Klímatechnológiai áttörés jöhet a régiónkban

Technológiai és pénzügyi trendek tekintetében is megszokott, hogy a kelet-közép-európai régió néhány év lemaradással követi a nyugati piacokat. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy hasonló jelenségnek lehetünk majd tanúi a régió klímatechnológiájában is. Az előző adásban Európa legfontosabb klímatechnológiai központjait mutattuk be. Akkor látványos volt, hogy egy horvát várost leszámítva, csupa nyugat-európai város szerepelt a top tízben. Az ilyesmi persze megszokott, hiszen a legtöbb újgenerációs technológiai trend általában az USA-ban, Kanadában és Nyugat-Európában ragad meg először, ezt követően néhány évvel pedig jellemzően a mi régiónk is elkezd felzárkózni. Jelentős tőke áramlik a klímatechnológiai cégekhez A klímatechnológiák terén is valami ilyesmiben reménykedünk. Noha a közép-kelet-európai piac még jóval fejletlenebb, az mindenképp jó hír, hogy a folyamatos fejlődés látványos. A PwC néhány éve a Wolves Summit digitális marketing platformmal közösen készített egy kutatást, ami a piac jelenlegi helyzetét tárja fel. Ebből kiderült, hogy 2013 és 2020 között jelentős növekedés ment végbe, hiszen ekkor indult el a klímatechnológiák hódítása. A régió releváns startupjai 2013-ban 10,8 millió dollár tőkét vontak be, ez az összeg 2020-ra 398 millió dollárra nőtt, 2021-ben pedig nagyjából 1 milliárd dollár körül alakult. Más kérdés, hogy a klímaváltozás veszélyeinek súlyosbodása miatt még a jelenlegi tempó sem lenne elég ahhoz, hogy kifejlődjenek azok a technológiák, amelyek képesek megoldani a problémáinkat. Néhány hete említettük, hogy a jelenlegi technológiákkal a károsanyag-kibocsátásaink kb. 60%-át tudjuk semlegesíteni, a maradék 40%-hoz új technológiai áttörésekre lesz szükség. A legnépszerűbb területnek a fenntartható közlekedés számít, az elektromos autók és fenntartható akkumulátorok gyártása rengeteg befektetőt megmozdít. Az is érdekes, hogy milyen erősen teljesítenek a balti államok, hiszen Észtország és Litvánia 2021-ben a régióba érkező teljes összeg kb. 83%-át vonta be. A V4-es országoknak van még hova fejlődniük Lengyelország és Csehország áll jobban ebben a régióban, Magyarország sajnos nem tudott eddig jelentős klímatechnológiai sikersztorikat termelni. A PwC riportjában kiemelte a leginnovatívabb vállalatokat a régióból, ez a PwC Net Zero Future50 lista. Az 50 bemutatott cég között 14 lengyel, 13 észt, 5 litván, 4 ukrán, 3-3 lett és cseh, illetve 2-2 horvát-román vállalat található, vagyis 8 országnak is sikerült több vállalatot delegálnia. Magyarországot egy klímatechnológiai strartup képviselte, ez a Platio, amely megújuló energia előállítására szakosodott. Felemás a helyzet Az irány és a növekedés tehát jó, de a növekedés üteme lehetne gyorsabb a kitűzött célok elérése érdekében. Az előző részben azt mondtuk, a siker receptjének hozzávalói a következők: a progresszív szabályozás, amely támogatja az innovációt; a technológiai tehetségek megléte, akik képesek maradandót alkotni; a terület iránt nyitott befektetők, akik finanszírozzák ezeket a fontos küldetéseket; a klímatechnológiák iránt nyitott lakosság és vállalati szektor, amely erős piacot biztosít az innovatív vállalatoknak. A