A traumáink kibeszélése még nem ért véget / Almási Tamás & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög (Dahomey)

Fejezetek: 00:00 Bevezetés 00:51 Dokumentum és fikció formai keveredés egykor és most 12:10 A magyar dokumentumfilm alakulása 17:48 Traumafeldolgozás és dokumentumfilm 18:04 Az új dokumentumfilmes hullám 23:37 A dokumentumfilm és a technikai fejlődés     Tartalom:     Almási Tamás filmrendező, forgatókönyvíró, az SZFE Dokumentumfilm-rendező szak vezetője. Pályafutása során több mint negyven egész estés dokumentumfilmet készített, amelyek közül kiemelkedik az 1987 és 1998 között forgatott, nyolc részből álló ózdi sorozata. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a január 30-án mozikba kerülő Dahomey – Kik vagyunk? című film kapcsán többek között arról, hogyan keveredett a dokumentarizmus egykor és most.   A Mozinet új bemutatójában, az Arany Medve-díjas Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm az egykori Dahomey királyságból elrabolt műtárgyak hazatérését követi a Benini Köztársaságba. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés.   „Én azt látom, hogy a dokumentumfilm és a játékfilm mindinkább közeledik egymáshoz. A magyar és külföldi kollégák játékfilmesként dokumentumfilmes erősségeket mutatnak, és a dokumentumfilmesek meg inkább fikciós elemekkel gazdagítják, díszítik a filmjüket.”   Almási úgy látja, ez egy trend mostanában, hogy a játékfilmek dokumentarista jelleget kezdenek mutatni, míg a dokumentumfilmek egyre több játékfilmes elemet viselnek. A Dahomey is két, élesen elkülönülő részre oszlik: egy fikciósra és egy dokumentumfilmesre. Almási úgy véli, ennek az oka az lehet, hogy a streamingnek köszönhetően egyre több emberhez el tud jutni akár egy dokumentumfilm is, így fel kell venniük a versenyt a játékfilmekkel is, formai szempontból és befogadhatóság tekintetében is. A néző hasonló struktúrát, drámát, csúcspontokat vár el egy dokumentumfilmtől, mint egy játékfilmtől.   „Én azt gondolom, a múlt traumáinak a kibeszélése egyáltalán nem ért véget.”   Almási szerint a kortárs dokumentumfilm-rendezőknek rengeteg téma adott, ugyanis a múlt traumái még mindig nincsenek teljes egészében kibeszélve. Az azonban, hogy ezek a traumák milyen témák mentén kerülnek kifejezésre, az függ az alkotótól, de egyéb feltételektől is, például az anyagiaktól.   „Én nem tudom, hogy tudják-e, hogy ebben vesztenivaló is van, de soha nem érzem rajtuk ezt, inkább rendkívül elszántan, és nagyon céltudatosan csinálnak filmeket.”   A fiatal magyar dokumentumfilmes generációról elmondja, tanárukként sokat tanult tőlük, és abból a számára már kísérleti hozzáállásból, amit ők képviselnek a filmkészítésben. Említi többek között Zurbó Dorottya A boldogság ügynöke című filmjét is.   A beszélgetésben szóba kerül még: -  A magyar dokumentumfilm alakulása -  Traumafeldolgozás és dokumentumfilm -  Az új dokumentumfilmes hullám -  A dokumentumfilm és a technikai fejlődés   A Dahomey – Kik vagyunk? január 30-ától a mozikban!   Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=OQ16FiySyuw&t=19s A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet