A „Trianon-mitológia" és az újabb kutatási eredmények

A „Trianon-mitológiát” szedték darabokra az újabb kutatási eredmények alapján Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének kutatói, akikkel Csunderlik Péter, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett még 2020 júniusában, a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumán. Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2020. június 12-én. A beszélgetés fontosabb kérdései: - Indokolt-e a kijelentés, hogy a hagyományos magyar politikai elit már 1918 tavaszán elvesztette az első világháborút, hiszen a háború nem egyesítette a nemzetet, hanem kiélezte a politikai, társadalmi, gazdasági ellentéteket, miközben a Tisza-rendszer elitje defenzívába szorult? Esterházy Móric miniszterelnökként ugyanis már maga kereste fel a Népszava szerkesztőségét, a termelést a szakszervezetek nélkül nem lehetett már működtetni, a választójogi reform pedig feltartóztathatatlan volt. Megállapíthatjuk-e, hogy a „Régi Magyarország”, amelyet a trianoni megemlékezésekkor siratnak, már a világháborúban megbukott? - 1918 őszén volt-e alternatívája Károlyi Mihály miniszterelnökségének? - Miért ideális bűnbak Károlyi Mihály, és jogosak-e a vele és a Károlyi-kormány katona- és külpolitikájával kapcsolatos vádak? - A Tanácsköztársaság kikiáltásának és a proletárdiktatúra harcainak volt-e bármilyen hatása a leendő trianoni határokra? Párizsban valóban „magyar nacionalisták blöffjének” gondolták a magyar kommünt? - A Clemenceau-jegyzékkel kapcsolatos üzenetváltások idején a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsában a megcsonkított Magyarország gazdasági életképtelenségével érveltek az ellenállás mellett, és a „gazdasági életképtelenség” érvét utóbb a jobboldal is átvette 1919 után. Ám a trianoni béke gazdasági hatásait vizsgáló Tomka Béla kimutatta, hogy az ország kétharmadának elvesztése hosszabb távon nem is volt akkora gazdasági csapás. Valóban gazdasági katasztrófát okozott-e Trianon? - Ténylegesen mekkora csapást jelentett Trianon a határon túli magyaroknak? Volt-e „Trianon-trauma”, vagy az általunk ma ismert „Trianon” egy olyan kulturális trauma, amit az irredenta propaganda állított elő a két világháború között? Lehet-e a „kulturális trauma” melletti érv az a közvéleménykutatás, amely szerint gyakorlatilag minden magyar tudni véli, hogy Trianon egy súlyos, katasztrofális csapás volt, ám közülük kevesen tudják, hogy konkrétan mi is történt. - Trianon egyik maradandó kulturális hatása a székelyek mint „szupermagyarok” mitotoposzának létrejötte a nemzeti mitológiában. Van bármi értelme a történésznek cáfolgatni ezeket a toposzokat, vagy bele kell nyugodnia, hogy a tudomány úgyse lehet erősebb, mint a mitológia? POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay