A valóságunk groteszk, vagy a film, ami bemutatja? / Gyenge Zsolt & Kovács Gellért / Nagylátószög (Fekete pont)

Gyenge Zsolt filmteoretikus és kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Fő kutatási területei közé tartozik az avantgárd, valamint a film fenomenológiai elemzése, ami a néző érzékszervi és testi élményeit vizsgálja a filmek befogadása során. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan mutatja be az egyén és a rendszer viszonyát, és hogy mik a tabuk és valóság ábrázolásának hagyományai a magyar filmben. A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg. „Azt szokás mondani, hogy míg a diktatúrákban karhatalmi kényszer van, a kapitalizmusban pénzügyi kényszer. Adott esetben nem engedem létrejönni a filmet azáltal, hogy nem adok rá finanszírozást. Aztán ha mégis össze tudod kaparni, akkor ám legyen, de tízszer már nem fogod tudni összekaparni.” Gyenge szerint a Fekete pont nem annyira ellenzéki, mint inkább rendszerkritikus film, amilyenek jóformán csak függetlenül készülhetnek el az utóbbi években. Ez egyfajta „tűrt” kategória, amibe azok a filmek tartoznak, amik dokumentarista ihletettséggel foglalkoznak kortárs problémákkal. „Tényleg az a kérdés, hogy a valóságunk a szürreális vagy a groteszk, vagy ez a film, ami ábrázolja azt?” A film sajátos, realisztikus, de mégis groteszk fogalmazásmódjáról Gyenge elmondja, szerinte az általános iskolai hétköznapok sűrített, pőre bemutatása hordozza magában az abszurd elemeltség lehetőségét. Azáltal, hogy a vásznon látod, amit magad is átéltél, rájössz, hogy egy abnormális valóságban élsz. „Ezek a gyerekek elmennek a forgatásra és másnap iskolába mennek. A saját életüket játsszák, még ha megrendezve is. És ez a legfiktívebb filmet is dokumentaristává teszi.” Az amatőr gyerekszereplők játékát a 70-es évek Budapesti Iskola filmes mozgalmához köti, ahol a színészek kvázi magukat alakítják, mert olyan helyzeteket játszanak el, amik velük is nap mint nap megtörténnek. Többek között ez adja Gyenge szerint a Fekete pont hitelességét. A Fekete pont már a mozikban! A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. 00:00 Bevezetés 02:02 Tabuk és valóságábrázolás a magyar filmben 06:42 Ellenzékiség vagy rendszerkritika? – A hatalom és a film viszonya 09:59 Egyén és rendszer viszonya a Fekete pontban 14:11 Hitelesség kérdése - Amatőr szereplők a Fekete pontban 20:08 A valóságunk groteszk vagy a film? – A Fekete pont szatirikus stílusa 24:14 Mit jelent a Fekete pont az országhatáron túl? A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet