Mit jelent a bankok karbonsemlegességi vállalása?

Mára a legnagyobb bankok szinte mindegyike publikálta saját céljait, ami a fenntarthatóbb működést illeti. Ennek ellenére a kitűzött célok gyakran hiányosak, és sokszor előkerül a greenwashing jelenség is a kommunikációban. A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a nagybankok párizsi egyezményben megfogalmazott klímacélokhoz való közreműködését járja körül. Az USA, Kanada és Európa 30 legnagyobb bankja közül 26 megfogalmazta, hogy mekkora mértékben tervezi csökkenteni 2030-ig a hitelezési portfóliójához köthető károsanyag-kibocsátások mértékét. A 30 banknak mindegyike tagja a 2021 áprilisában az ENSZ közreműködésével megszülető Net Zero Banking Allience-nek. Ennek a szövetségnek célja a pénzügyi szektor klímára gyakorolt hatásának javítása. A belépő tagok 18 hónapon belül kezdetleges célokat kell publikáljanak a dekarbonizációs és hitelezési fronton való erőfeszítéseikkel kapcsolatban. Az S&P Global kutatásai azonban kimutatják, hogy ezek a vállalások sokszor homályosak, nem egységesek, és hiányosak. A különböző pénzintézetek más metrikákat alkalmaznak, a hitelezéssel kapcsolatos célokat pedig van, aki több szektorra is lebontja, mások csak az olaj- és gázipari vállalatokkal kapcsolatban fogalmaznak meg részletesebb célkitűzéseket. Az is gyakori, hogy a hitelezés és a befektetés része a tárgyalt területeknek, de a bank által végzett tőkepiaci műveletek már nem. Az egységes és teljes körű információk hiánya miatt nehéz dolga van annak, aki pontosan szeretné értelmezni az egyes pénzintézetek által megfogalmazott célokat.  A megoldást nem meglepő módon sokan a szabályozásban látják, egész pontosan abban, hogy a fenntarthatósági jelentések egységesebbé váljanak. Így minden banknak ugyanazon mutatók mentén kéne megfogalmazni a céljait.  A köztes eredmények egyébként nagyon fontosak, mert sok bank ma megígéri, hogy 2050-re karbonsemlgessé teszi hitelezési és befektetési portfólióját, az első években viszont vígan megél abból, hogy ezt a vállalást reklámozza, érdemi lépéseket azonban nem tesz. A párizsi egyezmény szempontjából nagy szükség van az egységességre, valamint a köztes célok megfogalmazására, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a légkör felmelegedésének mértékét. Nem mindegy ugyanis, hogy a 2050-ig esedékes 100%-os kibocsátás-csökkentésnek ki mekkora százalékát tudja megvalósítani 2030-ig.  Az adásban emellett az UNEP FI (az ENSZ környezetvédelmi programjának pénzügyi kezdeményezése) által publikált banki klímacélok irányelvei is megbeszélésre kerülnek. (Forrás: S&P, UNEP FI)