Lakóforradalmat! | A város másik oldalán #S2E3

Hol fogunk lakni? Erre a kérdésre a rendszerváltás óta egyre nehezebb válaszolni, kivéve, ha nagyon szerencsés az ember. Ebben az adásunkban arra keressük a választ, hogy az idei év kilakoltatási hulláma milyen nagyobb ívű történelmi kontextusba ágyazható be, és ez a beágyazottság mint mond el a főváros történetéről.Vendégeink Misetics Bálint szociálpolitikai szakértő, a budapesti főpolgármester tanácsadója, az AVM aktivistája és társalapítója, illetve Sipos András, Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője, történész. András mesélt nekünk a rendkívül inspiráló, ugyanakkor egyben szomorú sorsú lakóforradalomról, ami 1906 és 1910 között annyira megerősödött, hogy a hatalom tízezrek lakbérsztrájkját vizionálta, majd az derékba törte a mozgalmat. Bálinttal feszegettük, hogy miért is ennyire nehéz Magyarországon megkérdőjelezni a lakásvagyon jelenlegi státuszát a társadalomban, hogy mennyire sikeresek az itthoni lakhatási mozgalmak, és hogy mi kellene a sikeres érdekérvényesítéshez.Hogy viszonyult a középosztály történelmileg a nyomorhoz, hogy értesült a társadalom a saját kierekesztettjeiről a 19. században? Hogy érintette ez a várospolitikát? Beszélünk a szocioriport megjelenésének fontosságáról a városok szociális politikájának előrehaladásában.Elengedhetetlen, hogy beszéljünk a szerveződés lehetséges formáiról, és a nagypártok (kiváltképp baloldali pártok) mulasztásairól, végezetül pedig listázzuk a történelmi és jelenkori feladatainkat, hogy a városaink mindenki számára élhetővé váljanak.Említett irodalom:Sipos András: A jövő Budapestje 1930-1960 -Városfejlesztési programok és rendezési tervek. 2011. Napvilág Kiadó.Jacob Riis: How the Other Half Lives: Studies among the Tenements of New York (1890).Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten: Szociális riportok a 19-20. század fordulóján. 2018. Napvilág Kiadó.