Angyalföld #1

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre!Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel.  Kassák Angyalföld című regénye könyvalakban 1929-ben jelent meg a Pantheon kiadó Új magyar regény című sorozatában, amely sorozat ekkor újdonságnak számító, fotómontázst és konstruktivista vizuális elemeket ötvöző borítóit szintén Kassák tervezte.Kassák a könyv megjelenésekor harmadik éve élt Magyarországon hosszabb, bécsi emigrációs időszakát követően, és bár az avantgárd művészetet nem hagyta maga mögött, saját magának új írói–közéleti szerepet és így új megszólalásmódot keresett. Az 1927-ben megszűnt Dokumentum című lapja után, amelyet maguk a közreműködők is “művészeti laboratóriumnak” neveztek, a Munka című újság körül kifejezetten egy közösséget kívánt létrehozni. Prózaíróként is ebben az időszakban robbant be Egy ember élete című önéletrajzi regényével, amelyet a korabeli sajtó nevelődésregényként ünnepelt, a Munka-körösök számára pedig csaknem kötelező olvasmánnyá vált. A sikeren felbuzdulva Osvát Ernő, a Nyugat legendás szerkesztője arra biztatta Kassákot, hogy az Angyalföld című készülő szövegét az Egy ember életéhez hasonlóan először folytatásokban a Nyugatban jelentesse meg. Az így létrejött mű, bár fikciós természetű, de önéletrajzi elemekkel bőven átszőtt szöveg, szintén fejlődésregénynek tekinthető. Ebből a szempontból kiemelhető a főszereplő Miklós figurája, aki szakegyleti vitákat és otthoni magányos olvasást is magában foglaló szisztematikus önművelésnek köszönhetően válik hangadó figurává a szakszervezeti közegben. Olvasmányai – Balzac, Tolsztoj, Marx, Bebel – éppen azok, amelyeket az egykori angyalföldi gyári munkás Kassák saját eszmélésében is fontos olvasmányélmények voltak, és amely könyvek például a szociáldemokrata Népszava könyvkereskedésében is kaphatók voltak. A regény hosszú utóéletéhez tartozik annak második, 1958-as kiadása, valamint 1962-es filmadaptációja, az Angyalok földje. (Dobó Gábor)A regény tolmácsolója Erlich Gábor (1986) az MKE Intermédia szakán végzett, a Szabad Művészek és az Összefogás a Kortárs Művészetért csoportok alapító tagja. 2021-től a Feinart kutatói hálózat munkatársa.#kassakpodcast#Angyalföld #ittazehetifolytatás #kassakmuzeum #onlinemuzeum #petofiirodalmimuzeum #azirodalomösszeköt #kassaklajos #hallgassirodalmat #kassakmindenkie #kasiforever #angyalföld #podcast #hangoskönyv