Világtükör, Csernyánszky Judit, 2023. július 13., csütörtök 07:10

Nemzetközi médiaszemleA nemzetközi sajtó szemét is szúrják a befóliázott könyvekDÁTUM: 2023.07.13. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDITA könyvesboltok műanyag fóliával vonják be az LMBTQ-tartalmat megjelenítő könyveket, hogy ne tudjanak beleolvasni a vevők – összegzi roppant kézenfekvő egyszerűséggel a szemet szúró magyar jelenséget a brit The Guardian. Persze elsőként a most államosított könyvkiadó, a Libri boltjaiban kezdték el a könyvek bekötését, mert a fogyasztóvédelmi hatóság fölszólította őket rá az úgynevezett (hivatalos megfogalmazással) gyermekvédelmi, pedofiltörvény ellentmondásos értelemzése miatt – válaszolt a Libri a brit lap megkeresésére.A The Guardian cikke egyébként ki is tér arra, hogy a kormány értelmezésében (szándékosan?) keveredik a homoszexualitás a pedofíliával. A törvény ellentmondásosságai közül pedig kiemeli, hogy még a szülőt is megbüntethetik, ha kiskorú gyermekének ilyen tartalmú könyvet vásárol. A Líra Könyvkiadót már 2021-ben, a törvény elfogadása után szinte azonnal megbüntették 250 ezer forintra az amerikai Lawrence Schimel egyik könyvének árusítása miatt, amelyik egy azonos nemű családban élő gyermek egy napját mutatja be. Nemrégiben pedig a Librire is kiszabtak egymillió forintos bírságot. Már Rétvári Bence miniszter is rászállt egy bizonyos könyvre, posztolt is róla mintegy figyelmeztetésként a közösségi hálón. Az írás a végén nyugtázza: áprilisban 15 uniós tagállam csatlakozott a pedofil törvény ellen kezdeményezett jogi procedúrához, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von de Leyen szégyenteljes jogszabálynak minősített.Magyarország megint listavezető lett abban az összesítésben, amiben a béremelések elmaradását, illetve a bérek reálrétékét vették számba a – tekintve az inflációt és a cégek gazdasági növekedését. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD legfrissebb felmérése szerint – írja az amerikai Investopedia – a munkáltatók nem emelték az alkalmazottak bérét az infláció mértékéhez igazítva. Megállapítja, hogy nemzetközi viszonylatban 3,8%-kal csökkentek a bérek, ám Magyarországon négyszer nagyobb mértékben, 15,6%-kal, s ezzel a legrosszabb mutatót sikerült a felmérésben részt vevő 34 ország közül produkálnia. A sorrendben Lett- és Csehország következik, ám még az Egyesült Államokban is negatív ez a mutató, mert ott 0,7%-kal ér kevesebbet a dolgozók átlagbére az inflációhoz mérten.Vannak azonban jól teljesítő országok is, ahol értékelik az alkalmazottak munkáját, mert Belgiumban 2,9%-os a viszonyított értékmutató, Costa Ricában 1,7, Izraelben 0,6 és Hollandiában 0,4%-kal volt magasabb a béremelés az inflációnál. A felmérés kitért arra is, hogy a cégek profitnövekedése ezt mindenhol lehetővé tette volna, kivéve Finn-, Franciaországot és Portugáliát.A sok egyéb adat mellett kiemelendő az AI, a mesterséges intelligencia forradalminak tekinthető és várható hatása a munkaerőpiacra. Bár még gyerekcipőben járnak ezek az elemzések és jóval több adatra lenne szükség a rohamos technológiai fejlődéssel járó valóságos változások alapján, de az már látszik, hogy a jelenlegi munkahelyek 27%-át veszélyezteti. Az elemzők megjegyzik, emellett még a bérek csökkenéséhez is vezethet a mesterséges intelligencia.Az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja most közzé tett jelentése azt vizsgálja, miként tudják segíteni a befogadó országok az ukrán iskoláskorú menekültek tanulását. A 7 országban, köztük Magyarországon is végzett felmérés szerint – amit a segélyezési politikával foglalkozó ReliefWeb jelentetett meg – alacsony a beiskolázási arány, általában 43%, de ez az átlag 4%–59%-ig terjedő szórás alapján jött ki. Azaz 10-ből hat gyerek mind a mai napig nem jár általános vagy középiskolába. Ennek persze egyik alapvető oka az idegen nyelv, azaz a befogadó ország nyelve. A UNICEF friss adatai szerint valamivel több mint 52 ezer ukrán menekült ragadt hazánkban, 34%-uk iskoláskorú. Az összes iskoláskorúnak – csaknem 5000 gyereknek – mindössze 28%-a jár iskolába. A felmérés megjegyzi, hogy nem kaptak adatot arról, hogy hány iskolás számára lenne hely, az viszont tény, hogy nálunk nem csupán a itt született gyerekek számához képest kevés a pedagógus, hanem menekült gyerekek oktatására sincs elegendő a többi OECD-országhoz képest. A felmérésben részt vett rajtunk kívül Bulgária, Cseh-, Lengyelország, Moldova, Románia és Szlovákia.Az igencsak népszerű Real Clear Politics nagy cikket szentelt a magyar konzervativizmus értelmezésének, és ebben segített egy 27 éves, magát konzervatívnak tartó fiatalember, aki a saját bőrén tapasztaltakat mondta el. A többi között azt, hogy ő egyáltalán nem tartja konzervatívnak a magyar kormányt, mert a szó, a fogalom klasszikus politikai értelmezésében minél kevesebb állami beavatkozást, viszont annál több egyéni szabadságot jelent. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője igaz a magyar kormány politikájára. A cikk ízekre szed jó pár kormányzati intézkedést a konzervatív megítélés szemszögéből, még a néhai John McCain szenátor jó évtizeddel ezelőtti magyarországi látogatásakor tett kijelentését is idézi, ami szerint aggódik:Magyarország annak határán áll, hogy az ország szuverenitását elveszejti egy neonáci diktátor miatt, aki Vlagyimir Putyinnal hál egy ágyban.Ám ennél is megrázóbb, hogy ez a bizonyos fiatalember – noha nagyon szereti a hazáját – mégis úgy dönt, ő is külföldre megy, mert szabadnak szeretné érezni magát.