A művészek olyanok, mint az erdőkertészek / Dragomán György & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

Dragomán György: A művészek olyanok, mint az erdőkertészekMit érez egy fa? Lehet-e empátiával fordulni egy másfajta létezés felé, és mit tanulhat ebből az ember önmagáról? A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus Dragomán György íróval beszélget Enyedi Ildikó új filmjéről, a Csendes barátról, amely január 29-től látható a hazai mozikban.A Mozinet új bemutatójában egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.„Gyerekkoromat egy diófa határozta meg”Dragomán György személyes élményein keresztül is kapcsolódik Enyedi filmjének világához. A beszélgetés során szóba kerül a növényekhez fűződő bensőséges viszony, a lassú idő tapasztalata, és az a kérdés is, hogy megérthető-e egyáltalán egy fa létezése emberi nézőpontból. A Máglya című regényében fontos szerepet kap egy diófa, amely nagyanyja kertjében állt, és meghatározó szerepe volt Dragomán gyerekkorában.„Nekem van egy olyan elméletem, hogy a művészek is, meg a tudósok is olyanok, mint az erdőkertészek: elültetnek egy fát, és az nem nő gyorsabban, mint szeretnék” Az alkotás lassúságáról, a megérési idő szükségességéről is beszél. A filmben megjelenő tudósfigurák és az alkotói folyamat párhuzamai mentén szó esik arról is, hogy az igazi felismerések magányos, időigényes belső munkából születnek meg, ezt a folyamatot egy fa elültetéséhez hasonlítja Dragmán.„Valószínűleg ezért lehet szeretni ezt a filmet: a szelíd bátorságáért”A film olyan, ma is élesen vitatott kérdésekről beszél, mint a feminizmus, a környezetvédelem vagy a tudatkutatás, mégis ítélkezés nélkül, szelíden és empatikusan közelít hozzájuk. Dragomán Miyazaki, Wim Wenders és Tarkovszkij világához hasonlítja a Csendes barátot, egyúttal az egyik legköltőibb filmnek nevezi, amit valaha látott.A beszélgetésben szóba kerül még: -Lehet-e novellát írni egy fa nézőpontjából? -Hogyan változtatja meg a filmnézőt a lassú, meditatív ritmus? -Milyen filmes és irodalmi előképei vannak a Csendes barátnak? -Hogyan kapcsolódik a pandémia tapasztalata a film magányábrázolásához? -Miért válik az empátia a film egyik legfontosabb kulcsfogalmává?A Csendes barát január 29-tól a mozikban, a Mozinet forgalmazásában!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.Műsorvezető: Kovács GellértRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaKommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Nagy Botond