Karácsonyi készület – napi apostol és evangélium – Ef 5,8b-19; Jn 10,9-16

Ef 5,8b-19 Atyámfiai! Úgy éljetek, mint a világosság  gyermekei - a világosság gyümölcse pedig csupa jóság, igazságosság és  igazság -, keressétek azt, ami az Úrnak tetszik, és ne vegyetek részt a  sötétség meddő cselekedeteiben, sőt inkább korholjátok azokat. Mert  amiket ők titokban tesznek, még kimondani is szégyen. Mindenre azonban,  ami feddésben részesül, világosság derül, s minden, ami napvilágra jut,  világossággá válik. Innen a mondás: »Kelj fel alvó, támadj fel  halottaidból, és Krisztus rád fog ragyogni.« Gondosan vigyázzatok tehát arra, hogyan éltek, ne mint esztelenek, hanem  mint bölcsek; jól értékesítsétek az időt, mert rossz napokat élünk.  Ezért ne legyetek ostobák, hanem értsétek meg, hogy mi az Úr akarata. Ne  részegedjetek meg borral, mert erkölcstelenség van benne, inkább  teljetek el Lélekkel. Magatok közt zsoltárokat, szent dalokat és lelki  énekeket mondjatok, énekeljetek és zengedezzetek szívetekben az Úrnak. Jn 10,9-16 Mondta  az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Bizony, bizony, mondom nektek, aki nem  az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és  rabló. Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Annak az őr  ajtót nyit, és a juhok hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és  kivezeti őket. Amikor saját juhait kibocsátja, előttük megy, és a juhok  követik őt, mert ismerik a hangját. Idegent viszont nem követnek, hanem  elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.” Ezt a  példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele  mondani. Jézus tehát ismét szólt: „Bizony, bizony, mondom nektek, hogy  én vagyok a juhok számára az ajtó. Mindnyájan, akik előttem jöttek,  tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó.  Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, kijár és bejár, és legelőt  talál.” Tamás László görögkatolikus papnövendék előadásában