Angyalföld #15

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. „Az éjszaka csöndes és sötét, s az ember szereti hinni, hogy ebben a csöndben a sötétségben megállnak az órák kerekei, ő elfeledkezik arról, ami volt, és nem gondol arra, ami lesz, s a dolgok meghalnak körülötte bezárt formáikban. Az elfáradás lemondása ez vagy új utakra készülődés erőgyűjtése? Aki elfáradt, az nem töpreng, s aki munkában van, az nem kételkedik, a világnak törvényei vannak, amiket be kell teljesítenie, s amíg az árnyékban alszanak, addig a fényben kipattannak a csírák, szárnyra kelnek a hernyók bábui, összetalálkoznak a szerelmesek, a szél játszik a porral, az elefánt kiválik a csordából és elmegy a kicsinyével, hogy megitassa a forrásból. A csillagok elbújnak, s a nap ragyog, mint a szakácsnő kezén a vörösréz tálca, amin pirított kenyér és fölhasadt gyümölcsök szagosodnak.A bokrok kirázzák magukból az éneklő madarakat, a házak falai között anyák feküsznek lázvörös orcákkal, sikoltanak a fájdalomtól és repesnek az örömtől, hogy egy ember indul el tőlük ezen az órán, egy egész kicsi ember, vakon és süketen, s lehet, hogy egyszer ő lesz a süketek és vakok meggyógyítója, vagy talán egyszer gyújtogató lesz belőle, vagy éppen kertész, aki a virágok megnemesítésével fog foglalkozni.Ki tudja, merrefelé kellene fordulnunk, hogy háttal legyünk a rossznak, s úgy merítsük be tenyereinket a forrásba, hogy halat emeljünk ki belőle, ha éhesek vagyunk, s tiszta legyen a víz, ha inni akarunk belőle."