Így lett alternatív alumniközösség és inkubációs projekt a Drukkerből – Varga Balázzsal beszélgettünk

Agyondigitalizált világunkba visszatérőben vannak az analóg dolgok. Bár a streamelt zene szinte egyeduralkodó lett, mégis egyre jobban fogynak a hanglemezek. Mindenkinek ledes tévéje van, de gyűjtők akár milliókat is kifizetnek jó kis katódsugárcsöves készülékekért. És persze a filmes fotózásnak is megvan a maga helye. Persze, ezek a technológiák már sosem lesznek a mainstream részei. Ha valaki alkotni akar, valószínűleg sokkal könnyeb dolga van a modernebb eszközökkel. Szóval valójában szűk, de annál lelkesebb rétegekről beszélünk. És már csak ezért is érdekes, hogy mi zajlik ezekbeken a közegekben. Merthogy zajlanak izgalmas dolgok, amikről érdemes beszélgetni. És mindezekbe jól illeszkedik, amit a Drukkerben csinálnak Pécsen. Magukat közösségi nyomdaműhelynek nevezik és ennél talán nem is létezik kompaktabb definíció rájuk. 2018 óta egyesületi formában működnek, egyéni és közösségi projekteket is meg lehet valósítani náluk és workshopokat is tartanak. Rizó, szita, stencil. A bemutatkozó kiállításuk még a Király utcai közösségi, munka és kiállítóterükben volt, de azóta azt a helyet el kellett hagyniuk. Így az egyik alapítóval és hobbinyomdásszal, Varga Balázzsal már a Basamalom utcai műhelyben beszélgettünk. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu drukker.org