Harag Anita: Ásványvíz

Nyáry Krisztián ajánlója Az emlékezés és a felejtés áll az elsőkötetes Harag Anita novelláinak gyújtópontjában. Az Évszakhoz képest hűvösebb című könyv történeteinek hőseivel látszólag nem történik semmi.  Egy új dolgozó elveszi egy kollégája joghurtját az irodai hűtőből, egy fiú összeszámolja új barátnője hátán az anyajegyeket, egy nagypapa nem akar hallókészüléket, egy ajándék kiskutya a szőnyegre a pisil: nem magától értetődő novellatémák, de éppen hétköznapi banalitásuk emeli őket azzá.  Egy ember életét nem csak egy drámai fordulat teheti boldogtalanná vagy éppen sztoikusan boldoggá, hanem a lassan hömpölygő változatlanság is.  Az Ásványvíz című novella elbeszélője egy fiatal nő, aki egyre nehezebben viseli a családdal egy lakásban élő nagyanyja valódi és szimulált betegségeit, súlyosbodó demenciáját. Az elbeszélésnek valójában nincsen sztoriként elmesélhető története, éppen csak történnek a dolgok a szereplőkkel, akiknek a tömör, már-már szenvtelen mondatokon át néhány pillanatra belelátunk az életébe.  A szerző a kötet megjelenést követően nem véletlenül lett a közelmúlt egyik prózaírói felfedezettje. Nincs lezárás, nincs befejezés: ahogy a való életben sincs.