Az újságírás szerepe és helyzete a 21. századi illiberális fordulat árnyékában

A "Média és valóság viszonya a 21. században" című kurzusunk utolsó alkalmának felvétele 2025 május 21-én.Kurzusvezető: Balázs Zsuzsanna - újságíróA kerekasztal résztvevői: Bánszegi Rebeka, a 24.hu közéleti-politikai újságírójaKálmán Attila, az Investigate Europe oknyomozó újságírójaTőke János, a Szabad Magyar Szó szerkesztőjeTeczár Szilárd, a Lakmusz főszerkesztőjeAz újságírói kerekasztal eredetileg a Média és valóság a 21. században kurzus záró, értékelő beszélgetése lett volna. Időközben azonban a magyarországi sajtóval nagyot fordult a világ, így az újságírók beszélgetését újraterveztük, és önálló eseményként is meghirdetjük. A közéleti átláthatóságról szóló törvénytervezet árnyékában a meghívott újságírókkal csak érintőlegesen fogunk beszélni a sajtó globális válságáról. Ehelyett tágabb perspektívában, a magyar határokon túl is kiterjedt tapasztalatokkal bíró újságírókkal fogjuk vizsgálni az aktuális magyar és régiós nyomást, ami az újságírásra nehezedik. Beszélünk arról, hogyan jutottunk el az elsősorban a 2010-es sajtótörvénnyel kezdődő, majd a gazdasági kivéreztetéssel folytatódó magyarországi sajtóviszonyoktól a május 14-én napvilágra került ügynöktörvényig. A Magyarországon és Romániában is dolgozó Parászka Boróka és a Vajdaságban a Szabad Szó című közéleti lapot szerkesztő Tőke János segítségével kitekintünk arra, hogy vannak-e a magyarországihoz hasonló törekvések a demokratikus viszonyok határait ugyancsak feszegető szomszédos országokban, Romániában és Szerbiában. Ennek különös jelentőséget adhat, hogy május 18-án lezajlik a romániai választások második fordulója. Határon túli magyar újságíró résztvevőink pedig segíthetnek megérteni, milyen közönsége van az anyaországi sajtónak a határon túli magyarság körében. A 24.hu közéleti-politikai újságírója, Bánszegi Rebeka első kézből tud majd beszélni arról, milyen tapasztalatokat gyűjtött magyarországi újságíróként a romániai választásokon. Egyúttal érzékeltetni tudja, milyen hatással van a kiszámíthatatlanság egy klasszikus „napilapos” működésű szerkesztőség életére. Kerekasztalunk másik két résztvevője, Kálmán Attila, az Investigate Europe uniós oknyomozó műhely újságírója, valamint az adatújságírás egyik hazai zászlóvivője, a Lakmusz főszerkesztője, Teczár Szilárd segítenek értékelni, hogy a Halász János egyéni indítványára benyújtott ügynöktörvény hogyan befolyásolhatja Magyarország uniós tagságát, és megvizsgáljuk azt is, teremthetnek-e az uniós szervek jogkört arra, hogy – amint azt Karácsony Gergely főpolgármester indítványozta – hatékonyan és gyorsan beavatkozzanak a magyarországi sajtószabadság védelmében. Megvizsgáljuk, hogyan erősödtek meg az újságírói együttműködések az Európai Unióban, miért támogatják az uniós hivatalok pályázatok kiírásával a tagállamokban működő szabad sajtót. Van-e ennek a finanszírozási formának hatása a tagországok médiájának működésére, és van-e – legalább részben – igazság a kormány azon vádjaiban, hogy ez beavatkozást jelent a sajtó és azon keresztül a közélet működésébe. Hogyan értelmezhető egyáltalán a globális gyakorlatban az a kitétel, hogy nem befolyásolhatja egy sajtótermék a közéleti diskurzust, amikor annak végső soron, akárcsak Orwell 1984, vagy Huxley Szép új világ című regényének, alapvető lényege, hogy azt befolyásolja?https://biboszabadegyetem.org/kurzus/media-es-valosag-viszonya-a-21-szazadban/