Kácsor Zsolt- "A magyar társadalom legnagyobb baja, hogy nem állunk ki semmiért és senkiért. Mindenki csak magáért áll ki."

Kácsor Zsolt író, Tudósító. Éppen Debrecenben dolgozott, amikor elindult onnan néhány férfi cigányokat gyilkolni. Zsoltot nagyon mélyen érintette az esemény, amit feldolgozott A cigány Mózes című regényében is. Beszélgetünk a többségi társadalom közönyéről és álságosságáról, a középosztály képmutatásáról. És persze a döntéshozókról, akik a rendszerváltás óta nem tudtak mit kezdeni a szegénységgel, lemaradással. Szent István is szóba kerül, akit Kácsor a legnagyobb magyar államfőnek tart, szemben a rövid távon gondolkodó kortárs politikusokkal. És kibeszéljük a Don - Kanyart, ahol Zsolt családjából többen is meghaltak, és ez a családi trauma ösztönözte, hogy megírja a Harminckét bolond című regényt, olyanokról, akik ott maradtak, vagy hazajöttek. Nagypapáról, akinek mindkét lábát ellőtték, nagybácsiról, akinek az összes ujja lefagyott. És végül, de nem utolsó sorban kiderül, hogy a mániás depresszió hogyan hasznosítható az írás során.