Az ügynök a Kádár-kor kényelmes szimbóluma

„Nem. Nyilvánosak. Az. Ügynök. Akták. Nem nyilvánosak az ügynökakták!” – ezek Takács Tibor Ügynökök, informátorok, jelentések című, a Kádár-korszak állambiztonsági besúgóhálózatának történeteit tartalmazó, májusban megjelent kötetének első mondatai. A könyvből hamar kiderül: dehogynem, az „ügynökakták” nagyon is nyilvánosak. A jó stílusban megírt, remek dramaturgia szerint felépített kötet azonban nem csak az titkos munkatársak, titkos megbízottak és ügynökök jelentéseiről beszél. Takács Tibor világos és pontos definíciókat használ és tanulmányról tanulmányra építkezik, így az Ügynökök, informátorok, jelentések azok számára is érthető és követhető, akik csak ismerkednek a Kádár-korszak alternatív nyilvánosságaival, de a sűrűsége miatt haszonnal forgathatják azok is, akik hallottak már ezt-azt az 1956 és 1989 közötti időszak ügyes-bajos dolgairól. A szerzővel egy politikai rendszer fenntartásának ritusairól, a múlttal és a jelennel való szembenézésről, a felelősök megnevezéséről és a továbbélő hálózatról is beszélgettünk.