Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig

Van egy történet, amelyet négyszáz éve mesélnek újra és újra Phenjanban és mindkét Koreában. Főszereplője egy fiatal nő, szinte még gyermek, Kje Vol Hjang, aki a város védelmében feláldozta az életét. Kje Vol Hjang kiszeng volt, azaz „szórakoztató nő”, aki zenéléssel és a közösségi eseményeken való fellépéssel kereste kenyerét, és a konfuciánus felfogás szerint a társadalom pereméről érkezett.Ám a legenda nem csupán múlt: Északon a mártíromság, Délen az identitás, mindenütt a női sors metaforája lett.Ez a beszélgetés arról szól, hogyan válik a mítosz politikává — és viszont, a történelem emlékezetté — és viszont, és mi történik, amikor egy ország — akár kulturális, akár nagyonis fizikai értelemben — önmagát zárja karanténba.Dr. habil. Csoma MózesBeszélgető partnerem történész, Korea-szakértő és diplomata, aki egyaránt otthon van a levéltárak mélyén és a phenjani külképviseletek mindennapi valóságában. Munkáiban nem a politikai szenzációt keresi, hanem a hangokat, amelyek a történelem réseiben szólalnak meg: legújabban a kiszeng (avagy gésa), Kje Vol Hjang történetét, aki a japán invázió idején áldozta életét hazájáért, és azokat a névtelen embereket és diplomatákat, akik a huszonegyedik századi Észak-Korea karanténvilágában próbálnak embernek maradni. Csoma Mózes figyel, kérdez, de sosem ítél. Azt mutatja meg, ami a mítoszok és a diplomácia mögött mindig ugyanaz marad: az embert, aki történeteket mesél, hogy megőrizze önmagát a felejtés ellen. Legújabb könyve hősének, Kje Vol Hjangnak szobra ma is ott látható a Tedong folyó partján, de miközben citeráján a dal változatlan, a két Korában nagyon is elérő módon szólaltatják meg.Csoma Mózes: A phenjani legendaCsoma Mózes: Phenjani exodusCsoma Mózes: Diszkózene a Kvangbok sugárútonFarkas Vladimir: Nincs mentég. Az ÁVH alezredese voltam