Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről

A Bősi Vízerőmű élettartamának meghosszabbításáról, az abban való magyar részvételről, új erőművek és gátak építéséről tárgyal a szlovák és a magyar kormány. A kiszivárgott részletek alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam jogilag is kész elfogadni, hogy Szlovákia Bősnél elterelte a Dunát. Miért mond le Magyarország a Dunáról és jogairól Szlovákia javára? Ennek beszélgettünk az Átlátszó podcastban Jánossy András környezetgazdálkodási tanácsadóval és Czímer Gábor szlovákiai magyar újságíróval. - Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint „eljött az ideje a megbékélésnek” a két ország bősi erőmű körüli vitájában. Mint ismeretes, Csehszlovákia a magyar állam eddigi álláspontja és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint jogszerűtlenül terelte saját területére a Dunát 1992-ben. Megbékélést vagy kapitulációt jelent, ha az Orbán-kormány lemond a Duna saját medrébe történő visszatereléséről némi olcsó áramért cserébe? (01:47) - Hogyan szivárgott ki, miről tárgyal a szlovák és a magyar fél Bősi Vízerőmű jövőbeni hasznosításával kapcsolatban? Mi az amit már tudunk és mi az, amit még nem? Czímer Gábor, a parameter.sk munkatársa ismerteti, mire utalnak a kikerült részletek és az azokra reagáló szlovák politikusi nyilatkozatok. (02:09) Milyen tervek utalnak arra, hogy mégis megépítenék az eredetileg Nagymarosra tervezett részét a vízlépcsőnek, esetleg annak megfelelőjét egy másik helyen? Bős-Nagymaros újratöltve? Csúcsra lehet-e járatni a bősi erőművet – ahogy tervezik –, ha nincs párja lejjebb a Dunán? Milyen erőművet terveznek az Ipolyra? (05:30) - Hogyan marad víz a Dunában, ha még több vizet vesznek ki belőle és tartanak vissza, mint a jelenlegi? Lehetséges, hogy újabb gátakat építenek a Dunára, hogy megmaradjon a vízborítás. (07:50) A magyar kormány a Bősnél termelt áram megvásárlásáról tárgyal, e szerint kész elfogadni, hogy a szlovák fél jogszerűen terelte el a Dunát, ezzel pedig élesen szembefordul a rendszerváltás óta képviselt álláspontjával. Vagy mégsem? (13:50) - Milyen tájrombolással ökológiai kártétellel járna, ha újabb műtárgyakkal tartanák vissza a vizet (21:03) A bősi erőmű felújításra szorul, de csak akkor éri meg 360 millió eurót költeni rá, ha több vizet vehet ki a Dunából, mint amennyit a hágai Nemzetközi Bíróság döntése alapján megtehetne. Magyarország ebben a helyzetben lenne kész a jogsértő helyzet legalizálására a két ország közötti nemzetközi szerződéssel. Miért nem azt képviseli a magyar kormány, hogy visszatereljék a Dunát a saját medrébe, miért fogadja el az erőmű élettartamának meghosszabbítását, amikor az már megtérült és könnyen ki lehetne váltani a szerepét az áramtermelésben? (26:11) - Miért venne részt Magyarország a malineci szivattyús energiatározó építésében és mi köze van ennek Bős-Nagymaroshoz? (28:45) - Miért támadja a két kormány közötti tárgyalásokat a szlovák ellenzék? (34:05) - Békét kötünk Szlovákiával vagy kapitulálunk? (43:13) - Szlovák és magyar politikusokhoz közeli üzleti érdekek állhatnak az újratárgyalás hátterében? (51:15)