Mi a baj a repüléssel? És akkor most ne is repüljünk?

A kérdésre többféle irányból is találhatunk választ. Ha a repülési iparág egy ország lenne, környezetszennyezés szempontjából bekerülhetne a 10 legszennyezőbb ország közé: már egy 2019-es adat szerint is több károsanyag-kibocsátásért volt felelős egy év alatt, mint Németország teljes kibocsátása. Európában a közlekedési szektor felelős a kibocsátás negyedéért. Ebből 70%-ért a közúti közlekedés felelős, a maradékon osztozik a tengeri hajózás és a repülés, ehhez képes elhanyagolható a vasúti közlekedés. Akkor miért mondjuk, hogy a repülés a legkárosabb? Ha utaskilométerekre bontjuk a számokat, akkor kiderül, hogy egy utas egy repült kilométere által 285 gramm szén-dioxid kerül a légkörbe. Közúti közlekedésnél ez már csak 158 gramm, vasúton pedig mindössze 14 gramm. A repülés légköri hatásai azonban ennél jóval összetettebbek, akár a CO2 kibocsátás 2-4-szeresét is kitehetik. Ehhez járul még a zaj- és vízszennyezés, illetve a légiközlekedés hatalmas infrastruktúraigénye: minden reptér és kiszolgáló terület a természettől veszi el az életteret. Mit tehetünk? Választhatjuk a szárazföldi tömegközlekedést, elsősorban a vasutat a légi helyett. Az autózás sok esetben csak akkor környezetkímélőbb, ha négyen ülnek az autóban! Végiggondolhatjuk, hogy biztosan szükséges-e a repülés. Sok üzleti megbeszélést meg lehet oldani online formában, és évente több rövid kiruccanásra sem biztos, hogy repülőgéppel kell utazni. Sajnos a repülés és a vasút közötti választást az előbbi felé dönti el, hogy - egy tavalyi felmérés szerint - a repülőjegyek 100-ból 65 út esetében olcsóbbak, mint az azonos útra szóló vonatjegyek. Hogyan dönthetsz a következő utazásodról a környezeti szempontokat is figyelembe véve? Használd az Ecopassenger kalkulátorát: https://ecopassenger.org/bin/query.exe/en?L=vs_uic