Barokk kincsek a Duna-parton

Zétényi Tamás elsősorban a Bach szvitekre fókuszál, de a korszak számos más értékes műve is bemutatásra kerül az október 6-án induló sorozatban, a BMC-benA hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.A sokarcú szvitek felfedezésén túl a csellóművész ugyanakkor tágabb kontextusba is kívánja helyezni Bach stílusának kimeríthetetlen gazdagságát. A csellószvitek előadását Domenico Gabrielli Ricercar-sorozatának egy-egy darabja előzi meg, amelyek 1689-es keletkezésükkel a szólócsellóművek legkorábbi példái közé tartoznak, és a Bachot megelőző generáció virtuóz olasz zenéjébe engednek bepillantást. A francia szvitek előtt pedig a francia barokk nagymesterei: idősebb és ifjabb Sainte-Colombe, François Couperin vagy Marin Marais tollából hangzik el egy-egy, eredetileg gambára és continuóra vagy csembalóra írt kompozíció. A szünet nélküli, nagyjából egyórás műsort Joseph Marie Clément Dall’Abaco Caprice-ai kerekítik le, aki egy generációval Bach után élt és alkotott. Az 1770 környékén készült Caprice-ok stílusa már átmenetet képvisel a barokk és a klasszika között, közelít a legsikeresebb Bach-fiú, Carl Philipp Emanuel nevével fémjelzett Empfindsamkeit világához, érzelemdús, melankolikus, érzékeny hangvételük mégis a Bach-szvitek közvetlen utódjának tekinthető.