Nem biztos, hogy múzeumban a helyük / Schleicher Vera & Ginelli Zoltán / Mozinet Nagylátószög (Dahomey)

Ginelli Zoltán földrajztudós, történész, fő kutatási területei közé tartozik a gyarmatosítás és a posztkolonializmus kelet-európai vonatkozásainak vizsgálata, illetve Kelet-Európa kapcsolata a globális déllel. Schleicher Vera etnográfus, a Néprajzi Múzeum muzeológusa. Velük beszélgetett Böszörményi Gábor, a Mozinet vezetője a 14. Mozinet Filmnapok novemberi Dahomey – Kik vagyunk? vetítése után, többek között arról, mik az ellentmondások, amik egyes műkincsek eredeti hazájukba való visszaszolgáltatását övezik. A Mozinet új bemutatójában, az Arany Medve-díjas Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm az egykori Dahomey királyságból elrabolt műtárgyak hazatérését követi a Benini Köztársaságba. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés. „Rengeteg a dilemma azzal kapcsolatban, hogy kié az örökség. Ha visszaszolgáltatom, kinek szolgáltatom vissza?” Schleicher, mint a Néprajzi Múzeum muzeológusa maga is szembesült már a visszaszolgáltatást övező dilemmákkal. Ugyan első ránézésre egyértelműnek tűnhet, igazából ez egy rendkívül komplex kérdés. Elmondta például, hogy a Néprajzi Múzeum őriz fejvadász trófeákat, de mivel a nemzetközi megállapodások nem teszik lehetővé emberi maradványok tárolását, így célszerű lenne visszaszolgáltatni. De vajon kié a tárgy? Azé, aki levadászta, vagy azé, aki az áldozat törzsébe tartozott? „Egy gyarmatosító - gyarmatosított ellentétpárba szoktak illeszkedni ezek az emlékezetpolitikák. Magyarországon is nagyon szívesen tanították ezt az eurocentrikus képet, hogy a fehér ember fölfedezi a világot.” Ginelli Zoltán szerint a magyar felfogás is illeszkedik abba az a nyugati képbe, amiben a fehér ember a történelem során expedíciókkal felfedezte a világot. De ezeknek az expedícióknak a kritikus újraértelmezése fontos lenne a gyarmati múlt feldolgozásához, főleg, hogy Xantus János, a Néprajzi Múzeum alapítója is a felfedezők közé tartozott. „Ezeknek a nyugat-afrikai államoknak - többek között Dahomey-nek is – a létrehozása a rabszolgakereskedelemre alapult, és ezek később centralizált katonaállamokká váltak. Tehát az az érdekes, hogy ezek a királyok, akiknek a szobrait visszaszolgáltatják, ők voltak a fő rabszolgakereskedők.” Ginelli szerint az a tény is nehezítheti egy egységes nemzeti emlékezetpolitika kialakulását Beninben, hogy a szobrok történelmileg terhelt időszakból származnak, és feltéphetnek sebeket. Többek között a Dahomey királyság rabszolgakereskedő múltja sem került feldolgozásra sem itt, sem a nyugaton. A beszélgetésen szóba kerül még: Hogyan reagál a Néprajzi Múzeum a posztkoloniális diskurzusokra? Miért komplex kérdés egyes műtárgyak visszaszolgáltatása? Gyarmattörténelem és a nemzeti emlékezetpolitika Műkincs, műalkotás, vagy rituális tárgy? A Dahomey – Kik vagyunk? január 30-ától a mozikban! Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=OQ16FiySyuw&ab_channel=Mozinet A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet