Megfelelési kényszer és kisebbségi komplexus | önbizalom növelés és önismeret fejlesztése

Kisebbségi komplexus és megfelelési kényszer KINYÍRVA! Ezúttal egy fiatal, 17 éves srác kért tanácsot, mert mindössze 150 cm magas, és ezért kisebbségi komplexusa van. Ha kíváncsi vagy, hogyan rázom gatyába a kis havert 40 perc alatt, akkor tarts velem! Szuper erős gyakorlati elvekről beszélek, amelyekkel más önbizalom pusztító jelenséget is semlegesíthetsz. Vizsgálódjunk! Az önbizalomhiány közvetlen eredménye az önértékelési zavar. Aki viszont az önbizalom szintjén stabil, az tisztán látja a saját értékeit, vagyis az önértékelés rendben van. Az egészséges önértékelés ismérvei: - Tényszerűen tisztában vagyok az adottságaimmal, gyengeségeimmel, de legfőképpen az erősségeimmel. - Az érzelmi jóllétemet nem befolyásolja, hogy e tényezők milyen mértékben térnek el másokétól akár pozitív, akár negatív irányban. A megfelelő önértékelés és az önbizalom növelés hogyan kapcsolható össze? Az önbizalom mélyebb rétege egy bensőséges kapcsolat önmagammal, amit nem befolyásol a külvilág. Ezt a mély stabilitást lehet erősíteni a saját értékeim elfogadásával. Gondolok itt a negatív értékekre is, mondjuk olyan képességeimre, amelyek alul maradnak az átlagtól. Elfogadom tehát, hogy ez van, ez a jelenlegi valóság. A céljaim függvényében persze eldönthetem, hogy akarok-e a gyengeségeimen vagy a hiányosságaimon változtatni vagy inkább összpontosítok az erősségeimre és azokból kovácsolok sikert. Ez utóbbit javaslom. Az adottságok is ide tartoznak, annyi különbséggel, hogy azokat nem vagy csak nehezen lehet megváltoztatni. (Például a magasság adott, a test többi adottságának megváltoztatásáról diskurálj a személyi edződdel vagy a plasztikai sebészeddel.) A legideálisabb hozzáállás az, ha az adottságaimat elfogadom, sőt, meg is kedvelem. Olyannyira, hogy akár azokat is sikertényezőként használom. Lásd Mr. Bean (Rowan Atkinson) figuráját, aki egy meglehetősen szerencsétlen kinézetű ember, mégis a világ rajong érte, ahogyan a testi adottságát a humorával párosítja, akár csupán az arcjátékával szavak nélkül. Az önértékelése tökéletes, ahogyan az önbizalma is. Ha nem így lenne, akkor talán átszabatta volna az arcát, és eljárt volna gyúrni is, ahogyan ezt sokan teszik. Szerinted akkor is ekkorákat röhögnénk rajta? Kétlem. Tehát, a helyes önértékelés elősegíti az önbizalom növelését. Fontos ugyanakkor megvizsgálnom, hogy az önértékelésem milyen mértékben függ a társadalmi pozíciómtól (hírnév, rang, beosztás), valamint attól, hogy milyen tárgyakkal, kapcsolatokkal, és vagyonnal rendelkezem. Akár kézzelfogható, akár megfoghatatlan dologról is van szó, az egészséges önértékelés nem inog meg ezektől az állandóan változó külsőségektől. Vegyünk példaként egy luxusautót, amit sokan a hatalmuk vagy férfiasságuk kifejeződéseként használnak. Ez még rendben is van - amúgy nincs -, ám ez a jelenség akkor mérgesedik el, amikor az autó egy mély belső hiányt kompenzálva kerül elő. Ugyanez igaz a társadalmi helyzetre is. Egy jó hírnév felületes önbizalmat ad ugyan, de mély kapcsolatot önmagammal nem. A megfelelési kényszer azonban nagy úr. Ideje megdönteni a hatalmát! A lélek rákfenéje, ha a megfelelési kényszer miatt leértékeljük magunkat. E felvétel szorosan kapcsolódik egy korábbihoz, amelynek címe: Kisebbségi komplexus leküzdése és önismeret fejlesztése. Ismét a pilisi hegyekből jelentkezem. Ha van az ismeretségi körödben, aki önértékelési zavartól szenved, titokban küldd el neki a felvételt. Hálás lesz érte, ...és persze én is! Köszönöm!