Szöveg - Első az elsők között: Herzl Tivadar

Intézetünk podcast-sorozatának legújabb adásában Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt a középpontban. Alapítványunk gondozásában idén megjelent naplója régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével.  Herzl naplója először az 1920-as években jelent meg németül, magyar nyelven csak szemelvények láttak napvilágot egészen 2022-ig. Veszprémy László Bernát szerint nem véletlen, hogy éppen a mai Magyarországon jelenhetett meg teljes terjedelmében a napló, amikor a nyugati akadémiai életben sokan a „gonosz nacionalizmusok” zsidó válfajaként tekintenek a cionizmusra. Igaz, hogy halála után csaknem fél évszázaddal születhetett meg Izrael állam, Herzl szerepe mégis egyedülálló. Veszprémy elmondta, hogy a korai  „proto-cionisták” után Herzl gyakorlati, politikai programot is adott a cionizmusnak. Hozzátette, hogy érdekes módon éppen egyes antiszemita szerzők is a zsidók palesztinai államalapítása mellett foglaltak állást, így Magyarországon például Istóczy Győző, az Antiszemita Párt alapítója, akinek ehhez kapcsolódó beszéde a cionista történetírásban kifejezetten pozitív helyet foglalt el.  Herzl felismerte, hogy a túlzott liberalizmus és asszimiláció hátráltatja a zsidóság ügyét, mert még a leginkább asszimilált zsidót is eléri az antiszemitizmus. Erről naplójában drasztikus őszinteséggel beszél, és arra jut, hogy vissza kell térni a nemzeti tradíciókhoz és – bár ő maga nem volt vallásos ember – a zsidó vallási tradíciókhoz is. Veszprémy szerint Herzl a korai cionisták közül azért is emelkedhetett ki, mert nagystílű újságíróként remekül használta a média eszközeit, jól tudta kamatoztatni kapcsolati hálóját. Személyesen eljutott a német császárhoz és az oszmán szultánhoz is. Bár kezdetben a cionizmus még nem volt nagy erejű, Herzl képes volt egy világmozgalom vezetőjeként láttatni magát. Baczoni Dorottya hozzátette, hogy Herzl legfontosabb könyvét, A zsidó államot németül írta meg és nagy tömegekhez juthatott el, ellenben a proto-cionisták belterjesebb, kevésbé közérthető műveivel. Az eszme közérthetővé tétele Herzl nagy erénye volt, habár ennek oltárán valamelyest fel kellett áldoznia a mélyebb átgondoltságot. Baczoni és Veszprémy a helyére tették Herzl magyarságának kérdését is. Igaz, hogy Budapesten született magyar zsidó családban és élete végéig magas szinten használta a magyar nyelvet, ám ő maga inkább németnek vallotta magát – zsidó identitása után. A magyarok, osztrákok, németek, sőt a franciák között is vannak, akik szeretnék „magukénak” tudni Herzlt, de a képlet ennél bonyolultabb és Herzl élete során is változtak identitásának hangsúlyai.  A napló rávilágít a cionizmus atyjának személyes motivációira is. Veszprémy szerint bizonyos mértékben sikertelenséget érzett az életében, ezt összekötötte a zsidóság helyzetével és többek között ez is mozgathatta a cionizmus és a társadalmi érdekérvényesítés felé. A bejegyzésekből kiolvashatók olyan jellemvonásai is, amiket Herzl kevésbé fedett fel a külvilág felé: sokszor önmarcangoló, depresszióra hajlamos embert ismerhetünk meg a rendkívül magabiztos közszereplő mögött. Már csak a napló óriási terjedelme is azt támasztja alá, hogy a cionizmus kutatói, de az érdeklődők számára is jelentős, hiánypótló forrás jelent meg végre magyar nyelven.Kövessenek minket további felületeinken is!Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikkFacebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezetYoutube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet