Fajtné Gombár Renáta / Hartianer TanzKranz

A hagyományról sokszor úgy beszélünk, mintha valami távoli dolog lenne. Valami, ami a nagyszüleink életéhez tartozik, régi fényképeken, ünnepi ruhákban, régi tárgyakban vagy megsárgult történetekben maradt ránk. Pedig a hagyomány akkor él igazán, ha van, aki továbbviszi. Ha van, aki megtanulja a dallamot. Ha van, aki felveszi a népviseletet. Ha van, aki megtanít egy régi lépést a következő generációnak. És talán akkor a legerősebb, amikor mindezt nem kötelességként, hanem örömmel tesszük. A hagyomány ugyanis lehet egészen fiatalos is. Lehet hangos nevetés egy próbán. Lehet izgalom egy fellépés előtt. Lehet az első bizonytalan lépésből néhány év alatt magabiztos tánc. És lehet egy olyan közösség, amelynek tagjai nemcsak táncolni tanulnak meg együtt, hanem közben egymásra is találnak. A Hartianer TanzKranz egyik oszlopos tagjával, Fajtné Gombár Renátával beszélgettünk.