Miért hazudsz magadnak? – Az önbizalom valódi ára | Csernus Imre

Hányszor mondjuk ki egy nap, hogy "Kösz, jól vagyok", miközben belül szétfeszít a feszültség, a megfelelési kényszer vagy a félelem? Ebben az epizódban nem a felszínt kapargatjuk. Vendégünkkel, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél a Noszvajon újrakezdett életéről, a stroke utáni felismerésekről és a valódi önbizalom természetéről, mélyre ásunk az emberi lélek működésében.A beszélgetés egyik központi témája az önbecsülés és a sikerélmények kapcsolata. Sokan azt hiszik, az önbizalom egy állandó állapot, amit ha egyszer megszereztünk, örökre a miénk marad. A valóság azonban sokkal nyersebb: az önbizalomért minden egyes nap meg kell küzdeni, pont úgy, ahogy a jóllakottság érzése is elmúlik másnapra. Ha nem oldjuk meg a napi konfliktusainkat – legyen szó párkapcsolatról, szülőkről vagy munkahelyről –, az önbizalmunk éhezni fog.Különösen izgalmas rész, amikor a generációs traumákról és a szülő-gyerek viszonyról beszélgetünk. Hogyan engedjük el a gyermekünket külföldre anélkül, hogy az önsajnálatba menekülnénk? Miért "kasztrálják" magukat a férfiak a párkapcsolatokban a béke kedvéért, és miért vezet ez a kapcsolat halálához? A beszélgetés rávilágít arra, hogy a kényelmes hazugságok helyett a fájdalmas igazságok kimondása az egyetlen út a valódi lelki békéhez és a nyugodt alváshoz."Az önbizalom az egy olyan állandóan dinamikusan változó állapot, hogy az a sikerélményekből táplálkozik. [...] A múltból nem lehet táplálkozni."Szó esik a félelmek kezeléséről is egy nagyon gyakorlatias módszerrel: a félelmek rangsorolásával. Miért bukunk el, ha rögtön a legnagyobb félelmünkkel (például az anyánkkal való konfrontációval) kezdjük? A tudatos élet nem egyenlő a gondtalansággal, hanem a bátorsággal, hogy szembenézzünk a "mi lett volna, ha" illúziójával és a jelenben hozzunk felelős döntéseket."Az önbizalommal bíró ember nem a világtól várja a megoldást, hanem saját magától. Mert a legvégén nem a világgal van elszámolnivalód, hanem saját magaddal."Végül pedig, de nem utolsósorban, beszélünk az idő múlásáról, a 60. életév közeledtéről és arról, hogy a vitalitás nem kor kérdése, hanem döntés. Döntés arról, hogy beengedjük-e a haragot az életünkbe, vagy képesek vagyunk a valódi elfogadásra."A bátorság az mindig összekapcsolódik a hittel. [...] Nem vagy bátor? Akkor hogyan hiszik el a környezeted, hogy te hiszel?"Tarts velünk ebben a felkavaró, mégis felemelő beszélgetésben, és nézz szembe azzal, amit eddig a szőnyeg alá söpörtél!