alakja volt Francis Ford Coppola. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög új adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Megalopolisz kapcsán többek között arról, miért tekinthető önvallomásnak és búcsúfilmnek is Coppola legújabb alkotása. A keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most rendezője négy évtizeden át hiába győzködte a hollywoodi stúdiókat, hogy finanszírozzák grandiózus tervét. Végül személyes vagyonának jelentős részét feláldozva valósította meg karrierjének legnagyszabásúbb filmjét. A Mozinet új bemutatójának, a Megalopolisznak a jövőképében Új Róma városának fényűző, hatalmas felhőkarcolói között komoly ellentétek feszülnek. Az ambiciózus és vizionárius építész, Cesar Catilina (a kétszeres Oscar-jelölt Adam Driver) progresszív gondolkodásával szemben áll Franklyn Cicero polgármester (Giancarlo Esposito) hatalmi beágyazottsága és kapzsiságtól hajtott játszmái. A kettejük közötti konfliktust tovább hevíti Cesar kapcsolata a polgármester lányával, aki számára a tét nemcsak a város jövője, hanem szerelme és családja is. „Teljesen mindegy, hogy egy film miről szól, hogy hol és mennyi pénzből készül. Egyetlen döntő szempont van, amitől egy film jó vagy rossz: jó a ritmusa, vagy nem jó a ritmusa. Ebben az értelemben a Sátántangónak, ami hét és fél órás, ugyanolyan perfekt a ritmusa, mint a Légy című filmnek, ami meg két perces.” A Coppola-életmű Pápai szerint nagyon egyenetlen, a filmek minőségét tekintve. Két tökéletes mestermű, A keresztapa és az Apokalipszis most után soha nem tudott nagy filmeket létrehozni, cserébe annál több átlagon aluli munkát adott ki a kezei közül. „Én valami hasonlót látok a Megalopolisz vállalása és az Apokalipszis most vállalása között. Csak az Apokalipszis most úgy készült, hogy még ott volt az a korszak, amelyben lehetett művészfilmes gondolkozással filmet készíteni. Amikor a Megalopoliszt elkészíti a Coppola, akkor már nincsen. A hollywoodi reneszánszon már 45 évvel túl vagyunk. A napjaink filmkultúrájában egy filozofikus és művészfilmes igényű látványfilmet elkészíteni egy nagyon kockázatos vállalkozás.” Pápai szerint Coppola a Megalapolisszal gyakorlatilag ugyanazt akarja megcsinálni, mint 45 évvel ezelőtt az Apokalipszis mosttal. Mindkettő egy filozofikus és művészfilmes igényű látványfilm, csak a mai mainstream filmkultúra nem teszi lehetővé egy ilyen film létrejöttét. „Az Adam Driver alakította Cesar Catilina nevű főszereplő a film közepén nagyon delírált állapotban folyamatosan ugyanazt a mondatot hajtogatja, ami a következőképpen szól: „Amikor az ismeretlenbe ugrik az ember, azzal bizonyítja a szabadságát.” És nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez a mondat gyakorlatilag Coppolának az önvallomása.” A Megalopolisz főszereplője, Cesar Catilina Pápai szerint egyértelműen Coppola alterego-hőse. Az idézett mondata tükrözi Coppola rendezői hitvallását, aki azért ugrott fejest ebbe a közel lehetetlen vállalkozásba, mert ezzel is demonstrálni akarja az alkotói függetlenségét és szabadságát. 00:00 Bevezetés 01:18 Coppola életművének magasságai és mélységei 06:35 A keresztapa a világ egyik legjobb filmje 09:44 Filmtörténeti klímaváltozás – az Apokalipszis mosttól a Megalopoliszig 15:08 A Megalopolisz, mint önvallomás és önironikus búcsúfilm A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet