Ne hagyj el öregkoromban - reflexió Ferenc pápa üzenetére

Július 28-án, a nagyszülők és idősek világnapjára Őszentsége Ferenc pápa üzenetet fogalmazott meg számunkra. Így kezdte írását: "Isten nem hagyja el gyermekeit, soha! Akkor sem, amikor életkorunk előrehalad és erőnk megfogyatkozik, amikor hajunk megőszül és társadalmi szerepünk csökken, amikor életünk kevésbé termékennyé válik s akár hasztalannak is tűnhet. [...] A zsoltárokban azonban ezt a fájdalmas könyörgést is megtaláljuk: „Ne vess el öregkoromban” (Zsolt 71,9). Erős, igen kemény megfogalmazás. Jézus rendkívüli szenvedését juttatja eszünkbe, aki így kiáltott fel a kereszten: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46). A Bibliában tehát ott találjuk annak bizonyosságát, hogy Isten közel van az élet minden szakaszában, ugyanakkor az elhagyatottságtól való félelmet is, különösen öregkorban és fájdalom idején. Ez nem ellentmondás. Ha körülnézünk, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy ezek a kijelentések több mint nyilvánvaló valóságot tükröznek. A magány igen gyakran keserű társa életünknek, az idősek és nagyszülők életének." A Szentatya levele kapcsán Grunda János atyát szólítottuk meg.