Világtükör, Csernyánszky Judit, 2023. augusztus 21., hétfő 07:10

Nemzetközi médiaszemleAki ismeri a demokrácia értékét, az meg is védiDÁTUM: 2023.08.21. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDITBruszt Lászlóval, a Bibó Szabadegyetem, a CEU Demokrácia Intézet társigazgatójával, egyetemi tanárral készített interjút Csernyánszky Judit arról, hogy miképpen érinti Magyarországot a Soros György által létrehozott alapítványok kivonulása az Európai Unióból.Kemény vizsgát kellett letenni ahhoz, hogy valaki elnyerhessen egy Soros-ösztöndíjat, méghozzá az elsők között, mondja Bruszt László, a Bibó Szabadegyetem, a CEU Demokrácia Intézet társigazgatója, a CEU egyetemi tanára, akinek mentora annak idején Hankiss Elemér volt. Noha Afrikát segítette legelőször a Soros Alapítvány 1979-ben, de ezzel egyidőben a kelet-európai országokból, alapvetően persze hazánkból, kezdett el kiválogatni tehetségeket, akik számára a nyugati demokráciákba szervezett ösztöndíjat, így jutott el Orbán Viktor Oxfordba.Évtizedek múltán is emlékezetes az egykori felcsúti fiatalember büszke bejelentése: „Orbán Viktor vagyok, 1987 nyarán végeztem a jogi karon. 1983-tól ’87-ig a Jogász Szakkollégiumnak voltam tagja, jelen pillanatban pedig a Soros Alapítvány ösztöndíjasa.”Soros-ösztöndíjjal tanult Szájer József, Kövér László, Kovács Zoltán, Németh Zsolt, Schmidt Mária, és ki tudja még, hányan a Fideszből. Sorosnak köszönhetően jutott el Bruszt László is Nyugatra, méghozzá a New York-i Columbia Egyetemre. Bruszt szerint ez akkor nagyon, de nagyon nagy szó volt. Őt kérdeztem:– Miért vonul ki/vonul vissza nem is kicsit Magyarországról a Nyílt Társadalom Alapítvány, az Open Society Foundation. Felvetésem, ebben a válságos időben a Soros Alapítványt is megviselhették a globális gazdasági és pénzügyi nehézségek. Másrészt azt sem tartom kizártnak, hogy annyi támadás érte épp Orbántól az utóbbi években Soros Györgyöt, és olyannyira reménytelennek látszik a kormányváltás, hogy egyszerűen feladta, magára hagyta az országot, mert véglegesen konszolidálódott az orbáni rezsim.– Nem Magyarországról, ő Európából vonult ki. Egyébként nem vonult ki teljesen: hagyott bent sok mindent, de a nagyobb részét fölszámolja, ez kétségtelen. Mások az Alex Sorosnak és az új vezető testületnek a preferenciái, más témákra összpontosítanak és sokkal inkább foglalkoznak a világ déli részével meg az Amerikai Egyesült Államokkal, és azt gondolják, hogy hát itt, Európában viszont mégis inkább az EU-nak vannak feladatai. Azok a pénzek, amikről én tudok, ami a Nyílt Társadalom Alapítvány ellenőrzése alatt marad, az igen tetemesek.– Amerika most Trump miatt lett nagyon fontos, sürgetően fontos?– Már elég régen, legalább 6-8 éve sürgetően fontos. A világ más részein ott van Soros, aki globális oktatási hálót is működtet. Bogotától Új-Delhiig, Mianmartól Londonig rengeteg helyen szállt be felsőoktatásba, kutatásba. Európáról azt gondolja, hogy Európa az európaiaké.– Tehát inkább az Európai Unió kezébe ad minket.– Így van.– Akkor így már érthető. Ami, persze, jelenleg Magyarországnak nem jó, hisz’ most pénzt sem kapunk az Európai Uniótól, miután a kormánynak sikerült eljátszania a becsületünket. És ha nem lesz fordulat a jövő évi uniós választásokon, akkor aligha kerülünk jobb helyzetbe.– Az Európai Uniónak okosan, bölcsen kell megoldania ezt a nagy kérdést. Az EU ugyanis ma még makacsul tartja magát ahhoz a rossz gyakorlathoz, hogy pénzt csak központi kormánynak lehet/szabad adni, miközben az átutalással inkább támogatja a fennálló rendszert. Az EU-nak végre meg kellene tanulnia azt, hogy igenis lehet adni pénzt a régióknak, a városoknak, a civileknek egyaránt – a fejlesztési bankokon keresztül, és ezzel lazíthat a civilek függőségén a fennálló kormányoktól.– Gondolom: ez nem megy egyik pillanatról a másikra…– Dec nem ám! És így egyelőre megoldhatatlan maradnak a civilek gondjai. Másrészt: a kivonulás az Európai Unió területéről valószínűleg azt eredményezi, hogy Sorosék az eddiginél sokkal jobban figyelnek majd Ukrajnára…– …ahonnan viszont Magyarország fog kimaradni, vagy legalábbis az újjáépítési folyamatból egészen biztosan – a tapasztalható kormányközi kapcsolatok okán.– Ez eléggé valószínű és szomorú.– Mennyire érinti a Demokrácia Intézetet a Soros-kivonulás?– Nem tudunk arról, hogy ez minket érintene. Valószínű, hogy azok a programok, amik a Nyílt Társadalom Alapítványon belül a nagy kérdésekkel foglalkoznak, ez a változás nem érinti. Mi éppen most kaptunk tetemes támogatást arra, hogy négy kontinensen kezdjünk kutatást a fejlődés és demokrácia kapcsolatáról. A Nyílt Társadalom Alapítványnak egyetemi hálózatához öt kontinensen mintegy hatvan intézmény, egyetem, kutatóintézet tartozik. Ezt az együttműködést szolgálja az említett anyagi támogatás. Innen, Budapestről mi irányítjuk a közös munkát az afrikai, a dél-amerikai, az ázsiai kutatókkal a demokrácia és a fejlődés kapcsolatának kutatásában.– Felkérésünk van arra, hogy szálljunk be abba programba is, aminek lényege: miként tudná erősíteni az európai integráció a demokráciát Ukrajnában…a háború utáni Ukrajnában. Jó kapcsolataink vannak az ukrán kormány mellett működő, az európai Integrációval foglalkozó tanácsadó csoporttal, illetve a Kijevi Gazdasági Egyetemmel. Még egyszer hangsúlyozom: a jelenlegi változások, tudomásom szerint, nem érintik sem a CEU-t, sem pedig a Demokrácia Intézetet.– Fölvetődik: ki vagy mi fogja ellensúlyozni az MCC-t, a Mathias Corvinus Collegiumot?– Hát az egész európai egyetemi rendszer – mondja Bruszt László. – Az egyetemek eredendő hivatása az egyetemesség, az univerzialitás, az, hogy nyitottak legyenen minden irányba. Az MCC viszont olyan társaság, amelyik ennek éppen az ellenkezőjével próbálkozik…– …és még az Erasmus programot is ellehetetleníti.– Igen, de azt gondolom, hogy bármilyen rendszer van is – még az Orbán-rendszer is próbálkozhat sok mindennel –, de az MCC nem lesz képes döntő hatást elérni. A most tapasztalható itthoni kísérletek a fejlődés kézben tartására – nem igazán működnek.Soros, a magyar származású filantróp az angol font bedöntésével alapozta meg a vagyonát, de mindig többet költött belőle a demokratikus intézmények kiépítésére, mint amennyit megtartott vagy tartalékolt. 1947-ben menekült el Magyarországról Londonba, ahol vasúti pályaudvaron hordárként, éjszakai klubban felszolgálóként dolgozott. Így kereste meg azt a pénzt, hogy közben a London School of Economicson tanulhasson. 1956-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Alapítványa ma már 120 országban segítség, közöttük Magyarország mindig prioritás volt a számára. Hazánkban 1984 óta van igazán jelen, 1991-ben pedig a CEU-t is létrehozta. Kínában éppúgy segít, mint Koszovóban. 1993-ban Moszkvában is megvetette a lábát; az ottani kulturális intézet létrehozásának bejelentésekor találkoztam, beszéltem vele. Tíz évvel ezelőtt az arab tavasz kibontakozását is segítette. Legutóbb, a covid-járvány elleni küzdelemben számos programot támogatott. A legfrissebb adatok szerint mintegy 16 ezer tervet, elképzelést, igyekezetet, programot segít megvalósítani.– Mennyire támogatta, mit jelentett Magyarország számára ez a 40 év, a Nyílt Társadalom Alapítvány? Mert ha úgy vesszük, akkor gyakorlatilag visszafejlődés történt.– Meglehetősen sok geopolitikai, gazdasági, kulturális, illetve más szempont is szerepet játszott abban, hogy milyen irányba mentek a dolgok. Nagyon nagy mértékben segítette a Nyílt Társadalom Alapítvány az első időszakban az az új politikai elit kialakítását. Az rendszerváltás elkezdését, kibontakozását, az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttét. Ott voltam az Ellenzéki Kerekasztal alakulásánál, köröttem mintegy 16-18 leendő politikus, akiknek majdnem a háromnegyede kapott valamilyen támogatást a Soros Alapítványtól… Manapság nem kevesen és minden szégyenérzet nélkül próbálnak elfeledkezni, hogy éppen a Soros Alapítvány támogatta a szakkollégiumi mozgalmat, amiben nagy fantáziát látott. Az olyan intézményeket, mint a Rajk Kollégium, a Bibó Kollégium, derekasan támogatta akkor, amikor megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások. A Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor akkoriban jött vissza az Oxfordi Egyetemről…– Váltsunk témát! Korrupció.– A korrupció az intézményi korlátoknak is, meg politikai játszmáknak is az eredménye, hogy mekkora. Korrupció mindenütt van. Az a mértékű korrupció viszont, ami itt tapasztalható, nagymértékben azzal is összefügg, hogy miként oszlik meg a politikai és a gazdasági hatalom az országban. Tehát: ha egy olyan országban, ahol nagyon erős a hatalmi koncentráció, ott sokkal nagyobb a lehetősége és a tere a korrupciónak. Ott, ahol a kormányon lévők kényük-kedvük szerint bármikor változtathatják a jogszabályokat, ott nyilvánvaló, hogy sokkal gyorsabban lehet játékteret nyitni a korrupciónak, mint egy olyan országban, ahol nagyon nehéz változtatás, és léteznek-működnek fékek és ellensúlyok. Tehát a hazai korrupció a magyar alkotmány sajátosságaiból fakad. Lengyelországban vagy Romániában nem lehetett a magyarországihoz hasonló rendszert kialakítani, mert sokkal nagyobb védelmet kap a fékek és ellensúlyok rendszere…– Azt olvastuk, hogy 40 százalékkal csökkennek a Soros-pénzek. A budapesti központ máris Berlinbe költözött. Mennyire lehet a hazai demokrácia kárára az anyagi támogatás csökkenése és a részbeni kivonulás?– Bár a Soroséktól kapott anyagi támogatások mindig is részei a demokrácia fejlődésének, de magát a demokráciát végső soron a polgároknak kell kiharcolniuk maguknak. Azok a szervezetek, amiket összefoglaló néven Soros-hálónak szoktak nevezni a hazai jobboldali sajtóban, meglehetősen változatos forrásokból kapták, szerezték pénzeiket, és sosem kizárólag a Nyílt Társadalom Alapítványtól. Nekik mostantól egy darabig nehezebb lesz; de végignézve a múlt 30-40 évet megállapítható: a civil társadalomnak, kultúrának, a haladó intézményeknek nagyon sokszor kellett alkalmazkodniuk, amikor megváltoztak a finanszírozási lehetőségek. Volt olyan időszak, a ’90-es évek elején, amikor kizárólag az Egyesült Államokból és Angliából érkezett a legtöbb pénz ezeknek a szervezeteknek. Aztán egy jó darabig az Európai Unió volt a forrása egy bizonyos típusú finanszírozásnak…aztán meg mások.– A fiatal, a Z-generáció tagjai már az Orbán-korszakban születtek. Őket ki fogja megtanítani a demokráciára? Ha ugyanis az ellenzéki pártokat nézzük, aligha látható a biztos jövőt, a fordulat jövője. Ráadásul az oktatásban, mindenekelőtt az általános és középiskolai oktatásban is megvetette a lábát a kormány, szorosan kézben tartja a pedagógusokat, mindenekelőtt anyagi vonatkozásban…– A Demokrácia Intézetnek meg a Bibó Szabadegyetemnek, amit mi irányítunk, van még – ha tág nem is – hatóköre. Engem meglehetős derűlátással tölt el az, hogy egyre több magyar fiatal megy tanulni külföldre.– Ez részben jó, részben viszont nem az; ők ugyanis már aligha jönnek vissza.– Persze, van ennek rossz oldala is akkor, ha túl sokan maradnának kint. Még ennél is rosszabb annak a nagy kontrasztnak a megtapasztalása a között, amit itthon és amit ott látnak, tapasztalnak. Főleg az, hogy Magyarországon nincs vita, nincs kulturált politikai párbeszéd. Kulturális sokk-kal szembesülnek azok a diákok, akik kimennek akármelyik nyugat-európai országba. Tapasztalják például, hogy a televíziókban polgárok vitatkoznak egymással. De hisz’ ilyet itthon nem is láthattak! Úgy nőttek föl, hogy egyetlen egy vitát sem láttak-hallotta közpolitikai kérdésekről. És ezek a fiatalemberek remény szerint haza is jönnek, mint ahogy visszamentek Lengyelországba és visszamentek Romániába is… Tapasztalható már, hogy a mieink is jönnek már vissza, még ha mind nem is. De akik igen, azok biztosan vitába keverednek az itthon maradottakkal, a ki nem mozdulókkal, azokkal, akik a silány itthoni propagandán nőttek/nőnek föl, és akiknek IQ-ja – saját hibájukon kívül –el nem érheti az európai átlagpolgárokét. Ez mindenképpen ütközésekbe torkollik… Félreértés ne essék: nemcsak azokról beszélek, akik Leidenbe vagy Oxfordba mentek egyetemre, hanem azokról is, akik kimentek nyugatra dolgozni: londoni étterembe vagy Bécsbe, akár takarítónak is. Hazajönnek és elképesztő kontrasztot tapasztalnak. Tehát korántsem reménytelen helyzet…– …megreformálni a 13 éve tartó rendszert, ami feltehetően 16 lesz… legalább ugyanannyi időbe telik majd.– Nehéz ezt megmondani; demokráciák, demokráciánk elromlása is sokáig tartott. A dolgunk, hogy újra fölépítsük, mi több, megtanuljuk a demokráciát. Az a nemzedék, amelyik helyre fogja állítani a demokráciát Magyarországon, jórészt külföldről, nyugatról fog hazajönni, és tudja majd a teendőjét. Tudja, mi a demokrácia, és azt, hogy mekkora érték demokráciában élni – nyilatkozta Bruszt László, a Bibó Szabadegyetem, a CEU Demokrácia Intézet társigazgatója, egyetemi tanár.