A pécsi polgármester, aki cserben hagyta a polgárokat - Mi lesz Esztergár öröksége?

Esztergár Lajos a második világháború alatt Pécs polgármestere volt, és történészek, civilek véleménye szerint az akkori cselekedetei alapján nem szabadott volna sem utcát, sem városi intézményt elnevezni róla. Sőt, 2014-ben a városi szociális díjat is róla nevezték el. Ezeket szakmai tevékenysége - vagyis szociálpolitikusként végzett munkája alapján érdemelte ki - ugyanakkor polgármesterként több morálisan kifogásolható, elítélhető intézkedése volt. Az idei első közgyűlésen Bognár Szilvia, alpolgármester hozta fel a témát és a képviselőknek Hábel János Pécsi levelek 1944-ből. Dokumentumok a „zsidókérdés” pécsi megoldásáról című könyvét osztotta ki. A dokumentumokat összegyűjtő kötethez Vörös István Károly pécsi történész írt bevezető tanulmányt, amelyben összefoglalja a pécsi “zsidótalanítás” folyamatát és annak következményeit. A történész szerint viszont éppen a "zsidótalanítás" miatt nem jó szóválasztás a civilek, politikusok által használt "esztergártalanítás" kifejezés, és a "náci-samesz" kifejezést is problematikusnak tartja. Vörös szerint Esztergár nem volt náci, egyébként pedig a népbíróság az ellene felhozott vádak alól felmentette. A Pécsi Zsidó Hitközség elnöke Goldmann Tamás ők ebben az ügyben sem tudnak politikai szerepet vállalni. Ugyanakkor üdvözölnék, ha valóban megtörténnének az átnevezések.