Helyreigazitás 6. - Hymnusból Himnusz

Milbacher Róberttel beszélgettünk Kölcsey Ferenc Hymnus című verséről. Kölcsey Ferenc költő, nyelvújító, politikusunk legmaradandóbb művét 1823. január 22-én tisztázta le, amely a Hymnus a’ Magyar nemzet viharos századaiból címet viseli. Ennek idén ünnepeljük 200. évfordulóját, s Milbacher Róberttel, a XIX. század irodalmának kutatójával kísérletet tettünk a Hymnus eredeti értelmezésére, s megvizsgáltuk, mitől érezzük olyan komornak e verset. Arra is választ kerestünk, mi történt „nemzeti imádságunk” és költője körül az eltelt kétszáz esztendőben. Miért nem Vörösmarty himnusza vált elfogadottá? Miért korlátozódik a Nemzeti dal érvényességi köre csupán március 15-ére? De azt az irodalmat népszerűsítő bulvártémát sem hagytuk ki, amely egy évtizede került felszínre, hogy Kölcsey beteljesületlen szerelmet érzett Szemere Pál iránt. Vajon ez tényleg igaz, vagy csak a kor divatos nyelvhasználati módjának dőlt be egy irodalomtörténész?   Milbacher Róbert 1971-ben született Kaposváron. A JATE magyar-történelem szakán végezett, ott is doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból. Azóta is a korszak kutatója. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára, egy közeli, kis faluban él. Prózaíróként is jelentős életművel rendelkezik, utolsó könyve idén jelent meg, Keserű víz címmel. Milbacher Róbert 2016-ban elnyerte a Margó-díjat, 2022-ben a Litera és az OSA Archívum DOKU '22 pályázatának különdíját kapta.